FONTOS

Áttörni az üvegplafont: egy nő soha nincs jó életkorban

Miért nincs elég nő a V4-es vállalatok felsővezetésében, mikor rengeteg rátermett, jól képzett nő van? Nagy Beátát, a Corvinus oktatóját kérdezte a Corvinus honlapja Primecz Henriett-tel közös kutatásáról.

Megosztom
Link másolása

– Hol és hogyan vesznek el a tehetséges nők? Talán ez a legfontosabb kérdése a „Felsővezetői kiválasztás a nagyvállalatoknál” című kutatásuknak. Hogyan áll Magyarország a régióban a sokszínűség tekintetében?

– Tudtommal egyedülálló a régióban az a tavaly befejezett kutatásunk, amelyben összesen 44 vállalati felsővezetővel és fejvadásszal készítettünk mélyinterjút a V4-es (visegrádi) országokban és további 3 vállalati interjút Horvátországban. Az elemzés során a visegrádi országokra fókuszáltunk. Ellentmondásos a női felsővezetők helyzete, hiszen a szocializmus idején az emberek megtapasztalhatták és megszokhatták, hogy Magyarországon a nők dolgoznak, iskolázottak és egyre nagyobb arányban vannak jelen a vezetésben. Ebből a szempontból a rendszerváltáskor sokkal jobb helyzetben voltunk, mint a nyugat-európai országok, hiszen ott többnyire csak akkor vállaltak munkát az anyák, amikor a gyermekük már nagyobb lett. Ez azért is fontos, mert

itthon az embereknek megvan az a természetes, személyes élményük, hogy a nők is lehetnek vezetők, és egészen magas szintig tudnak eljutni, vagyis át tudják törni az üvegplafont.

Ma az a helyzet nálunk, hogy az oktatási statisztikákat is figyelve, rengeteg felkészült, jólképzett és motivált nő van Magyarországon. Ugyanakkor létezik egy elég hagyományos társadalmi és politikai klíma, amelyből úgy tűnik, a nemek egyenlősége nem nagyon fontos az országban. A közvélemény elég hagyományosan gondolkodik, például a legutóbbi Eurobarometer statisztikában Bulgáriában és Magyarországon a megkérdezettek 80 százaléka mondja azt, hogy a nőknek a családi szerep a legfontosabb. És itt jön az ellentmondás: a hétköznapi életben nálunk, a sokaknál megfigyelhető tradicionális gondolkodás ellenére sok nő dolgozik, és az ILO-statisztikák szerinti vezető kategóriában a női vezetők dolgában jól állunk. Hozzá kell tennem azonban, hogy a nők gyakrabban kerülnek vezető pozícióba a közszférán belül, mint a versenyszférában: ott a férfiak lesznek gyakrabban vezetők. A legfelső szinten – ügyvezető igazgató, vezérigazgató – még kevésbé vannak jelen a nők. Ez az úgynevezett vertikális szegregáció. S ha még feljebb megyünk, a vállalati igazgatótanácsokban, boardokban már csak 10 százalék a nők aránya – a tőzsdén jegyzett cégekről beszélek –, ez drámaian alacsony szám.

– Miért van ez így? Mi a tanulsága a mélyinterjúknak?

– Ez részben szándék kérdése, a vállalatoknak lépniük kell, hiszen rengeteg a tehetséges nő, lenne kikből választani. A fontos felsővezető kiválasztására többnyire fejvadászt kérnek meg, akinek az az anyagi érdeke, hogy olyan jelölteket ajánljon a cégeknek, akik „odaillenek” a céghez és később beválnak. Volt olyan fejvadász, aki elmondta: ő 85 százalékban eltalálja, ki kell egy cégnek. Vagyis

ha a vállalatnál eddig jól működött az ún. „old boys network”, a nagyon összeszokott férfitársaság, akkor az úgy is marad.

