GYEREK

5 lépésben elérhető az ordításmentes gyereknevelés: lehetséges egyáltalán, és ha igen, hogyan?

Mennyiszer megfogadjuk, hogy nem emeljük fel a hangunkat, aztán tessék, elég egy kis csínytevés, és máris ordítunk. Pedig létezik egy módszer, amellyel megúszhatjuk a kiabálást.

Vermes Nikolett, Fotó: Getty Images - sassy.hu
2024. október 10.

Az ordításmentes gyereknevelés egy szülő számára kishíján elérhetetlen célnak tűnik. Holott a megfelelő technikákkal és önmagunk tudatos irányításával igenis lehetséges, hogy a családi életünk harmonikus és békés legyen. Hal Edward Runkel család- és házasságterapeuta, az Ordításmentes gyereknevelés módszer egyik kiemelkedő személye szerint

mindenekelőtt arra van szükség, hogy a szülők megtanuljanak uralkodni saját érzelmeiken.

Amikor ez sikerül, vagy legalábbis elindul valamerre, a második lépés a reaktív viselkedés elkerülése. De nézzük, mit jelent ez pontosan, és hogyan valósítható meg öt lépésben az ordításmentes gyereknevelés.

1. Szülői felelősség

A szülők gyakran hajlamosak azt gondolni, hogy minden, a gyerekük viselkedésével kapcsolatos felelősség őket terheli. De Hal Edward Runkel szerint a szülőnek elsősorban saját magát kell irányítania:

„A legtöbb, amit gyerekeinkért tehetünk, hogy megtanulunk magunkra figyelni. Ugyanis a szülőség a szülőről szól, nem a gyerekről.”

Ez azt jelenti, hogy a saját viselkedésünk és reakcióink kézben tartása a legfontosabb szülői feladatunk. Mert amikor mi nyugodtak maradunk, akkor a gyerekeink is könnyebben megtanulják ezt a viselkedést. Ne feledjük el, hogy számukra a szülői minta az elsődleges példa. „A szülő adja meg az alaphangot a hangnem megadásával" – hangsúlyozza Runkel, vagyis a szülőknek kell példát mutatniuk abban, hogyan kezelik a stresszt és a kihívásokat, és amikor a gyerekek látják, hogy az anyjuk vagy apjuk nem esik kétségbe a legapróbb fennakadás láttán, akkor ők maguk is higgadtabban fognak reagálni a apróbb-nagyobb dolgokra. Vagyis, ha a szülő általában nyugodt, akkor a gyerek ritkábban fogja a földhöz verni magát, ha valami nem úgy alakul, ahogy elképzelte.

2. Az érzelmi reaktivitás csökkentése

Runkel szerint ha kiabálunk, az a stressz és a tehetetlenség jele. „Az érzelmi reaktivitás a legnagyobb ellenségünk a fontos kapcsolatainkban.

Amikor elveszítjük az irányítást az érzelmeink felett, könnyen reaktívvá válunk, és azonnal, meggondolatlanul reagálunk a gyerek viselkedésére.”

A családterapeuta arra buzdítja a szülőket, hogy először ismerjék fel és próbálják csökkenteni a saját érzelmi reakcióikat. Amennyiben hatékonyak szeretnénk lenni, először önmagunkat kell uralnunk. Csak ezután lehet megválasztani a reakcióinkat, a viselkedésünket – a gyerekeink által választott viselkedéstől függetlenül.

3. Tér kell a nyugalomhoz

Kevesen tudják, pedig az ilyen nevelés egyik kulcsa, ha békén hagyjuk a gyereket, más szóval, ha teret adunk annak, hogy hibázzon anélkül, hogy állandóan bírálatot kapna. „A gyereknek hely kell, és most ez a hely nem csak fizikai tér, hanem érzelmi tér is, amely lehetővé teszi számára, hogy felfedezze a világot és megtanulja kezelni a saját hibáit.

Ez a módszer tudattalanul is arra ösztönzi a szülőket, hogy a gyerek ellenállását ne erővel próbálják legyőzni, helyette inkább kíváncsian figyeljék, hogyan tanul a saját hibáiból a gyerek.”

