Antal Éva környezetvédelmi aktivista saját zero waste és vegán esküvőjéről készített videója hatalmas sikert aratott, laikus szemmel is érdekes volt. Erről azt mondta, többek közt szerette volna megmutatni, hogy nem kell milliókat elkölteni álmaink esküvőjére.

A hulladékmentes életmódról beszélgettünk.

- Izgalmas volt az, ahogyan a ruhát, a dekorációt, a meghívót megoldottátok az esküvőtökön. Edukációs céllal készültek a felvételek, hogy más is inspirációt meríthessen belőlük?

- Mindenképpen szerettem volna megmutatni, hogy még egy ilyen eseményt is meg lehet oldani környezettudatosan, kevesebb vagy minimális hulladékkal, vegán módon, mint amilyen egy esküvő.

- Volt egy nagy lendület 2016 és 2019 között, sokan belevágtak a műanyagmentes júliusba, a kevesebb hulladékkal járó életmódba, előtérbe került a bolygó megmentése. Majd jött 2020-ban a koronavírus-járvány, azután 2022-ben az orosz-ukrán háború, most érezhető az infláció és úgy tűnik, megtorpant a lendület. Te hogyan tapasztalod?

- Hasonlóak a tapasztalataim. Valóban volt egy erős hullám, amiben felfutott a zero waste mozgalom, most pedig egymás után zárnak be a csomagolásmentes boltok.

Úgy látom, azok maradtak talpon és lettek sikeresek, akik nem csak a csomagolásmentességre építenek, hanem kiterjesztették a vállalkozásukat és több lábon állnak, például kávézót is üzemeltetnek. A wekerlei Boldog Föld csomagolásmentes a gourmet vonalra erősített rá, különleges kézműves termékekkel. De fontos az is, hogy hol található az üzlet, mert attól is függ, hogy mekkora vásárlói kört tud magához vonzani.

-Miben érzékeled? Mi az, ami most nehezebb, mint 4-5 éve?

- Korábban a vásárlásaink nagy részét csomagolásmentes boltokban intéztük. Most viszont eleve minden üzlet drágább lett, a csomagolásmentes boltok pedig különösen megdrágultak. Emiatt arra kényszerülünk, hogy azt figyeljük, mit érdemes és mit nem érdemes csomagolásmentesen beszerezni. Most is járunk csomagolásmentes üzletekbe, de a korábbinál többször fordul elő, hogy inkább az olcsóbb, nagyobb szupermarketekben vásárolunk nagyobb kiszerelésben.

- Akkor ér egyáltalán valamit, hogy a saját vászontasakjainkkal és szatyrainkkal járunk vásárolni?

- Persze, hogy ér valamit, hiszen nagyon fontos, hogy az általunk termelt hulladékmennyiséget minimalizáljuk.

Mi ezt a másfél kilót szokványos hétköznapokon egy hét alatt termeljük meg.

- Hogyan csökkenthető leggyorsabban a hulladék mennyisége?

-Többek közt komposztálással és szelektív hulladékgyűjtéssel. Ne vegyünk felesleges dolgokat, többször használható háztartási eszközeink legyenek egyszer használatosak helyett. Amit csak tudunk, csomagolásmentesen szerezzünk be.

Már azzal is teszünk valamit, ha egy családban csak egy autót használunk, vagy ha nagyvárosban, ahol jó a tömegközlekedés, nem használunk autót. Mi például nem látjuk értelmét egy autó fenntartásának, hiszen a ház előtt áll meg a busz. Az is számít, milyenek a lakásunk nyílászárói, milyen a fűtésrendszere, mennyire korszerűek és milyen energiabesorolásúak a háztartási gépeink.

Ezen kívül pedig lényeges, hogy az általunk fogyasztott élelmiszereknek mekkora az ökológiai lábnyoma. Az állati eredetű termékeknek például általánosságban nagyobb, mint a növényi eredetűeknek, de persze a növények között is óriásiak lehetnek a különbségek. Nem mindegy, honnan érkezik az élelmiszer, milyen mezőgazdasági technológiával állították elő, hogy ökológiai vagy nem ökológiai gazdálkodásból származik-e, hogy milyen ellátási láncon keresztül érkezett hozzánk.

- Nálad ökológiai szempontok játszottak közre, amikor áttértél a vegán életmódra?