A nők még a shortlistre – ahol már a befutók vannak –, is kisebb eséllyel kerülnek föl. Persze szóban mindenki azt mondja, hogy a legrátermettebb jelöltet akarja fölvenni, többnyire mégis csak férfiakat találnak.

– És a nők? Mernek egyáltalán jelentkezni ilyen magas pozíciókra?

Több nőnél hiányzik az önbizalom, például csak akkor jelentkeznek egy komoly vezetői álláshirdetésre, ha úgy érzik, 100 százalékig megfelelnek a követelményeknek. A férfiaknak gyakran sokkal több az önbizalmuk. És persze az is lényeges, hogy a családdal való „zsonglőrködés” időigényes, egy első számú vezetőnek pedig akár több évig is kell külföldön tapasztalatot szereznie. Sok nő ezért is nem jelentkezik.

– Van-e különbség ezekben a kérdésekben a régió országai közt?

– Igen, a kutatás tanulsága szerint van, Lengyelország és a másik három ország közt. A lengyelek általában „éhesek a karrierre”, a nők is. Több dolgot bevállalnak a pályájuk miatt, nagyobb is a mozgásterük, hiszen jóval nagyobb országról van szó. Szerepet játszik itt az a tény is, hogy más családpolitikát folytat a többi visegrádi ország, például a magyar, cseh és szlovák nők hosszan maradhatnak otthon a gyerekkel, összesen 3 évre fizetett formában, (gyed, utána gyes). A lengyel anyák például sokkal hamarabb visszatérnek a munkaerőpiacra a karrierjüket építeni.

– Kutatásukban egy ajánlást is írtak a vállalatoknak, a fejvadászoknak, hogyan kellene elősegíteni, hogy több nő jusson komoly vezetői posztra.

– Igen, például egy cégvezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen a nemek aránya a saját vállalatánál. Egyébként azért itthon is akad jó példa:

például a Telekomnál már 50-50 százalék a nő-férfi arány a felsővezetésben,

több esetben is bevezették a 4 napos munkahetet, a munkatársaknak tréningeket tartanak, ezek a rejtett előítéletek, illetve a diverzitás és befogadás kérdéseiről szólnak. Jellemző, hogy inkább az igazán nagy, multinacionális cégek teszik meg, hogy ezeket a szempontokat érvényesítik. Az is fontos, hogy például a lengyeleknél a tőzsdén jegyzett cégeknél kötelező nyilvánosságra hozni, milyen a vállalati boardban a nemek aránya. Ez egyébként az új európai uniós elvárásokban is benne van, és gyorsan is hoz eredményt.

– Munkájukban szó esik a nőkhöz és az életkorhoz kapcsolódó masszív előítéletekről is. Az idős nők vannak a leghátrányosabb helyzetben.

– Egy dolog biztos: egy nő soha nincs jó életkorban. Ha fiatal, akkor majd biztos gyereket szül, és aki gyereket vállal, az már gyanús.

Az is szomorú, hogy mondjuk 45 évtől fölfelé, amikor egy nő éppen karrierje csúcspontján lehetne, már idősödőnek számít, míg egy 45 éves férfi épp a legjobb korban van.

Persze ezt soha senki nem mondja ki, de ha egy ilyen életkorú ember szeretne tudásának és tapasztalatainak megfelelő pozíciót, inkább azt hangsúlyozzák, hogy ők most fiatalos, dinamikus és kreatív embert keresnek. Ezeket a képességeket pedig nem nézik ki a nőkből – ezek a rejtett előítéletek.

– Úgy tudom, 2020-ban Polányi Károly-díjat kapott.

– Igen, Lannert Judittal kaptuk közös munkánkért, „A nők helyzete a magyar tudományos életben” című tanulmányunkért. Sajnos a tudomány területén, éppúgy, mint a kultúrában és a művészvilágban is megvannak a rejtett és kevésbé rejtett előítéletek.

