ÉLETMÓD

Postás Pat és az elfeledett képeslap – avagy miért fontos mindannyiunknak a kézírás gyakorlása?

Stresszoldás, jobb térlátás, jobb ritmusérzés, jobb memória - csak néhány példa arra, mi mindenben segíthet a kézírás. De hová kell regisztrálni, hogy ismeretlenektől kaphassunk képeslapot?
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. július 10.


Megosztom
Link másolása

A cikket olvasók nagy része talán küldött vagy kapott még annak idején képes nyári üdvözletet a Balatonról, Budapestről vagy akár külföldről. Naplementés vízpartok, bikinis nők, napszemüveges gyerekek vagy madártávlatból fényképezett városok fotóinak hátoldalára írtuk, hogy „Nagyon hiányoztok!” vagy hogy „Szakad az eső, egész nap a szálláson kártyázunk” esetleg, hogy „A következő vonattal megyek haza, mert este átszöktem a másik táborba…”. A mobiltelefonok és az internet előtt ugyanis a képeslap küldés volt a legolcsóbb módja a nyári élmények megosztásának.

Ma már fillérekből végig élőzhetjük akár az egész nyaralásunkat, szétposztolhatjuk a közösségi média falait gondosan beállított koktélos fotókkal, vagy küldhetünk egy régimódi SMS-t az otthoniaknak: Megérkeztünk, minden rendben.

De lesz-e ezeknek az értesítéseknek ugyanolyan súlya, mint egy kézzel írt, hetekig várt képeslapnak? És milyen készségeink rozsdásodhatnak be ennek a szokásnak a kikopásával?

Veszélyeztetett fajunk: a kézírás

A digitális forradalommal kinyílt a világ, minden internetes elérhetőséggel rendelkező embertársunk karnyújtásnyi távolságba került (persze a kapcsolat létrejöttéhez kell a másik keze is, és az nem mindig nyúlik ki, lásd paraszociális kapcsolataink). Ahol viszont kinyílik egy ajtó, ott bizony be szokott záródni egy másik. Az online ügyintézés és kapcsolattartás elterjedése, az internetes blogok és a közösségi média mindennapivá válása mellett a kézírásunkat lassan már csak a hivatalos okmányainkon, szerződéseinken láthatjuk viszont. Ha pedig sokáig nem gyakoroljuk ezt a fajta tevékenységet, esetleg még az olvasásra se fordítunk időt, akár másodlagos vagy funkcionális analfabétává is válhatunk. Ehhez persze sokszor éveknek is el kell telnie, de nem csak a konkrét tudás elvesztésének elkerülése miatt fontos naponta írni-olvasni egy kicsit.

A hagyományos, kézi írás ugyanis a maga lassúsága és körülményessége révén hozzájárulhat a stresszoldáshoz, a memóriánk, sőt, még az egyéniségünk fejlődéséhez is!

Számtalan kutatás foglalkozott már a kézírás fizikai és pszichológiai hasznával, megállapították többek között, hogy a kisiskolásoknak a folyóírás tanulása során nem csak a kézügyessége fejlődik, de javul a térérzékelésük, az ábrázolási készségük és a fékezés és lendület folyamatos váltakozása révén a ritmusérzékük is.

Később, ha már automatikus maga az írás, sokkal jobban bevésődik egy-egy tanórai információ, ha kézzel rögzítik.

Felnőttként pedig azért kell néha digitálisról kézi írásra váltani, mert utóbbi nagyobb kognitív kihívást jelent, hiszen párhuzamosan foglalkoztatjuk agyunk különböző területeit.

Amíg digitálisan lehetőségünk van annyiszor javítani egy-egy szöveget, ahányszor csak szeretnénk, addig erre a papír alapú változatban nincs lehetőségünk. Előre fel kell mérnünk a terjedelmet, figyelnünk kell a szöveg elemeinek elhelyezésére (egy mezei meghatalmazás esetén például a címnek, a szövegnek, a dátumozásnak és a tanúk adatainak is rá kell férnie az A/4-es méretű lapra), a helyesírásra, a stílusra, hiszen menet közben ezeken már nem javíthatunk, hiba esetén újra kell kezdenünk az egészet.

Emellett nem árt, ha az írásunk esztétikus, de legalább is olvasható. Ha pedig nem csak hivatalos dokumentumokat írunk, hanem mondjuk naplót is vezetünk, az tovább fejlesztheti a szókincsünket, kézírásunk tudatos megváltoztatásával állítólag változtatni tudunk a személyiségünkön is.