Mindezt a megfelelő keretek között, tehát ha azt látjuk, hogy veszélybe sodorja magát a gyerek, akkor nyilvánvalóan oda kell lépni hozzá és megtiltani neki. Vagyis adjunk teret, de mindig a biztonságos keretek között.

Hal Edward Runkel, az Ordításmentes gyereknevelés című könyv szerzője (Fotó: Hal Edward Runkel)

4. Megfelelő kommunikáció

A siker érdekében elengedhetetlen a hatékony kommunikáció. De mit jelent ez pontosan? „A szülőknek világosan kell kifejezniük érzéseiket és elvárásaikat, miközben megőrzik a nyugalmukat, ugyanis egy szülő hangneme a kapcsolat alapját képezi.

Amennyiben a szülő nyugodtan mondja el a gyerek számára a kéréseit, úgy a gyerek is együttműködőbb lesz, és kisebb eséllyel alakul ki konfliktushelyzet egy egyszerű kérésből.”

Ez a trükk növeli a gyerek érzelmi biztonságát és a szülővel szembeni bizalmat. Már csak hab a tortán, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen megtapasztalják otthon, hogy többre mennek ésszel, mint erővel, kevésbé látványosan fogják feszegetni a határaikat.

5. A tetteknek súlya van

Örök dilemma, hogy lehet-e büntetni a gyereket? Runkel szerint nemhogy lehet, hanem kell is, csakhogy nem mindegy, hogyan. „A kiabálás helyett a természetes következmények sokkal többet segítenek abban, hogy a gyerek megtanulja, a viselkedésének következményei vannak. Fontos, hogy

ha a gyerek valamilyen helytelen dolgot tesz, akkor annak legyenek következményei, viszont azok ne legyenek túlzóak.”

A családterapeuta elmondása alapján a következetes szülői hozzáállás egyenlő a világos határok felállításával, amelyekre szükség van ahhoz, hogy a gyerek megtanulja, mi helyes és mi nem.

A tökéletes szülő nem létezik

Runkel leszögezi, hogy minden szülő hibázik. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy elég jó szülők vagyunk-e, hanem az, hogy szülőként képesek vagyunk-e megbocsátani önmagunknak, amikor hibázunk? „A szülő legnagyobb ellensége nem a gyerek rossz viselkedése, hanem a saját irracionális elvárásai önmagával szemben.

Amikor viszont egy szülő képes megbocsátani magának, azzal nemcsak a saját lelki egészségét őrzi meg, hanem azt is megmutatja a gyerekének, hogy a hibák természetesek, és azokat meg lehet beszélni, majd pedig tanulni belőlük.”

Ez is része a nyugodt családi légkör megteremtésének, ahol kiabálás helyett higgadtan is képesek beszélni a problémákról a családtagok. Az Ordításmentes gyereknevelés című könyv (2024. Jaffa Kiadó) szerzője szerint ehhez nem kell más, mint jó önismeret, kellő béketűrés, elegendő bátorság ahhoz, hogy teret adjunk a gyereknek, és ami nagyon fontos: példamutatás. „A nyugodt szülővé váláshoz, a kiabálás nélküli gyerekneveléshez rögös út vezet. Akadályokat kell leküzdeni, de megéri, mert cserébe egy biztonságosabb otthoni légkört teremthetünk a gyerekünk számára.”

Kapcsolódó

A te gyereked is válogatós? A szakértők szerint nem a te hibád - és van segítség!

Jó tudni, hogy ez legalább nem rajtunk múlik.

Népszerű

Ajánljuk

SZÍNES

Itt a Lidl nagy újítása: ezekben a boltokban már nem kell sorban állnod

A Lidl június 4-től három üzletében vezette be a „Scan & Go” funkciót, amellyel a vásárlók maguk szkennelhetik a termékeket. Az újítás a Lidl Plus applikáción keresztül érhető el, az első használatért 5% kedvezmény jár.