– Az Egyenlítő Alapítvány, ahol kuratóriumi tag is, támogatta a kutatását.

– Igen, például ők segítettek megtalálni az interjúalanyokat. Tíz évvel ezelőtt bejött hozzám Heal Edina, a Google vezetője, és felkért, tartsak előadást nőnapi programjukon a női vezetőkről. Azóta benne vagyok a kezdeményezésben. Célunk, hogy több nő legyen a vezetésben, ezt monitoroztuk is, illetve többen önbizalomcsoportot alakítottak, egyes tagjaink pedig a rejtett előítéletek felismerésével kapcsolatos tréningeket tartanak cégeknek. Rendezvényeinkre több száz nő jön el, a kultúra, a gazdaság, az oktatás területéről – egyébként a legkülönbözőbb életkorúak.

– Végül: miért jó, ha egy vállalatnál sok nő kap komoly vezetői posztot?

– A válaszom nagyon egyszerű: így igazságos és etikus. A társadalomban több nő van, mint férfi, jó lenne, ha ennek megfelelően hatalomhoz és vezetői pozícióhoz is jutnának.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A 15 éves fiú felvágta a húga hasát és telerakta a szobát a szerveivel – megrázó bűnügyeket látott a szakértő
Dr. Patócs Ilona, Magyarország első női bűnügyi vizsgálója, jelenleg védőügyvéd volt nemrég Lakatos Levente beszélgetőpartnere.

Megosztom
Link másolása

Nemrég Dr. Patócs Ilona, Magyarország első női bűnügyi vizsgálója volt Lakatos Levente beszélgetőpartnere.

A podcast adásban elmondta, hogy nem indult könnyen a karrierje a rendőrségnél.

Dr. Patócs Ilona elárulta, hogy amikor ő fiatalon elhatározta, hogy bűnügyi vizsgáló lesz, hiába végezte el hozzá a jogi egyetemet, gyanakodva fogadták a megyei rendőrkapitányságon a férfi kollégák. Abban az időben csak azt tudták elképzelni, hogy egy nő a rendőrségnél gépíró vagy laboráns lehet, azt már nem, hogy képes kihallgatni egy gyanúsítottat.

Azt is gondolták, hogy nem fogja lelkileg bírni a munkát. Ő azonban már az első napon bebizonyította, hogy ki tud állni magáért.

Az adásban elmagyarázta, mi a különbség a nyomozó és a vizsgáló munkája között: előbbi felderíti, ki lehet a lehetséges elkövető, utóbbi az átadott gyanúsítottal folytatja a nyomozást, és a vizsgálók kutatják fel a tanúkat, hallgatják ki a gyanúsítottat és folytatják le a bizonyítási eljárást.

Dr. Patócs Ilona arról is beszélt, hogy nem szabad abba a hibába esni, hogy valakit bűnösnek tartanak a rendőrök, és ahhoz keresnek bizonyítékokat, hanem a bizonyítékok alapján kell eldönteni, hogy az illető elkövethette-e a bűnügyet.

A leszerelése után védőügyvéd lett, és könyvet írt.

A kötetben a nyomozói munkája alatt tapasztalt élményekről és esetenként brutális bűnügyekről írt.

Az egyik kiemelt bűnügye, amiről az adásban is beszélt, egy "sátánista gyilkosság" volt 1991-ben, amit egy tinédzser fiú követett el.

Dr. Patócs Ilona parancsnok volt már akkor, a szemlét ő vezette.

Egy szobában lakott a 15 éves fiú és a 12 éves húga. Már amikor beléptek, látták, hogy mindent vér borít, a szobában piros fény világított, a szőnyegen feküdt a kislány, a hasa felvágva, a belső szervei pedig szétpakolva a szobában. Mindenki megdöbbent az eseten.

A falu azt hitte, egy sátánista szekta volt az elkövető.