A pszichológusok szerint sokat segít a problémás érzelmek feldolgozásában és a lelki bajokkal való szembenézésben, ha kézzel fogható lapokra vetjük azokat - akár napló, akár levél formájában.

A kézírás mindennapi gyakorlására persze nem mindig akad idő. Szerencsére ujjgyakorlatnak már egy bevásárló lista, a napi teendők rangsorolása, de akár egy képeslap megírása is jó lehet. Utóbbi ráadásul nem csak nekünk okoz örömöt.

Kedvenc nyári élményem

Kilenc-tíz éves kor körül, tehát nagyjából a harmadik osztálytól kezd automatizálttá válni az írás folyamata, ekkor már nem a betűk megformálására, hanem a közölt információ megfogalmazására terelődik a figyelem. Ettől a kortól tehát mindenképpen érdemes a szünidőben 1-2 képeslapot íratni a gyerekkel. Egy-egy rövid, pár soros levél megírásával a szépíráson kívül gyakorolhatják az érzéseik, élményeik összefoglalását, tömörítését is. Fontos, hogy ne a felnőtt diktálja a szöveget, hanem hagyjuk, hogy egy üres papíron kitalálja és begyakorolja, megtervezze a saját üzenetét. Ha például egy barátnak küldene lapot arról, mi volt eddig a legjobb a nyárban, és ő nem a közös külföldi nyaralást érzi a legjobbnak, ne írjuk felül az érzéseit.

Ha neki az volt a legjobb a nyárban, amikor a nagypapával lecsiszolták és átfestették az öreg csónakot, akkor írjon arról.

Ha a buszon találkozott egy kedves kislánnyal, akivel négy megállón keresztül egymás szúnyogcsípéseit számolták, akkor arról. A forma legyen kötött, ne a tartalom.

Az íráson kívül magának a képeslapnak és adott esetben a bélyegnek a kiválasztása, a feladás menete (posta vagy postalába keresése), majd az ezeket követő időszak izgalma a mai gyerekeknek olyan ritka élmény, amitől kár lenne őket megfosztani.

És ha már élményekről beszélünk: képeslapküldés előtt vagy után országszerte több postamúzeum várja, hogy egy elviselhetetlenül meleg vagy épp szomorúan esős nyári napon rácsodálkozzunk a levélküldés intézményének szépségeire.

A Benczúr-Házban üzemelő budapesti kiállítóhely gépjármű felhozatala például olyan kuriózumokkal rendelkezik, mint

az mesebeli kinézetű egyhengeres, három lóerős közvetítő gépkocsi, melynek lámpáiba még viaszgyertyákat használtak, vagy az 1900-ban készült 30 km/h végsebességű levélgyűjtő tricikli, amit még Postás Pat is megirigyelne.

A múzeumban különféle foglalkozásokon is részt lehet venni a lúd-és nádtollal írott, viaszpecsételt levél készítésétől kezdve a titkosíráson át az egyszerű távíró megépítéséig. Július 6. és augusztus 17. között csütörtökönként ráadásul az unokákkal érkező nagyszülőknek ingyenes a belépés és a tárlatvezetés.

A vidéki postamúzeumok közül a balatonszemesi sajnos felújítás miatt zárva van, így Thomas, a gőzmozdony zöld barátjának, Percy-nek távoli unokatestvérét, a Magyar Királyi Mozgó Posta vagonját most nem tudjuk élőben megtekinteni. Cserébe a tó másik oldalán, Nagyvázsonyban megcsodálhatunk több lófogatú személyszállító postakocsit, vagyis delizsánsz-t, mely a francia voiture de diligence (‘gyorskocsi’) kifejezésből német közvetítéssel került hozzánk. Milyen szerencse, hogy utóbbi végül kikopott a közhasználatból, különben énekelhetnénk úgy a Sprint együttes számát, hogy „Várhatsz rám, kedvesem, delizsánsz-on érkezem!”.

Aki pedig ismeri az idézett számot, annak már nem fogalmazás-gyakorlatként kell a képeslap írásra gondolnia, hanem tekinthet rá akár kellemes és hasznos hobbiként is. Nekik érdemes lehet regisztrálni a Postcrossing közösségébe, mely egy ingyenes nemzetközi képeslapküldő rendszer, ami lehetővé teszi, hogy a világ különböző részein élő tagok képeslapokat kapjanak egymástól. Természetesen nem elektronikus, hanem igazi, papíralapú képeslapokról van szó. Ahhoz, hogy valaki kézhez kapjon egy vagy több képeslapot, legalább egyet küldenie kell egy véletlenszerű címre.

