ÉLETMÓD

Döbbenet: ilyen betegségeid lehetnek, ha barna szemű vagy

Tudtad, hogy a barna szeműek még a fájdalmat is erősebben érzik? Soroljuk, mit még.
Sassy - sassy.hu
2018. október 20.


Megosztom
Link másolása

Gondoltál már valaha arra, hogy parázsló mélybarna, vagy épp ősziesen meleg-bézs szemeid nem biztos, hogy mindig a javadra válnak? A kutatások alapján ugyanis kiderült, hogy a barna szemek bizonyos betegségekre sokkal hajlamosabbakká tehetnek, mint világos szemű társaidat. De van olyan betegség is, amelytől éppen hogy megvéd.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy garantáltan minden barna szeműnek ugyanazok az egészségügyi problémái lesznek a szemük színe miatt. Dr. Ming Wang szemész szerint viszont:

“A genetika, aminek a szemünk színét is köszönhetjük, valóban befolyásolhatja, hogy bizonyos emberek milyen betegségeknek lehetnek kitéve.“

Íme tehát néhány egészségügyi probléma, amikre szakértők szerint hajlamosabb lehetsz, ha barna szemed van.

1. Szürkehályog

"A barna szeműeknek kétszer (!) nagyobb esélye van a szürkehályogra, mint azoknak, akiknek világos szeme van" - mondja Dr. Wang. Az elmélet szerint az UV fény a sötét színű szemek íriszében jobban elnyelődik, ez pedig olyan hőmérséklet emelkedést eredményez, amely évtizedek alatt a szem megbetegedéséhez vezethet.

A szürkehályog kialakulását úgy akadályozhatjuk meg, hogy erős napfényben mindig minőségi, jó UV-szűrős napszemüveget viselünk, emellett hasznos lehet egy széles kalap viselése is - igaz ezek bármilyen szemszínnél fontosak lehetnek.

2. Alacsonyabb kockázat a makula - degenerációra (időskori vakság)

Azért van jó hír is. Sötétebb színük miatt a barna szemek nincsenek úgy kitéve az úgynevezett időskori makula - degenerációnak, ami a szem ideghártyáját, közelebbről a sárgafoltot károsítja, és nagyon gyors vakságot okozhat.

"Kék és zöld szemeknél a káros UV - fény nem nyelődik el úgy az íriszben, így mélyebben behatol a szembe, ami idővel károsodást okoz" - mondja Dr. Wang.

3. Szezonális érzelmi zavarban, szezonális depresszió

A kutatások kimutatták, hogy a sötétebb szemű emberek nehezebben élik meg a SAD, azaz szezonális érzelmi zavart. Szezonális depressziónak is nevezik ezt a hangulati zavart, amely évente egyszer fordul elő - általában a téli hónapokban.

Egy kutatócsoport 175 résztvevőt tanulmányozott azért, hogy jobban megértsék ezt a zavart. Az egyik érdekes eredményük az lett, hogy a barna szemű nők több és mélyebb hangulatváltozást éltek át, mint a világos szeműek.

4. Erősebben érzed a fájdalmat

A Pittsburgh-i Egyetem professzora, dr. Inna Belfer kutatása szerint a világos szemű nők képesek több fájdalmat és kényelmetlenséget tolerálni, míg a barna szemű nők sokkal érzékenyebbek lehetnek a fájdalomra.

A tanulmány, amelyet nők egy kis csoportján végeztek el szülés előtt és után, úgy találta, hogy a sötétebb szemmel rendelkező nők jobban szorongtak és rosszabbul aludtak a fájdalom miatt, emellett nagyobb fájdalomcsökkenést éreztek epidurális fájdalomcsillapítás során - mindez magasabb érzékenységre utal.

5. Nagyobb az esélyed a vitiligóra

A vitiligóban szenvedő betegekre jellemző, hogy elveszítik a bőrük melanin tartalmát, ez lassan növekvő, szabálytalan alakú fehér foltokat eredményezhet a bőrön.

A Coloradói egyetem egyik vizsgálatában körülbelül 3000 embert figyeltek meg vitiligóval, és 13 gént azonosítottak, amelyek a betegség hajlamát mutatják. Megállapították, hogy a betegségben szenvedő emberek között szignifikánsan kevesebben voltak a kék vagy szürke szeműek.

Bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban 10 és 30 éves kor között jelenhet meg.

6. Érzékenyebb lehetsz az alkoholra

Egy vizsgálatban a kutatók arra jutottak, hogy a sötétebb szemű nők érzékenyebbek lehetnek az alkohollal szemben, emiatt lehet az, hogy kevesebbet iszol egy buliban, mint kék szemű barátnőid. Vagy ugyanannyit, mégis jobban kiüt. Persze lehet, hogy saját tapasztalatod alapján elég sokat tudsz inni, mégis jobb, ha odafigyelsz, mert lehet, hogy valójában sokkal rosszabbul kezeli a szervezeted az alkoholt, mint gondolnád.

 

BUSTLE

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Millióik vannak veszélyben, ha paracetamolt szednek - sürgős figyelmeztetést adtak ki az orvosok
Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Megosztom
Link másolása

A paracetamol, más néven acetaminofen, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, hiszen olcsó, hatékony és általában biztonságosnak tartják. De vajon mennyire biztonságos ez a gyógyszer valójában?

Aggasztó kutatási eredmények

Egy nemrég az Arthritis Care and Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paracetamol rendszeres szedése idősebb felnőtteknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A Nottingham Egyetem kutatói több mint 180 ezer olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik rendszeresen kaptak paracetamolt, és összehasonlították őket közel 400 ezer olyan emberrel, akik nem szedték a gyógyszert.

A kutatás megállapította, hogy a paracetamolt szedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve több komoly egészségügyi probléma, például gyomorfekély, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kialakulása szempontjából.

A kutatásuk során a következő, elég rosszul hangzó adatokat találták:

Gyomorfekély bevérzése: 24%-kal magasabb kockázat

Alsó emésztőrendszeri vérzés: 36%-kal magasabb kockázat

Szívelégtelenség: 9%-kal nagyobb valószínűség

Kik számára lehet veszélyes?

Bár a paracetamol a gyógyszergyár szerint ritkán okoz mellékhatásokat, bizonyos emberek számára nem biztonságos. Kik ők és mivel összefüggésben mutatták ki a magasabb kockázatokat?

Testsúly: A szokásos dózis túl magas lehet 50 kg alatti személyeknek.

Máj- vagy vesebetegségek: Ezekkel a problémákkal küzdők számára a paracetamol szedése veszélyes lehet.

Alkohol: Akik rendszeresen több mint 14 egység alkoholt (kb. 6 pohár bor) fogyasztanak hetente, szintén veszélyeztetettek, mivel az alkohol is megterheli a májat, akárcsak a paracetamol.

Ibuprofen és paracetamol: Szabad együtt szedni?

Az orvosok szerint a paracetamol és az ibuprofen – amely gyulladáscsökkentőként működik – biztonságosan szedhető együtt.

Azonban fontos, hogy ne szedjünk egyszerre két olyan gyógyszert, amely paracetamolt tartalmaz.

Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat bizonyos embereknél. Dr. Weiya Zhang, a tanulmány szerzője szerint: „További kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, de az idősek esetében a paracetamol elsődleges fájdalomcsillapítóként való alkalmazását alaposan meg kell fontolni.”


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór lényegesen kevesebb embert betegít meg azok közül, akik két gyakori foglalkozást űznek
Olvasd el azt is, hogyan csökkentheted hétféleképpen a demencia kockázatát.

Megosztom
Link másolása

A taxisofőrök kisebb eséllyel halnak meg Alzheimer-kórban, mivel a mindennapi vezetés frissen tartja az agyukat – derül ki egy tanulmányból.

A tudósok megállapították, hogy a taxisofőröknek és mentősöknek az átlagnál alacsonyabb a halálozási aránya ebben a betegségben.

Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy az útvonalak fejben tartása és kiszámítása egy létfontosságú agyterületet erősen tart idősebb korban is - írja a The Sun.

Az amerikai halálozási nyilvántartások elemzése szerint a taxisofőrök Alzheimer-kórral összefüggő halálozási aránya 1,03 százalék, szemben az országos átlaggal, ami 3,9 százalék.

A mentősöknél még ennél is alacsonyabb arányt találtak: mindössze 0,74 százalékot.