Amikor azonban Patócs Ilona a kislány bátyját - akit vér borított - az orvos jelenlétében megkérdezte, mit csinált, az gúnyosan annyit kérdezett: "Látták, nem?". A tettét pedig azzal indokolta, hogy kíváncsi volt, milyen érzés.

A fiú 6 év szabadságvesztést kapott. A nyomozás során az is kiderült, hogy már kisebb korától állatokat kínzott, a kislány félt a testvérétől, mert megpróbálta kiszúrni a szemét, de hiába kérte a szüleit, nem kapott külön szobát.

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Speciális kalapáccsal zúzzák szét Ferenc pápa gyűrűjét - ezért semmisítik meg az ikonikus ékszert
A több mint 500 000 dollár értékű gyűrűt sziinte szertartásosan pusztítják el - kiderült, miért van szükség erre a barbárnak tűnő tettre.

Megosztom
Link másolása

Az ikonikus pecsétgyűrűt, amelyet Ferenc pápa jobb kezén viselt, a 88 éves korában bekövetkezett halála után megsemmisítik, írja a Unilad.

A Buenos Aires-i születésű Jorge Mario Bergoglio húsvét hétfőn halt meg szerény vatikáni szállásán. Mint kiderült, nem a korábbi tüdőgyulladásának szövődményébe halt bele.

Egy agyvérzés következtében hirtelen kómába esett, amely szívelégtelenséghez vezetett.

A pápa vasárnap még elmondta Urbi et Orbi áldását, húsvét hétfőjének reggelén hunyt el. A Vatikán közben vadul szervezi a temetést, amely Ferenc pápa kérésére a megszokott pompától eltérően szerényebbnek várható.

Ugyanakkor a pápai gyűrűt egy erre a célra specializált kalapáccsal biztosan megsemmisítik a búcsúzás egyik mementojaként.

A pápai gyűrűt a megválasztáskor ajándékozzák a mindenkori egyházfőnek, majd a tradíció szerint halálukkor elveszik tűlük. A római katolikus egyház hagyománya szerint a gyűrűt és a bullát egy speciális kalapáccsal semmisíti meg a camerlengo bíboros (vagyis a bíboros kamarás), aki jelen esetben Kevin Farrell lesz, aki a pápa halálát is bejelentette.

A katolicizmus egyik jelképének tekintett pápai ékszer összezúzása bűnnek tűnhet, de meg van ennek a folyamatnak is az oka.

Mégpedig az, hogy megakadályozzák a gyűrűvel való visszaélést, hiszen korábban a pápák ezzel a gyűrűvel pecsételték személyes leveleiket. Manapság már a Vatikán is modernizálódott, és a pecsétgyűrű léte, illetve annak megsemmisítése már csak szertartásos elem.

A gyűrűt a pápa halálának hivatalos megerősítése után,

de a konklávé összeülése előtt kell összezúzni - a pápaválasztás folyamata jellemzően 15-20 nappal a halál után kezdődik meg.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Tudod, miért kapott enyhítést a volt barátnőjét felismerhetetlenre verő katonatiszt? Mert elvesztette a munkáját!
Néhol egészen szürreális elemeket tartalmazott az a bírói indoklás, amely alapján felmentették az egyik fülére máig nem halló Orosz Bernadett egykori katonatiszt párját. A fotójára biztos emlékszel, a nő felismerhetetlenségig torzult arccal kért segítséget a nyilvánosságtól. Mindösszesen 1 év 4 hónap lett az eredménye.

Megosztom
Link másolása

Van hová fejlődnie a magyar joggyakorlatnak a nők és családok védelmében, ezt bizonyítja az az enyhítő ítélet is, amely az Orosz Bernadettet összeverő katonatiszt ügyében született 2025. 04.16-án.

Mind közül a legszürreálisabb elem pedig, amely kommentelni szólította a fél országot, a bírói indoklás volt.

A 24.hu-nak adott interjút a nő az ítélettel kapcsolatban, amelyen ő maga személyesen nem vett részt. Ebben mondta el, hogy

"a legnagyobb ütést most kaptam."