Címlapról ajánljuk

GYEREK

Falatnyi bikiniben mutatta meg hatalmas babapocakját Szandi lánya

Bogdán Blanka 24 óráig elérhető Instagram-sztoriban osztott meg magáról képeket. A 27 hetes terhes kismama első gyermekét várja, aki az énekesnő, Szandi első unokája lesz.

Szabó Anikó, Fotó: Instagram - sassy.hu
2026. június 07.

Megérkezett a kötelező bikinis babapocak-fotó.

Ezúttal Szandi lánya, az Amerikában élő Bogdán Blanka jelentkezett be a műfajban.

A 27 hetes kismama egy falatnyi fekete bikiniben mutatta meg, mekkora a pocija.

Bogdán Blanka egy 24 órán át látható Instagram-sztoriban tette közzé a képet.

Blanka és férje, Ricardo már korábban bejelentette, hogy kislányt várnak.

A nagy távolság ellenére a nagymama-jelölt Szandi is igyekszik minden fontos pillanatnál ott lenni. Az énekesnő áprilisban látogatta meg a lányát, a nagy, videóra is vett tavaszi találkozás pedig jelezte, hogy a családi kötelék simán átíveli az óceánt is. Szandi a lapnak elárulta, mennyire várja már a kicsi érkezését.

„Most már alig várom, hogy a karomban tartsam a kis unokámat” – mondta az énekesnő.

A baba érkezését szeptemberre várják.

Már az is kiderült, hogy a kislányt Hazelnek fogják hívni.

Az egész babaprojekt hivatalosan március 8-án, a nemzetközi nőnapon robbant be a köztudatba, amikor Blanka egy tökéletesen megkomponált tengerparti videóval tudatta a világgal a nagy hírt. A felvételen férjével együtt mutatták meg a friss ultrahangképet.

A mostani bikinis fotók egy tudatosan és a nyilvánosság előtt építkező családi történet legújabb állomását jelentik, ami egy villámgyorsan elmélyülő szerelemmel indult. Blanka és brazil származású férje, Ricardo a megismerkedésük után fél évvel már az eljegyzésnél tartottak, amit egy titkos vegasi esküvő követett, most pedig már a közös gyermekük érkezésére készülnek a napfényes Amerikában.

Kapcsolódó

Rózsaszín babaváróval üzent Szandi Amerikából: Hazelnek hívják majd az első unokáját

Az énekesnő családja nagy örömmel készül az első unoka érkezésére, akit lánya, Bogdán Blanka az Egyesült Államokban hoz világra. Szandi tündéri fotókat osztott meg Instagramján a babaváró buliról.

Ajánljuk

GYEREK

„Ne legyen felismerhető” – Kátai-Németh Vilmos 5 pontban szabta meg, hogyan írjon a sajtó a bántalmazott gyerekekről

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebookon tett közzé útmutatót a sajtó számára. A posztban a traumaérzékeny kommunikáció alapelveit részletezi a gyerekeket érintő ügyekben.

Szabó Anikó, Fotó: ILLUSZTRÁCIÓ /Pexels - sassy.hu
2026. május 31.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán tett közzé egy öt pontból álló útmutatót arról, hogyan kellene a tartalomgyártóknak és a sajtó képviselőinek a gyerekeket érintő érzékeny témákról, például az elszenvedett traumákról kommunikálniuk.

A miniszter az első pontban a tartalomgyártó motivációinak tisztázását kéri a bántalmazással, traumával kapcsolatban. „Tisztázd magadban, hogy miért foglalkozol az üggyel!

A traumaszenzitivitás alapja, hogy nem használod ki és fel a másikat; a célod nem lehet önös érdek.

Lehet, hogy az adott témáról éppen sokan és sokat beszélnek, de ez ne befolyásolja azt, hogy te milyen traumaszenzitív szempontokat gondolsz át, mielőtt elkészítesz egy anyagot.”

A traumaérzékeny látásmód abban is megjelenik, ha a rendszerszintű problémákra is felhívod a figyelmet.