A rendszer egyik különlegessége, hogy a képeslapcsere véletlenszerű: a feladó nem tudja előre, hogy kinek és hova küldi a képeslapot, hiszen a címzettet a Postcrossing véletlenszerűen választja ki.

Azt sem tudni, hogy a feladott lapért cserébe kitől és honnan érkezik majd üzenet egészen addig, amíg ki nem vesszük postaládánkból. Így aztán minden képeslap egy újabb meglepetés.

Ez a véletlenszerűség biztosítja, hogy a kezdeményezés különféle korú, nemű, nemzetiségű és hitű embereket kapcsoljon össze a világ bármely részéről.

A mai, sokszor elidegenítően túldigitalizált és felgyorsult világban képeslapot írni felér egy meditációval. Ha tehetjük, lassuljunk bele egy kicsit az idei nyárba ilyen apró, régimódi, időigényes tevékenységekkel és vonjuk be ezekbe a gyerekeket is. Hátha ez lesz az idei kedvenc nyári élményük.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást
Úgy tűnik, a sörözős napjaid meg vannak számlálva.

Megosztom
Link másolása

Egy neurológus pontosan megmondta, hány évesen lenne érdemes elhagyni a sörfogyasztást. Az ötletet Dr. Richard Restak amerikai neurológus osztotta meg könyvében, The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (Az emlékezet teljes útmutatója: Az elme megerősítésének tudománya). A könyv célja, hogy feltárja, hogyan működik az emlékezetünk.

Dr. Restak a könyvben kifejti, hogy az alkohol és az emlékezetünk között szoros kapcsolat van, és hogy az idősebb korban történő alkoholfogyasztás nem a legbölcsebb döntés, mivel az alkohol hatással lehet az idegsejtjeinkre.

„Az alkohol egy nagyon, nagyon gyenge neurotoxin – nem tesz jót az idegsejteknek” – írja. Hozzáteszi, hogy 65 éves kortól kevesebb idegsejtünk van, mint előtte.

„Fontos, hogy életünk azon szakaszában tartózkodjunk az alkoholtól, amikor az idegsejtek megőrzése már kulcsfontosságú.”

Bár mítosz, hogy az agy gyors ütemben veszíti el az idegsejteket az életkor előrehaladtával, újabb kutatások szerint életünk során csupán az idegsejtek 2-4%-át veszítjük el. Azonban az agy védelme idős korban továbbra is kiemelten fontos.

Dr. Restak szerint 65 éves kor körül érdemes jelentősen csökkenteni az alkoholfogyasztást, majd 70 éves korra teljesen elhagyni azt.

„Erősen javaslom, hogy ha 65 éves vagy idősebb vagy, teljesen és végleg hagyd ki az alkoholt az életedből” – írja.

Lehet, hogy azt gondolod: „Már úgyis öreg vagyok, mit árthat néhány sör?” Nos, úgy tűnik, elég sokat.

Dr. Restak egyik fő érve az alkohol mellőzése mellett az, hogy az absztinencia csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt az érvet az Alzheimer Társaság adatai is alátámasztják, amelyek szerint azoknál, akik sokat isznak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A neurológus emellett kiemelte, hogy az ittas állapotban történő esések kockázata is megnövekszik, ami súlyos sérüléseket, sőt idősebb korban akár halált is okozhat.

Úgy tűnik, minden jó dolognak vége szakad egyszer – még a sörözésnek is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A tudósok végre megfejtették, hogy mi volt előbb - a tyúk vagy a tojás?
Ezzel a kérdéssel téged is próbára tettek gyerekkorodban? Ha akkor még nem is volt válasz rá, most már van.

Megosztom
Link másolása

Ez az ősi kérdés már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó emberet, és most úgy néz ki, a genfi egyetem kutatói végre megtalálták rá a választ.

A szakértők szerint a női reproduktív sejtek – azaz a tojások – már jóval azelőtt léteztek, hogy a tyúkok egyáltalán megjelentek volna a Földön.

A kutatók a Chromosphaera perkinsii nevű egysejtű faj elemzéséből jutottak erre a következtetésre. Ez a faj 2017-ben került elő Hawaiin, tengerfenéki üledékekben, és az első nyomai több mint egymilliárd évvel ezelőttre datálhatók – jóval az első állatok megjelenése előtt.

A tudósok megfigyelték, hogy ez az egysejtű faj többsejtű struktúrákat képez, amelyek meglepően hasonlítanak az állati embriókra. Ez arra utal, hogy

azok a genetikai programok, amelyek az embriók fejlődéséért felelősek – vagyis hogy a megtermékenyített petesejt embrióvá alakuljon – már az állati élet megjelenése előtt léteztek.