- Egyszerűen nem szerettem volna az állatok szenvedéséhez semmilyen módon hozzájárulni. Elsősorban etikai okokból választottam tehát a vegán étrendet, de emellett a környezetvédelem is jelentős szempont. A veganizmus alapvetően egy állatvédelmi mozgalom: olyan életforma, olyan életfilozófia, ami elutasítja az állatok tárgyként kezelését és használatát, amennyiben lehetséges és kivitelezhető, az élet olyan praktikus területein, mint amilyen az étkezés, a ruházkodás, a kozmetikai termékek, a szabadidős és sporttevékenységek és a többi.

- Mi volt a legnehezebb, amikor belevágtál? Milyen akadályokkal szembesültél?

- Ki kellett tapasztalni, melyik alternatíva a legfinomabb. Mivel 12 éves korom óta vegetáriánus vagyok, nem volt radikális változás a vegán életmód. De azért így is kellett kísérletezni a receptekkel, hogy tényleg olyan ételeket együnk, amelyek ízlenek. Ez időbe telt.

Alapjában véve nem olyan nehéz Magyarországon vegán étrendet folytatni, különösen a fővárosban. Az utóbbi időben rengeteg vegán márka jelent meg a piacon, így ha most egy átlagos budapesti szupermarketbe bemegy az ember, talál növényi tejet, növényi sajtot, növényi húspótlót. Ám mivel ezek az élelmiszerek feldolgozott termékek, inkább mi magunk állítunk elő, amit csak lehet zöldségek, gyümölcsök, gabonák, olajos magvak, hüvelyesek és gombák felhasználásával.

- Gyakran kapsz kritikákat a vegán életmód miatt azoktól, akik ragaszkodnak a mindennapos húsfogyasztáshoz? Vagy ez a téma már lecsengett?

- Nap mint nap kapok ilyen kommenteket. Most például azért, mert várandós lettem, és nem hagytam fel a növényi alapú étrenddel. Ezek az üzenetek és hozzászólások dietetikusi tudás és hozzáértés nélkül születnek. Akin érzem, hogy csak gonoszkodni szeretne, azzal nem foglalkozom, ám ha valaki kulturáltan fogalmazza meg a kérdését vagy véleményét, akkor interaktívan állok hozzá.

Azt tartom furcsának, hogy mindez csak azokkal szemben merül fel, akik növényi alapú étrendet követnek. Azokkal a mindenevő kismamákkal szemben, akik egyoldalúan, sok feldolgozott élelmiszert fogyasztva táplálkoznak, már nem ennyire kritikus a hangnem.

- A gyermekedet milyen útravalóval szeretnéd majd ellátni?

- A természetet és az állatok tiszteletét mindenképpen szeretném átadni neki. Szeretném arra tanítani, hogy ha módunkban áll, próbáljunk meg úgy élni, hogy ne ártsunk se magunknak, se másoknak sem a természetnek. Szeretnék vele sokat kirándulni, kertészkedni.

Ugyanúgy, mint most, komposztálni fogunk, szelektíven gyűjteni a szemetet, megjavítani az elromlott eszközöket és továbbra sem veszünk felesleges dolgokat. Szeretnénk, ha úgy nőne fel, hogy számára is fontos, milyen gazdálkodásból származik az a zöldség vagy gyümölcs, amit megeszik.

De nehéz dolga lesz a következő generációnak, mert már most a klímaváltozás idejét éljük.

- Szoktál előadást tartani a témában?

-Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem humánökológia mesterszakának végzős hallgatója vagyok és a gyakorlatokon is részt kell vennem a diploma megszerzéséhez. A Magyar Természetvédők Szövetségének voltam a gyakornoka, így vettem részt egy környezeti nevelési program megvalósításában. Hónapokon keresztül jártam az iskolákat, hetedik-tizenkettedik osztályos tanulóknak tartottunk előadásokat és foglalkozásokat klímaváltozással, illetve környezeti igazságossággal kapcsolatban.

Azt tapasztaltam, ez a korosztály nyitott, empatikus és megértik az összefüggéseket. Olyan kérdéseket tettek fel, hogy ők hogyan tudnak változtatni, vagy mit tudnak csinálni akár diákként annak érdekében, hogy megváltozzon a harmadik világbeli országok lakóinak helyzete.