Dr. Anupam Jena, a Harvard Egyetem kutatója így nyilatkozott: „A gyakori navigációs és térbeli feldolgozási feladatok bizonyos mértékű védelmet jelenthetnek.”

Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a londoni taxik sofőrjeinek különösen fejlett a hippokampuszuk – az agynak az a része, amely a memóriáért felelős. Köztudott, hogy a túl kevés szellemi stimuláció növeli az Alzheimer-kór, a demencia vezető okának kockázatát.

Prof. Tara Spires-Jones, az Egyesült Királyság Demencia Kutatóintézetének munkatársa azonban rámutatott:

„A tanulmányban szereplő taxi- és mentős sofőrök halálozási életkora körülbelül 64–67 év volt, míg más foglalkozások esetében ez az érték 74 év.”

„Lehetséges, hogy hosszabb élet esetén náluk is kialakult volna Alzheimer-kór.”

Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető bizonyos életmódbeli változtatásokkal. Bár egyetlen magatartás sem garantálja a megelőzést, számos kutatás azt sugallja, hogy az életmódbeli szokások módosítása pozitívan befolyásolhatja a kockázatot.

Az Alzheimer Társaság szerint a demencia kockázata a legalacsonyabb azoknál, akik középkorban – 40 és 65 éves kor között – egészséges szokásokat alakítanak ki.

Íme néhány egyszerű változtatás, amelyet megtehet:

- Mozogj rendszeresen: Javítja a szív egészségét, a vérkeringést, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.

- Fogyassz kevesebb alkoholt: Hetente legfeljebb 14 egység alkohol ajánlott, ami körülbelül egy korsó sör vagy egy kis pohár bor naponta. A túlzott alkoholfogyasztás növeli az agy és más szervek károsodásának kockázatát, így a demencia kialakulásának esélyét is.

- Ne dohányozz: A dohányzás rontja a vérkeringést, különösen az agyi ereket, valamint károsítja a szívet és a tüdőt.

- Vegyél részt társas tevékenységekben: A szociális kapcsolatok erősítik az agy stresszoldó képességét és javítják a hangulatot. A depresszió és a társadalmi elszigeteltség a demencia kockázati tényezői közé tartoznak.

- Kezeltesd egészségügyi problémáidat: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát.

- Óvd látásodat és hallásodat: A látás- és hallásvesztés növeli a demencia kialakulásának kockázatát, és a hallásvesztés a demencia korai tünete is lehet.

- Vigyázz a fejedre: A traumás fejsérülések elindíthatják az Alzheimer-kórt okozó anyagok felhalmozódását az érintett agyterületeken.

Az életmódbeli változtatások időben történő bevezetése jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát és javíthatja az életminőséget.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór évtizedekkel azelőtt kezdődik, hogy észrevennéd - 4 figyelmeztető jel, hogy bajban vagy
Az Alzheimer-kór elsősorban a 65 év felettieket érinti, de fontos lehet figyelni túl a korai intő jelekre.

Megosztom
Link másolása

Dr. Daniel Amen, kaliforniai agykutató szerint a betegség már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. Az Alzheimer fokozatosan rontja le a memóriát, a gondolkodási képességeket és a mindennapi tevékenységeket.

4 fontos jel, hogy bajban lehetsz:

1. Romló memória

Ha azt veszed észre, hogy a memóriád lényegesen rosszabb, mint 10 évvel ezelőtt, érdemes odafigyelni.

Bár a néha előforduló feledékenység az öregedés normális része, a demenciával élők gyakran elfelejtenek fontos eseményeket vagy beszélgetéseket is.

Az Alzheimer elsőként a hippokampuszt támadja meg, amely az új emlékek kialakításáért felelős.

2. Rossz döntések és meggondolatlan viselkedés

Az agy elülső lebenyének károsodása miatt nehézségek adódhatnak a döntéshozatalban, a problémamegoldásban és a pénzügyek kezelésében. „Mintha az agyad leállna” – magyarázta Dr. Amen.

3. Rövid figyelmi idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára nehéz lehet a figyelmüket hosszabb ideig egy feladatra összpontosítani. Ha egyre gyakrabban tapasztalsz ilyen problémát, érdemes szakemberhez fordulni.