A második pont a „traumalencsén” keresztüli szemléletet hangsúlyozza, amely szerint egyszerre kell figyelni az érintett sérülékenységére és megmutatni az erőforrásait.

A harmadik pont a szavak erejére hívja fel a figyelmet. A poszt szerint kerülni kell azokat a kifejezéseket, amelyek az érintettet stigmatizálják, vagy úgy tüntetik fel a bántalmazást, mintha ő is közrejátszott volna benne.

„Ne használj megbélyegző, obszcén, durva vagy trágár megfogalmazást, akkor sem, ha tudod, hogy az figyelemfelhívó, és ezáltal akár több emberhez eljuthat a tartalom!”

A negyedik pont a „do no harm” alapelvet részletezi, mely szerint

„az érintett / áldozat / túlélő jólléte alapvető fontosságú. Nem okozhatsz neki kárt.”

Kátai-Németh arra is kitér, hogy a közönségben is lehetnek hasonló traumát átélt emberek. Ezért javasolja a trigger warning használatát, a segítő szervezetek elérhetőségeinek megadását, és a tartalom fokozatos felépítését.

Joga van ahhoz, hogy ne érje bántás, visszaélés vagy kihasználás.

Az ötödik, befejező pont a tartalomgyártást folyamatként kezeli. „Az áldozat magánéletének védelme fontos alapelv, amelynek jóval szélesebb a tartalma annál, mint hogy ne legyen felismerhető.

Az érintett / áldozat / túlélő jogainak védelme nem csupán annyit jelent, hogy a nevét nem hozod nyilvánosságra, és az arcát eltakarod.

Joga van ahhoz, hogy megfelelő és teljes körű tájékoztatást kapjon. Joga van ahhoz, hogy elmondhassa a véleményét, és az számítson is. Ezt a folyamat egészében tartsd szem előtt” – zárul a miniszter útmutatója.

A bejegyzés időzítése nem véletlen, május 31-én, vagyis május utolsó vasárnapján éppen a gyereknapot ünnepeljük.

Kátai-Németh Vilmos május 12-én, parlamenti bizottsági meghallgatásán átfogó reformokat és egy önálló gyermekvédelmi ombudsman intézményét ígérte. A mostani útmutatót azután tette közzé, hogy múlt csütörtökön a rendőrség nagyszabású akciót tartott a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató telephelyein, ahol öt embert gyanúsítottként hallgattak ki és egyet őrizetbe vettek. Az esetet követően a miniszter személyesen egyeztetett az intézmény vezetőivel a rendszer átvilágításának szükségességéről.

Kapcsolódó

Sokkoló adatok miatt emelné vissza Lannert Judit 18-évre a tankötelezettséget Magyarországon

Lannert Judit leendő oktatási miniszter a parlamenti meghallgatásán jelezte, megfontolják a korhatár 18 évre emelését. Egy kutatás szerint a 2012-es csökkentés óta nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya az OECD-ben.

Ajánljuk

GYEREK

A kulcsos gyerekek még tudták, amit a maiak már nem - és ennek felnőttként fizetik meg az árát

A 60-70-es évek kulcsos gyerekeinek önállósága olyan készségeket fejlesztett, mint a problémamegoldás és az önszabályozás. A mai gyerekkorból hiányzó tapasztalatok a felnőtt életben ütnek vissza.

Fehér Adél, Fotó: Fortepan / Sándor Dávid - sassy.hu
2026. június 02.

A kulcs ott lógott a nyakukban – nemcsak a lakásajtóhoz, hanem a saját életükhöz is. Míg a hetvenes években a „majd megoldod” a mindennapok alapja volt, ma a szülői chatcsoportban már azelőtt megszerveződik a mentőakció, hogy a gyerek egyáltalán észrevenné, hogy otthon maradt a tornacucc.

A nagy kérdés, ami most már tudományos kutatások tucatjait is foglalkoztatja, hogy ezzel a nonstop készenléttel nem csinálunk-e magunknak egy sokkal nagyobb bajt, mint egy otthon felejtett uzsonna.

