FONTOS

„Átlagosan négyszer annyiszor szakítanak félbe egy nőt egy szakmai megbeszélésen, mint egy férfit”

Hogyan jelennek meg a nők a filmekben? Mekkora esélyük van, hogy szóhoz jussanak egy multi értekezletén? Mi az, amire kapásból azt mondják, nem nekik való? Ezekről is szó esett a Törjük át az üvegplafont! konferencián.
Fotó: StockSnap / Pixabay - sassy.hu
2023. március 09.


Megosztom
Link másolása

Az Egyenlítő Alapítvány Törjük át az üvegplafont! címmel rendezett nemrég konferenciát. Mi elsősorban a női közösségek összetartó erejének paneljára és az általános női jogi-társadalmi vonatkozásokra koncentráltunk. A nők hangja kampány záróbeszélgetése volt az egyik legizgalmasabb, ezen Munk Veronika (Telex.hu), Heal Edina (az Egyenlítő Alapítvány vezetője), Gryllus Dorka színésznő, Bombera Krisztina (CauseArt Platform) vett részt Mészáros Antónia (Unicef Magyarország) moderálásával.

A résztvevők egyből belecsaptak a lecsóba, arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán különbség férfi és női hang között, Bombera Krisztina azt válaszolta, szerinte létezik női hang, bár nem hisz a külön női princípiumokban, de abban viszont igen, amit a genderelmélet is tanít: hogy mi, nők és férfiak különbözőképpen szocializálódtunk, és ezért értelemszerűen különböző dolgokat veszünk észre.

„Ha az újságírásban arról beszélünk, van-e női téma, azt gondolom, nem, nincs női téma. Hanem női perspektívából megvilágított témák vannak.”

Gryllus Dorka a film világából közelítette a problémát: „Jelenleg még az egész filmvilág egy férfiak által uralt világ.” Ez a színház felől nézve is látványos: hiszen jó ideig nem is voltak színésznők, mint tudjuk, a színpadi női szerepeket is férfiak játszották. „Most ez egy fontos téma világszerte, hogy miként lehetne a női perspekítvát jobban belevinni a film világába.”

A színésznő kutatásokra hivatkozva magyarázta el, hogy a filmekben látott nők még mindig a férfiak által látott és láttatni akart nőtípusokat jelenítik meg, és kevésbé dominál az, hogy a nők miként látják magukat. „Sokan próbálják megérteni és analizálni ezt a folyamatot most. Érdekes például, hogy egy adott jelenetben beszélnek-e egymással nők, ha egyáltalán szerepel nő a jelenetben – és ha ők egymással beszélgetnek, miről: van-e olyan jelenet, amikor NEM a férfiakról beszélgetnek...”

Gryllus felhívta rá a figyelmet, hogy az ötven pluszos nők, akik nagyjából a társadalom egynegyedét teszi ki, szinte egyáltalán nem jelennek meg a filmekben.

„Nem látunk egy gondolkodó, izgalmas nőt, aki nem nagymama, nem feleség, nem haldokló nagynéni, hanem egy olyan nő, akinek gyermekei vannak, jól van, jóban van a férjével, aki vele azonos korú (!), tehát a férfinak nem 20 évvel fiatalabb felesége van - és mondjuk ők egy jól működő család, akik akarnak együtt valamit. És mondjuk a nőnek van egy izgalmas terve... Érdekes téma, de mindez nem jelenik meg a tévé is a film világában.”

Munk Veronika az ELTE-n tanít újságírást. Elmondta, hogy a hírújságírás, ahonnan ő érkezik, talán az összes médiaterület közül a legférfiasabb.

„Én azt gondolom, hogy ahol az olvasók információt gyűjtenek vagy szórakozni akarnak, annak nincs jelentősége, hogy nők vagy férfiak. Nem gondolom, hogy egy hírújságnál el kellene különíteni női hangokat szép rózsaszín háttérrel és megvilágítva, így: 'figyeljetek, csajok, ez az, ami nektek való!', mert mindannyiunk életére hatással lévő dolgokat olvashatunk egy hírportálon. Viszont szervezeti szinten fontos, hogy pláne egy ilyen sztereotipikusan férfias szakmában, mint az enyém, legyenek látható csajok, legyenek olyan szereplők, akik miatt azt gondolják a tanítványaim, hogy érdemes-e belevágni.”

Mint kiderült, Munk tapasztalatai alapján az ELTE Média szakon a hallgatók 80 százaléka lány, és „mondjuk egy százalékuk megy újságírónak.”