Még 2019-ben verte össze úgy áldozatát (akkori partnerét) egy katonatiszt, hogy az azóta is maradandó egészségkárosodások sorával él. A sajtót és a közösségi médiát bejárta Orosz Bernadett fotója és segítségkérő posztja, amelyben leírta a történetét - és a bántalmazója minden adatát.

A képeken felismerhetetlenre dagadt arccal látható. Az orra akkor eltört, és Orosz Bernadett állítása szerint nem sok kellett ahhoz, hogy a férfi meg is fojtsa.

Mint kiderült, a férfi korábban is módszeresen bántalmazta, az ominózus eset pedig egy bujáki honvédüdülőben rendezett esemény után történt. A férfi féltékenységi jelenetet követően az ajtót magára záró nőre rátörte azt, majd ütni-verni kezdte. A nő segítséget tudott kérni a szobából kimenekülve, de a férfi visszahúzta őt, és

tovább ütötte, pontosan addig, amíg az üdülő vendégei és dolgozói közbe nem léptek.

A posztolást követően a jó hírnévhez való jog megsértése miatt még a férfi perelte a nőt 5 millió forintra, majd a nő egy viszontkeresetben ennek dupláját követelte. Ebből az ügyből nem lett semmi a 24.hu cikke szerint.

Az ügyészség akkor három és fél évet kért a katonatisztre, ha az beismeri a tettét. Ez nem történt meg, tárgyalásig jutott tehát az ügy.

A férfi súlyos testi sértés és kétrendbeli könnyű testi sértés miatt 1 év 10 hónap letöltendő büntetést kapott. Ezt most tovább enyhítette a Fővárosi Ítélőtábla 1 év 4 hónapra.

Az enyhítő körülmények közt olyan csemegék szerepelnek, minthogy a férfi büntetlen előéletű, sok idő eltelt már a bűntett óta, és - megszakad a szív - a férfi a munkáját is elvesztette.

Az első ítélet ellen az ügyészség azért fellebbezett, hogy a férfit életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt is mondják ki bűnösnek.

"Az ítélet szerint az elkövetőnél sem súlyos, sem maradandó egészségkárosodás előidézésére való szándék nem volt megállapítható"

- írja a 24.hu. A kérdés, hogy akkor milyen szándékkal lehet még agyba-főbe verni egy nőt úgy, hogy annak 5 évvel az eset után is szemlencsét kell hordania, nem hall az egyik fülére, a lelki megrázkódtatás miatt cukorbetegséggel és vastagbélgyulladással él.

A tanácselnök az indoklás során is nagyot mondott, ezt kénytelenek vagyunk idézni.

"Kétségtelen, hogy vizuálisan rossz képet mutatott a sértett,

sokkal súlyosabbnak látszottak a sérülései, mint amilyen valós sérüléseket szenvedett.

Hogy mi ennek az oka, azt gondolom, hogy teljesen mindegy ilyen szempontból, mert azt lehetett látni, hogy a sérülések, amik keletkeztek, azok nem keletkezhettek olyan erőbehatásra, ami ennél súlyosabb sérüléshez vezetett volna."

A felfoghatatlan ítélet és indoklás Orosz Bernadett szerint tökéletes tükre annak, Magyarországon mennyiben mérik egy ember életét.

"Ez nem példaértékű szankció, és az erőszaktevőket sem fogja elrettenteni.

A mundér becsülete és egy katona élete fontosabb volt, mint egy hatgyermekes anyuka, egy háromszoros nagymama élete.

Azon gondolkozom, hogy ezek után egyáltalán az országban maradjak-e. Lehetséges, hogy külföldre költözöm, mert itt okkal és joggal nem érzem magam biztonságban" - mondta el a lapnak.