„A természet tehát már jóval azelőtt birtokolta a tojások 'létrehozásához' szükséges genetikai eszközöket, hogy 'feltalálta volna' a baromfit” – magyarázták a kutatók. Omaya Dudin, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Bár a C. perkinsii egy egysejtű faj, az általa mutatott viselkedés azt mutatja, hogy a többsejtű koordináció és differenciáció folyamatai már jóval az első állatok megjelenése előtt jelen voltak.”

Korábbi kutatások szerint még a kemény héjú tojások – például a tyúkokéi – sem jelentek meg 300 millió évnél korábban.

Marine Olivetta, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

„Lenyűgöző, hogy egy nemrégiben felfedezett faj lehetővé teszi számunkra, hogy több mint egymilliárd évet visszatekintsünk az időben.”

Egy másik, az év elején megjelent tanulmány szerint az a képesség, hogy a tyúkok más madarakhoz képest rendszeresen tojnak tojást, tette őket különösen vonzóvá az emberek számára több ezer évvel ezelőtt. Ez vezetett a háziasításukhoz, és ahhoz, hogy ilyen kiemelt szerepet játszanak az életünkben, mint most.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nemcsak fogyaszt a kreatin: kevésbé butul el, aki rendszeresen bejuttatja a szervezetébe
Kisebb mértékű kognitív hanyatlásban lesz része a kreatint fogyasztóknak egy kutatócsoport szerint, és állítólag a nőknek még más területeken is nagyobb mértékben segítség, mint a férfiaknak.

Megosztom
Link másolása

Nem csak gyúrós étrendkiegészítő a kreatin, bár kétségtelen tény, hogy

az izom növekedéséért felelős, annak erejét sokszorozza, növeli az álloképességet, a teljesítményt, és a zsíranyagcserében is javulást hoz.

Kitűnően becsatornázható tehát testépítés vagy fokozott fizikai igénybevétel esetén a táplálkozásba, emellett sorra jelennek meg olyan kutatások, amelyek más oldalról is sokak tányérja mellé kényszerítheti por vagy kapszula formájában.

A Guardian cikke szerint egy

több mint 1000 tanulmány meta-áttekintése, amelyet 2021-ben tettek közzé, azt sugallja, hogy a kreatin számos jótékony hatást fejthet ki a szervezetben a vércukorszint szabályozásától a koleszterinszint és a stroke kockázatának csökkentéséig.

A kreatin a húsban, elsősorban a vörös fajtákban és a halakban természetesen előforduló vegyület. Tartalmaz kreatint a szójabab, a lencse és néhány hüvelyes is, ami a vegánoknak jelenthet alternatívát, azonban ezekben jóval kisebb mértékben figyelhető meg a komponens. Arra figyelni kell, hogy a kreatin bevitel növelése ne a hüvelyesek magasabb fogyasztási arányával legyen egyenlő, mert azzal a bél áteresztőképessége is nő, ami számos megbetegedés melegágya.

"Az agy sok energiát fogyaszt a megfelelő működéshez"

– mondta a lapnak Dr. Jenna Macciochi, a Sussexi Egyetem immunológusa, aki a táplálkozás, a mozgás, az egyénre szabott életmód és az egészség metszéspontjára szakosodott. Tagja egy olyan csapatnak is, amely kreatin-kiegészítőt fejleszt a menopauza utáni nők számára. Elmondta, hogy rengeteg bizonyíték támasztja alá a kreatin kognitív képességekre kifejtett hatását.

Fogyasztása után jobb lesz a fókuszáltság, az éberség, és kevésbé kezd el mentálisan hanyatlani az ember idősebb korára.

Egy februárban közzétett tanulmány például azt sugallja, hogy még az alváshiány ellen is bevethető, és bár további kutatásokra van szükség, antidepresszáns szerű hatást is figyeltek meg bizonyos kísérletek során.

Egy másik, hosszabb távú hasznot még vizsgálnak, mondja Macciochi:

"Neuroprotektív tulajdonságai lehetnek, ami azt jelenti, hogy

segíthet megvédeni az agyat az olyan károsodásoktól, mint például az oxidatív stressz.

Oxidatív stressz akkor zajlik a szervezetben, amikor az szabad gyököket termel. Önmagában ezzel nincs gond, de ha például az alkohol, a cigarettafüst vagy a környezetszennyezés növeli a szervezet által termelt antioxidánsok szintjét, akkor nagy baj lehet.