A helyzet ugyanis az, hogy miközben a városok veszélyesebbek, a forgalom nagyobb, és a hírek is zörnyűbbek lettek, valami más is megváltozott – írta a témát körbejáró cikkében a Dívány.hu is. A gyerekkori unalomra, erre a régen teljesen természetes állapotra ma már ott a digitális „pótlék”, a konfliktusokra pedig ott a szülő, aki egy telefonhívás után már rohan is igazságot tenni a homokozóban. És miközben a szándék a legjobb – védeni, óvni, segíteni –, a tudomány egyre hangosabban jelzi, hogy a túltolt gondoskodásnak ára van.

És itt jön a lényeg, a friss tudományos csavar. Egy idén megjelent, nagyszabású metaelemzés kimutatta, hogy a gyerek minden lépését kontrolláló, túlvédő nevelés és a serdülőkori szorongásos, depressziós tünetek között kicsi, de statisztikailag kőkeményen kimutatható kapcsolat van. A kutatók persze óvatosak: ez nem jelenti azt, hogy a túlféltés egyenesen depressziót okoz, de a minta gyanúsan következetes, több kultúrában is.

A hétköznapok nyelvére fordítva ez azt jelenti, hogy ha egy gyerek ritkán kap esélyt arra, hogy maga másszon ki a slamasztikából, akkor nehezebben épül fel benne az az alapélmény, hogy „képes rá”.

Ezt támasztja alá egy korábbi, szintén a témába vágó áttekintés is, amely a meleg, támogató szülői jelenlétet élesen elválasztja a túlkontrolláló viselkedéstől. Az üzenet az, hogy a kettő nem ugyanaz. Attól, hogy nem oldod meg a gyerek helyett a vitát a barátjával, még nem vagy rossz szülő. Sőt. A kutatások szerint éppen

az apró, mindennapi súrlódások – „most nem sikerült”, „ma nem én nyertem” – tanítják meg a gyereket a legfontosabb leckére: az önszabályozásra.

Arra, hogy képes megnyugodni, újratervezni és higgadtan segítséget kérni, ahelyett, hogy minden frusztrációnál azonnal a felnőtt mentőövért kapkodna.

És hogy mit lehet tenni? A válasz meglepően egyszerű: vissza kell engedni a játékba a vállalható kockázatot. A kutatók ma már nem a veszély szinonimájaként, hanem a fejlődés motorjaként tekintenek a kockázatosabb szabadtéri játékokra.

Felmászni arra a fára, ügyetlenkedni a társas kapcsolatokban, beverni a térdet, és közben megtanulni, hol a határ

– ezek mind-mind olyan tapasztalatok, amikkel a gyerekek többet nyernek, mint amennyit egy horzsolással veszítenek.

A lényeg az egyensúlyon van, azon, hogy a teljes burok helyett egy biztonságos, de kihívásokat is rejtő „gyakorlóterepet” biztosítsunk. Az életkornak megfelelő, apró önállósági lépések – egy egyedül teljesített út a boltba, egy önállóan megoldott konfliktus – építik azt a belső tartást, amire a kulcsos gyerek generációjának talán több jutott, nekünk pedig tudatosan kell visszaadnunk a gyerekeinknek.

Kapcsolódó

Áttörés jöhet a depresszió és a szorongás kezelésében? Meglepő dolgot mutattak ki a varázsgombáról

Egyetlen adag varázsgomba-hatóanyag is átírhatja az agy szerkezetét – legalábbis egy friss kutatás szerint.

Ajánljuk

GYEREK

„Szinte tabu volt kutatni” – a tudósok elképesztő dolgokat állítanak a magzatokról

Dr. Joel Frohlich idegtudós szerint a tudat kutatása sokáig a filozófusok területe volt, de a modern technológia áttörést hozott. Az új módszerekkel már a magzatoknál is képesek kimutatni a mintázatfelismerést, ami a munkamemória egyik alapköve.

Fehér Adél, Fotó: Magnific.com - sassy.hu
2026. június 09.