Heal Edina, a konferenciát szervező Alapítvány vezetője korábban többnyire magas vezetői pozíciókban ült multinacionális cégeknél, és bevallása szerint nem is gondolkodott el akkor még azon, hogy a nő vagy férfi hang milyen arányban van jelen, illetve van-e distinkció.

„Most már rengeteg adatot látok és figyelek ebben az egyenlőségi témában. Nem biztos, hogy ki tudnátok találni, hogy a szakmai beszélgetéseken ugyanolyan titulussal ülő felek, akár professzorok közül milyen arányban jut szóhoz egy nő a férfiakhoz képest.

8-38 százalékig jutnak maximum szóhoz a nők egy szakmai beszélgetésben. Ami azt jelenti, hogy van úgy, hogy 92 százalékban csak a férfiak beszélnek, de minimum 60-70 százalékban.

Miután ilyen beszélgetéseket megfigyeltek a kutatók és rögzítették őket, még tovább vitték a kísérletet, és visszajeleztek a nőknek: "Van egy kis gond. Keveset beszéltél. Egyenrangú felek vagytok. Próbáljuk meg, hogy a legközelebbi beszélgetésen megpróbálod a felét kivenni az adott időnek."

Ekkor az történt, hogy a férfiak negatívan reagáltak arra, hogy ez a nő miért akar annyit beszélni, és a nő is azt érezte: ez így nincs a helyén.

„Vagyis olyan mélyen vagyunk kondicionálva arra, hogy a szakmai területen, ahol az eszünkért vagy a tudásunkért vagyunk ott, csendben vagyunk, mert csendben illik lennünk. Ezt sokszor tapasztaltam a munkám során is, amikor általában sok férfival dolgoztam együtt, azaz én voltam a kisebbség. Tapasztalat, hogy ha magához is veszi az ember a szót, ami amúgy is nehéz, mert kisebbség vagy, máshogy érzed magad, vagy ha ebbe nem is gondolsz bele, és amikor aztán végre magadhoz veszed a szót, akkor furcsa dolog történik. Munkahelyi környezetben átlagosan négyszer annyiszor szakítanak félbe egy nőt, mint egy férfit. Nem véletlenül hallgatunk annyit.”

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Vigyázat! Az Európa-szerte kapható összes tonhalkonzerv hatalmas egészségügyi kockázatot jelenthet!
150 mintából 148 bizonyult egészségre ártalmasnak. Mondjuk, mi a probléma velük.

Megosztom
Link másolása

Figyelmeztetést adtak ki a tonhalkonzervekkel kapcsolatban, amelyek egy olyan anyagot tartalmazhatnak, ami „óriási közegészségügyi kockázatot” jelenthet.

150 Európában véletlenszerűen tesztelt konzervből 148-ban higanyt találtak, amely bizonyos ráktípusokkal is összefüggésbe hozható.

A termékek több mint fele meghaladta az EU-ban engedélyezett 1 mg/kg határértéket.

A toxikus fém különösen veszélyes lehet várandós nőkre, mert károsíthatja a magzati agy fejlődését és tüdőkárosodást okozhat.

Anglia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország tonhalkonzervjeit is megvizsgálták; Párizsban egy konzervben például rekordmagas, 3,9 mg/kg higanyszintet mértek.

A Bloom a Foodwatch France-szal közösen végezte a kutatást, és sürgős felhívást intézett a kormányokhoz az eredmények alapján. Felszólították az országokat, hogy „aktiváljanak egy védelmi záradékot” a 0,3 mg/kg feletti termékek értékesítésének megakadályozására.

Emellett kérték, hogy minden tonhalkonzervet távolítsanak el az iskolai menzákról, bölcsődékből, szülészetekről, kórházakból és idősotthonokból.

Karine Jacquemart, a Foodwatch France vezetője hozzátette:

„Ami végül a tányérunkon landol, egy óriási közegészségügyi kockázat, amelyet nem vesznek elég komolyan.

Nem adjuk fel, amíg nem lesz egy szigorúbb európai szabvány.”

Egy átlagos európai évente körülbelül 25 tonhalkonzervet fogyaszt, ami jelentős higanykitettséget jelenthet.

A higany különböző emberi és természetes forrásokból, például szén égetésével kerül a légkörbe. A higany mintegy 80%-a az óceánba jut, ahol a tengeri élőlények fogyasztják el. A tápláléklánc csúcsán végül olyan ragadozókban halmozódik fel, mint a tonhal.