4. Rossz hangulat, durva érzelmi hullámzás

Az Alzheimer-kórban szenvedők közel fele küzdhet depresszióval. Gyakori az ingerlékenység, a hangulatingadozás és az érzelmek feletti kontroll elvesztése. A betegek könnyen összezavarodhatnak, szoronghatnak, főleg, ha ismeretlen helyzetbe kerülnek.

Mi növelheti a kockázatot?

Dr. Amen szerint bizonyos életmódbeli tényezők növelhetik a demencia kockázatát.

@docamenWarning signs your brain health might not be in the best standing..♬ original sound - BrainMD

Ezekre érdemes odafigyelni:

Túlsúly:

„Ahogy nő a testsúlyod, romlik az agyad működése” – figyelmeztetett Dr. Amen. Ezen nincs mit magyarázni.

Energiahiány:

Ez az agyba irányuló csökkent véráramlás jele lehet. Állandó fáradtságot érzel, kimerült vagy, lelassulsz, csökken az életkedved.

Erekciós zavar:

„Ha a véráramlás problémát okoz az egyik testrészben, az máshol is fennállhat” – mondta a szakember.

Krónikus álmatlanság vagy alvási apnoé:

Az alvás segíti az agy méregtelenítését és a felesleges anyagok kiürítését. Ha rosszul alszol, mindezek nem történnek meg rendesen, és ez később problémát okoz.

Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás mind hozzájárulhat az agyad hosszú távú egészségéhez. Ne várj a tünetekre – kezdj el időben figyelni magadra!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Tényleg árt a szívednek a tojás? Ez a kardiológus meglepő válasza a kérdésre
A doki végre tiszta vizet önt a pohárba.

Megosztom
Link másolása

Dr. Jeremy London, georgiai szívsebész, több mint egymillió követőjét szembesítette a kérdéssel: „A tojás árt a szívnek?” A válasz sokakat meglephet: nem úgy, ahogy azt korábban gondoltuk.

Régi mumus, új nézőpont

London szerint a tojás évtizedekig rossz sajtóval küzdött, elsősorban az Amerikai Szívtársaság (AHA) korábbi ajánlásai miatt, amelyek kifejezetten károsnak ítélték meg a szív egészségére nézve.

„A tojás nagyon rossz sajtót kapott” – mondta London. –

„Az 1970-es és ’80-as években azt hitték, hogy a tojásban lévő koleszterin komolyan növeli a vér koleszterinszintjét.

De az adatok ezt nem támasztották alá.”

Tojás: a természetes fehérjebomba

„A tojás egy természet alkotta szuperélelmiszer” – fogalmazott a doki. Egy átlagos tojás 5-6 gramm fehérjét tartalmaz, valamint fontos ásványi anyagokat és mikrotápanyagokat, mint például D-vitamin, B12-vitamin, szelén és kolin.

Az AHA ma már azt javasolja, hogy egészséges felnőttek nyugodtan fogyasszanak napi egy egész tojást, míg

idősebb felnőttek számára akár napi két tojás is elfogadható,

amennyiben normális a koleszterinszintjük.

Szabadtartású vagy ketreces?

Az orvos szerint van különbség a szabadon tartott és a ketreces tyúkok tojása között:

„Amit eszünk, az lesz az építőelemünk – és ez igaz a tyúkokra is.”

A sárgája évtizedekig a „rossz” koleszterin szimbóluma volt, de a szívsebész szerint a tojás élelmi előnyei főként a sárgájából származnak.

„Én magam is két tojást eszek naponta, és extra tojásfehérjét adok hozzá, hogy növeljem a fehérjetartalmat” – osztotta meg saját gyakorlatát. „Szeretem a sárgája tápértékét, de a plusz fehérjeforrás miatt több tojásfehérjét is hozzáteszek.”

Hallgass a testedre!

London szerint a tojásfogyasztás személyes döntés, amit mindenkinek az egészségügyi állapota és biomarkerei alapján kell meghoznia.

„Figyelj a testedre, kövesd a biomarkereidet, és alakítsd ki azt a táplálkozási tervet, ami számodra a legmegfelelőbb.”

- állította. Na, akkor most mit is csináljunk? Ha szeretjük, együk, mert egyáltalán nem ártalmas, a koleszterined nem a tojástól fog az egekbe szökni. Sokkal inkább egy lusta pajzsmirigytől, vagy az ultrafeldolgozott kajáktól.

Via NewYorkPost


Megosztom
Link másolása