Az oxidatív stressz az öregedés központi mozgatórugója a kutató szerint, olyan, mint az autónak a rozsdásodás.

Még akkor is felléphet, ha a lehető legnagyobb mértékben vigyáztunk a gépjárműre.

Bár nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kreatin képes teljes védelmet nyújtani a neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint például az Alzheimer-kór, a kognitív hanyatlásra gyakorolt ​​hatásai ígéretes vizsgálati alapok lehetnek.

Sőt, a nők számára előnyösebb a kreatin fogyasztása, mint a férfiaknak.

"A kreatin rendkívül előnyös a menopauzán áteső nők számára" – mondja Brittany Werner dietetikus, a Working Against Gravity nevű táplálkozási tanácsadó cég igazgatója.

"A nők általában 70-80%-kal kevesebb kreatint raktároznak el, mint a férfiak, és általában kevesebbet fogyasztanak diéták alkalmával.

Ezért nagyon fontos lehet a nők számára, hogy tudatosak legyenek a kreatin fogyasztásban,

különösen a hormonális ingadozások időszakában, beleértve a menstruációt, a terhességet, a szülés utáni időszakot, a perimenopauzát és a menopauzát követő időszakot" - összegezte.

A kreatin a legtöbb ember számára állati eredetű forrásokból hasznosul leginkább - a kisbabák szervezetébe az anyatejjel jut, és ugyan az említett növényekben van valamennyi kreatin, terápiás mennyiség bejuttatására a hüvelyesek néhány kivétellel alkalmatlanok.

A vadhús az egyik legjobb forrás a szakértők szerint,

de a vörös hús és hal, különösen a hering, a lazac és a tonhal, a legtöbb tej és sajtok is kitűnő források. Azért a vegánok számára sem szűnik meg a kreatin fogyasztás lehetősége, nekik azokra a készletekre kell hagyatkozniuk, amelyeket szervezet aminosavakon keresztül képes előállítani. E raktárakat fel lehet tölteni magvakkal, gabonákkal, diófélékkel és hüvelyesekkel. Az extrém alacsony kreatin szint fogyáshoz vagy fáradtsághoz vezethet, de még egy pici hiány is fáradtságot vagy fizikai nehézségeket okozhat.

"Az étrendkiegészítők adagolása egy kicsit nehézkes"

– mondja Macciochi, aki szerint ugyan az edzésteljesítmény szempontjából a napi 3–5 gramm egy igazán jó adag, ha következetesen fogyasztják. Ez már teljesítményjavulást eredményez, de az egyéb egészségügyi hatásokért már napi 10 grammra is szükség lehet. Más tanulmányok szerint pedig 20 grammot is használni kéne, nincs tehát közmegegyezés.

A testépítők szoktak javasolni egy betöltési fázist Macciochi szerint. Ilyenkor a kezdeti szakaszban löketszerűen nagy adagot kapnak a sportolók, majd egy fenntartó szintet követnek később. Ilyenkor a teljesítményelőnyöket nagyon hamar el lehet érni, de erre nem feltétlenül van szüksége a szervezetnek, maximum extrém sportok esetén. Sőt, a nagy dózisok növelhetik az izom vízvisszatartását, ezért csak óvatosan alkalmazandó ez a metódus.

A kutatások szerint a kreatin befolyásolhatja a veseműködést is,

fennáláló vesekárosodás esetén például a túlzott kreatin ronthatja a vese egészségét. Betegség vagy vényköteles gyógyszer szedése esetén tehát kritikusan fontos, hogy az orvossal konzultáljon a fogyasztó.

Néhány rémtörténet összefüggésbe hozza a kreatint a kopaszodással,

egy 2009-es tanulmány szerint a tesztoszteron mellékterméke, a DHT megnövekedett szintje hajhulláshoz vezethet. A tanulmány azonban csak 20 férfit vizsgált, a bejuttatott adag pedig nagyon nagy volt, napi 20 gramm. Úgy tűnik, a 2021-es meta-áttekintés ezt a problémát kizárta a mellékhatások közül.

Egyes tanulmányok azt találták, hogy bélproblémák nagy dózisok esetén előfordulhatnak, de ezek elkerülhetők az ésszerű fogyasztással.

Összefoglalva, a kreatinnak számos jótékony hatása van a szervezetre, azonban

ahhoz, hogy ezt kifejthesse, elengedhetetlen a megfelelő minőségben és intenzitással végzett mozgás.

Fizikai aktivitás nélkül a kreatin jótékony hatása alig hasznosul a kutatók szerint.


Megosztom
Link másolása