A magas higanyszint kevésbé ismert hatásai közé tartozik a látás, a vesék és az idegrendszer károsodása is.

Patkányokon és egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a higany fogyasztása különböző daganatokat is kiválthat - írja a The Sun.

A higanymérgezés különösen azok körében okoz aggodalmat, akik évek óta nagy mennyiségnek vannak kitéve.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Ez a véleménye egy Budapesten élő amerikai nőnek a turistalány meggyilkolása után Budapestről
Sokan tették fel a kérdést a történtek után, hogy mennyire biztonságos Budapest, érdemes-e ideutazni.

Megosztom
Link másolása

Egész Budapestet megrázta annak az amerikai turistának a halála, akit Budapesten gyilkolt meg egy ír férfi.

A fiatal nő, Kenzie Michalski november 4-én, hétfő éjszaka a bulinegyedből adott magáról utoljára életjelet, azután nyoma veszett.

Mint kiderült, egy olyan ír férfi ölte meg és rejtette el a holttestét, akivel aznap éjjel ismerkedett meg, és aki most azt állítja, hogy intim együttlét közben halt meg a lány, úgy hogy "véletlenül oxigénhiányos állapotba került".

Rengetegen foglalkoztak az esettel, most pedig sokan teszik fel a kérdést a külföldiek közül, hogy biztonságos hely-e Budapest.

Egy Budapesten élő amerikai nő most TikTok-videóban mondta el a gyilkosság kapcsán a véleményét Budapestről és a közbiztonságról.

Azzal kezdte, hogy pár mondatban ismertette, mi történt.

Elárulta, hogy itt kiemelkedő hír volt a turistalány halála, mert Budapest nagyon biztonságos város, és ő maga hasonló gyilkosságról még nem hallott. Budapest az egyik legbiztonságosabb európai város, és egész Budapestet sokkolta az eset.

Volt, aki megkérdezte, érdemes-e egyedül ideutazni, és szinte mindenki azt tanácsolta, ne tegye.

Ő, aki Budapesten él, azt tapasztalta, igenis biztonságos a város, és a gyilkossággal gyanúsított férfi is egy ír fickó, aki, mint kiderült interneten rá is keresett arra, hogy hogyan lehet valakit eltenni láb alól, és hogy mennyire megbízható az itteni rendőrség. Ő úgy gondolja, eleve készült erre a tettre a férfi, és éppen ez a nő volt a szerencsétlen áldozat, aki ezzel a szörnyeteggel találkozott.

Sajnos ilyesmi időnként megtörténik, de ezeknek az eseteknek semmi közük ahhoz, hogy mennyire biztonságos egy város. Emellett azért elmondta azt is, hogy természetesen a nőknek nem árt az óvatosság, ám Magyarország szerinte az egyik legjobb hely.

A teljes videót itt láthatjátok, várjátok meg, amíg betölt:

@economyvodka Lets be realistic now. #budapesthungary #budapest #budapesttravel ♬ Up Piano version By Jose España - José España

Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mindenki ugyanazt gondolja, aki megnézi a Coca Cola idei karácsonyi reklámját, amit az AI generált
Az ünnepi szezonra készült mesterséges intelligencia által generált Coca-Cola-reklám vihart kavart az interneten.

Megosztom
Link másolása

A vállalat legújabb, karácsonyi reklámját sokan „hátborzongató disztópikus rémálomként” emlegetik.

Az új reklámfilm a Coca-Cola 1995-ös Holidays Are Coming kampánya előtt tiszteleg, vagy hát lopja az ötletet, még akkor is, ha az a cég sajátja volt. A videóban egy piros kamionflotta szeli át a havas utakat, hogy jéghideg Coca-Colát szállítson a karácsonyi díszbe öltözött kisváros lakóinak.

A klip sarkában azonban egy diszkrét felirat figyelmeztet: „Real Magic AI által készítve,”

utalva a Coca-Cola saját mesterséges intelligencia szoftverére.

Nem mindenki érzi az ünnepi varázst

Bár a kampány egy pillanatképet nyújt arról, hogy milyen lehet a reklámok jövője, sok fogyasztó csalódott a videóban, amelyet „szemétként,” „csúnyaként” és „lustán összedobottként” bíráltak.

„Vége a világnak, ha már a Coca-Cola karácsonyi reklámját is AI készíti”

– írta egy felhasználó az X platformon, a The Independent szerint. Egy másik a YouTube-kommentekben tette hozzá: „Szomorú látni, hogy egy AI program készítette ezt.”