Azt, hogy a brutális erőszak során szerezte sérüléseit, nem ő találta ki, ezt öt egymástól független orvosszakértő támasztotta alá, és a büntetőügyben eljáró szakértő is neki adott igazat.

"Az orrsövényem mind a mai napig nincs rendben, folyamatosan be van gyulladva, véres, gennyes pörkök távoznak. Nem tudok rendesen levegőt venni, és azóta sem hallok a bal fülemre. Tartós stressz állapotában voltam és vagyok, s emiatt cukorbeteg lettem, és vastagbélgyulladásom lett. A jobb szememben azóta is műlencse van a bántalmazás miatt"

- részletezte.

A nőnek még egy kártérítési pere folyamatban van a háromból, amit indított. Az elsőért kapott 1,4 millió forint kártérítést, de - és ez is milyen bájos - még

behajtóval sem tudta behajtani azt, mert ügyvédet nem tudott ehhez megfizetni.

Orosz Bernadett 5 és fél évvel ezelőtti posztja immár nem lehet elrettentés, sem figyelemfelhívás, sem példaérték. Egyszerűen egy memento maradhat. Álljon hát itt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Katy Perry máris megbánta a Blue Origin űrrepülést, ami nem ért véget a földet éréssel
„Volt három perc súlytalanság, most van három nap pofára esés” – Katy Perry (és a többiek) kényszerleszállása a valóságban.

Megosztom
Link másolása

Hétfőn délelőtt, a texasi sivatag porából lőtte fel a Blue Origin az első száz százalékban női személyzettel repülő New Shepard‑kapszulát. A 11 perces szuborbitális kitérőtól Jeff Bezos cége eredetileg óriási #girlpower‑mémre, a közönség pedig meghatott könnyezésre számított. Ehelyett

pár órán belül lyukra futott a marketing: a küldetést ma már sokan érzéketlenségnek, sőt ciki luxusturának nevezik.

A fedélzeten Katy Perry, Gayle King és Lauren Sanchez mellé ült be a NASA‑mérnök Aisha Bowe, a producer Kerianne Flynn és az aktivista Amanda Nguyen – papíron szívmelengető hatosfogat, a gyakorlatban viszont gyorsan szétszedte őket az internet azért, mert:

* brutális volt a jegyár,

* a rakéta kipufogógáza bár szén‑dioxidot nem, ózonbontó gőzt annál inkább termel,

* és mert a landolás után jött a képernyő elé tolt instant‑lakodalom: Katy Perry földre rogy, száz kamerának integet, százszorszépet lobogtat, dalra fakad, majd bejelenti, hogy „szuper kapcsolatba került a szeretettel”.

A Daily Mailn forrása szerint

az énekesnő most azon bánkódik, hogy túl nagy feneket kerítettek az egésznek, és különösen a földcsókolás lett számára cringe.

A legemlékezetesebb pillanat tényleg a kapszula ajtajában történt: Perry először felmutatott egy százszorszépet az égnek, aztán letérdelt, majd látványos csókkal köszönte meg a gravitáció visszatértét. Azonnal jött a mikrofon, ő pedig megmagyarázta a kozmikus élményt:

„Nem arról szól, hogy elénekeljem a dalaimat.

Ez egy közös energiáról szól odabent. Rólunk szól. Arról, hogy helyet csináljunk a jövő női számára, hogy elfoglaljuk a helyünket és otthon legyünk.”

„És arról is szól, hogy értékeljük ezt a csodálatos világot, amit odakint látunk. Mindez a Föld érdekében történik.”

Mi volt ez a százszorszép‑show?

A virág egy négyszeres anyai tribute‑rekesz: Perry előre bejelentette, hogy „megható gesztus” lesz négyéves lányának, Daisy Dove Bloomnak (hogy jobban értsd, a kislány neve magyarul: Százszorszép Galamb Virágzás). A kislány először jelent meg nyilvánosan – komplett miniasztronauta‑overallban – mert a szülők egy „nehéz döntés” után úgy gondolták, megmutatják, hogy anyu tényleg „bármit megtehet”. Most viszont a bennfentes szerint Kathy

„megbánta, hogy megosztotta a virágos cuccot a világgal”, sőt „azt kívánja, bárcsak soha nem került volna nyilvánosságra a kapszulában készült videófelvétel”.