Hogy mikortól beszélhetünk egy ember esetében tudatról, tudatosságról, sokáig vita tárgya volt. Sőt. Tiltott zóna a neurológusoknak, ahogy azt Dr. Joel Frohlich idegtudós is elmondta. „Meglepően kevés kutatás folyt arról, hogy mikor kezdődik a tudat. A tudat sokáig a filozófusok hatáskörébe tartozott. Az idegtudományban szinte tabu volt kutatni, talán az utóbbi 10-20 évig” – nyilatkozta a BBC Science Focusnak.

De mostanra a technológia eljutott odáig, hogy már nem egyetlen, megfoghatatlan jelet keresnek, hanem egy egész jelzés-csomagot. A kutatók ezt „klaszter-alapú” megközelítésnek hívják, ami annyit tesz, hogy több apró jel – agyi aktivitás, ingerekre adott válasz, a figyelem jelei – együttes megléte alapján vonnak le következtetéseket. Frohlich szerint ugyanis egyetlen jelben nem lehet vakon megbízni, de ha több is egyszerre jelenik meg, az már elég gyanús.

„Ha a mini-jelek konvergenciáját látjuk, az elég jó mutatója annak, hogy a tudat éppen kialakulóban van.”

A leginkább elgondolkodtató az egészben, hogy a tudatosság egyes jelei már a méhen belül is kimutathatók. Az egyik ilyen jel a mintázatok felismerése. Képzeld el, hogy hallasz egy sorozatot: Bip-bip-bip-BÍP. Ezt ismételgetik, majd hirtelen jön egy Bip-bip-bip-bip. Ha feltűnik a változás, akkor a munkamemóriád működik, ami a tudat egyik jele. Nos, német kutatók ezt a hatást kimutatták a terhesség késői szakaszában lévő magzatoknál is.

Egy másik kísérletben pedig arcra emlékeztető fénypontokat vetítettek a terhes anyák hasára, és a magzatok a fejükkel, sőt, a szemükkel is követték a fényeket. Bár Frohlich szerint vita tárgya, hogy a magzat mit lát valójában. „Senki sem ért igazán egyet abban, hogy a magzat valami olyasmit lát-e, ami egy arcra hasonlít, vagy inkább csak egy fénypacát.”

És mielőtt bárki újranyitná az abortuszról szóló vitákat, a kutatók gyorsan lehűtötték a kedélyeket. Ezek a jelek ugyanis leginkább a harmadik trimeszterre jellemzőek, ami bőven a legális terhességmegszakítás időhatárán túl van.

Frohlich szerint az agy biológiai kapuja, a talamusz és az agykéreg közötti kapcsolat csak a 24-26. hét környékén épül ki.

„Addig nem igazán beszélhetünk valószínűsíthető tudatról – legalábbis abban a formában, ahogy mi ismerjük; tele a külvilágból érkező érzetekkel” – tette hozzá. Az újszülötteknél megfigyelt, nyugalmi állapotért felelős agyi hálózat (az úgynevezett alapértelmezett hálózati mód) is legfeljebb kezdetleges formában van jelen.

Az utóbbi időszakban egyébként is a méhen belüli folyamatok kerültek a fókuszba. A „korai tanulás” gondolatát például olyan könnyen emészthető kutatások erősítették, mint az, amelyik kimutatta, hogy az anya étrendje befolyásolja a gyerek későbbi ízlését, így akár már a méhen belül meg lehet szerettetni vele a zöldségeket. Egy másik tanulmány szerint pedig a klasszikus zene bizonyítottan nyugtatóan hat a magzatokra. Ezek a hírek mind azt jelzik, hogy a magzat egy aktív, a környezetére reagáló lény, ami tökéletesen előkészítette a terepet a mostani, a tudat korai jeleiről szóló tudományos vitának.

Via Sciencefocus

Kapcsolódó

Felesleges volt az abortuszra váró nőket a magzati szívhanggal presszionálni, nem született több gyerek

A nők nem jókedvükben választják a megalázó és lelkileg is megterhelő eljárást, hanem azért, mert abban a helyzetben nem látnak más megoldást.

Ajánljuk