„Most láttam egy AI által generált Coca-Cola reklámot a tévében… tényleg hagyjuk, hogy ez megtörténjen?”

– kérdezte egy másik X-felhasználó a Daily Mail beszámolója szerint.

„Olyan érzésem van, mintha a művészet és a bolygónk halálát nézném, és senki a világon nem törődne vele” – fakadt ki egy kommentelő.

A Coca-Cola érvei: gyorsabb, olcsóbb, modernebb

Jason Zada, az AI stúdió Secret Level alapítója – akik közreműködtek a projektben –, viszont azzal érvelt, hogy az emberi tényező még mindig ott van a reklámban, és ez adja a „melegségét.”

Zada az AdAge-nek elmondta, hogy egy ilyen komplex reklám AI használatával történő elkészítése nem olyan egyszerű, mint megnyomni egy gombot. Pratik Thakar, a Coca-Cola generatív AI-ért felelős alelnöke pedig hozzátette, hogy

a kampány ötvözi a márka „örökségét” a „jövő és a technológia” víziójával.

A technológia használatával nemcsak pénzt, hanem rengeteg időt is megspórolnak – érvelt Thakar. „Az időtényező az igazi előny. A hagyományos produkció sokkal tovább tartott volna. Ezen felül sokkal több változatot, személyre szabott és egyedi megoldásokat lehet készíteni” – magyarázta.

Mégis: hiányzik az érzelem

A reklám azonban sok Coca-Cola-rajongó szerint épp azt a meghittséget és érzelmet nélkülözi, ami a márka karácsonyi kampányait különlegessé tette. Íme az eredeti, 1995-ös film:

A vita már most komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen irányba halad a reklámipar az AI technológia térhódításával.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Mi történik valójában, amikor leállsz az Ozempic-kel? Itt a válasz!
A gyógyszer lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Megosztom
Link másolása

Egyre több ember szedi az Ozempic és Wegovy fogyókúrás gyógyszereket, amelyek csodát ígérnek: gyors és látványos súlycsökkenést. De vajon mi történik, ha valaki leáll velük? A válasz: semmi jó. Egy friss tanulmány szerint a gyógyszerek abbahagyása után a páciensek többsége visszahízza a leadott súly kétharmadát, ráadásul romlik az egészségük.

Veszélyes játék a kilókkal

A gyógyszerek hatóanyaga, a semaglutid, a kutatók szerint ugyan látványosan segít a fogyásban, de

ha valaki leáll vele, emelkedik a vérnyomása és a koleszterinszintje, és megnő a szívroham vagy stroke kockázata.

Nem véletlen, hogy az orvosok egyre többet vitatkoznak arról, érdemes-e egyáltalán elkezdeni ezt a kezelést, ha az abbahagyása ilyen súlyos következményekkel járhat.

Mennyibe kerül ez a „csoda”?

Az Ozempic és Wegovy nem olcsó mulatság: ha a társadalombiztosító nem állja a költségeket, Amerikában havi 1000 dollárba is kerülhet, és ezt sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak hosszú távon. Nem csoda, hogy az emberek 71%-a már az első évben abbahagyja a szedését, gyakran azért, mert elérte a célját, vagy nem bírta a mellékhatásokat vagy a költségeket.

Csak az ár a gond?

Nem csak az. A semaglutid szedése alatt is jelentettek már komoly mellékhatásokat, például

súlyos hányingert, hányást, sőt öngyilkos gondolatokat is.

Mégis, a gyógyszer forradalmasította az elhízás kezelését: 2023-ban körülbelül 5 millió embernek írták fel, és ezek 40%-a nem is cukorbetegség, hanem kifejezetten fogyás miatt kezdte el szedni.

Életre szóló kezelés?

A kutatók szerint, ha valaki hosszú távon meg akarja tartani a gyógyszerrel elért eredményeket, lehet, hogy egész életében szednie kellene. De vajon megéri ez az áldozat?

Az orvosok és a páciensek most azon vitáznak, hogy a gyógyszer valóban megoldás-e az elhízás problémájára, vagy csak egy újabb drága divat.

Az Ozempic és Wegovy lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Az biztos, hogy nem szabad félvállról venni, és mindenkinek alaposan át kell gondolnia, mit vállal, mielőtt belevág ebbe a kezelésbe.

Via Daily Mail.


Megosztom
Link másolása