A podcast‑súlytalanságban készült felvételeken Perry a kamerába tolja a kis virágot, dalol és turné‑setlistet promózik – ezek lettek az első körös mémgyár alapanyagai.

A celeb‑drónraj sem kímélte

Nemcsak névtelen kommentelők röhögtek: Emily Ratajkowski, Olivia Wilde, Olivia Munn és Amy Schumer is nekiment, a Wendy's gyorsétteremlánc pedig odakommentelte Katy űrruhás‑fotója alá, hogy „küldjétek vissza”. Ezen zsigerből örvendezett Perry ősi popriválisa, Kesha, aki egy Wendy's‑pohárral pózolt: az insider szerint az énekesnő úgy érzi, ezzel Kesha csak „olajat öntött a tűzre”

A galaktikus offenzívára először Gayle King kontrázott rá kedden a CBS Mornings-ban, Aisha Bowe társaságában:

„Ez az, ami igazán bánt – mondta elérzékenyülve. –

Olvastam, miket írnak az interneten, és az a legrosszabb benne, hogy olyan emberektől jön, akiket ismerek, akiket a barátaimnak tartok.”

„Úgy nevezik, ami tettünk, hogy egy kis ‘kirándulás’, és ez rettentően idegesít, mert férfiaknál sosem mondják, hogy csak ‘kirándultak egyet’. Az ilyesmit repülésnek vagy küldetésnek hívjuk.

A ‘kirándulás’ olyan, mintha valami jelentéktelen, kis könnyed kaland lenne. Márpedig abban, amit mi csináltunk, semmi sem volt jelentéktelen.”

„Nagyon csalódott és szomorú vagyok a gyűlölet miatt. Amit tettünk, az inspiráció lehet más nőknek és fiatal lányoknak – kérlek, ezt ne hagyjátok figyelmen kívül.”

Klímabajusz versus vízgőz

Az online felháborodás másik tengelye: mennyire zöld dolog milliárdos játékrakétával lyukasztani az eget, miközben a fedélzeten többen régóta klímavédelmi kampányok arca(i). A Blue Origin boostere ugyan csak vízgőzt pöfög, de a tudósok szerint az is üvegházhatású, ráadásul ózonréteg‑károsító. Az internet gyorsan előásta Katy Perry 2015‑ös UNICEF‑videóját, ahol a klímaválságra figyelmeztetett.

A forrás szerint az énekesnő „egyáltalán nem számított ekkora visszhangra”,

de a vádak ellenére továbbra is elkötelezett a környezetvédelem mellett.

Reakciók helyett turnéplakát

Amíg a kritika tovább savaz, Perry hivatalos csatornáin nem a Blue Origin‑ügyről posztol, hanem legújabb Lifetimes‑turnéját hirdeti – pont, ahogy a háromperces súlytalanságban is tette.

Katy Perry és társai a tervek szerint példát akartak mutatni, hogyan lehet az űrt elfoglalni a nőknek. Ehelyett most mind a hatan

kommunikációs tűzoltást hajtanak végre, a főszereplő pedig – az informátor szerint – már csak abban bízik, hogy az emberek egyszer elfelejtik a virágos földcsókot.

Ami tény: Sunita Williams és Butch Wilmore a Nemzetközi Űrállomás hiba‑daktilusában ragadtak kilenc hónapra, különösebb elismerés nélkül, míg a Blue Origin‑szelfi‑brigádjának háromnegyed nap is elég lett volna, hogy megszerezze a hősi címet. Fájdalmasan érinti őket, hogy nem hagyták nekik.


Megosztom
Link másolása