Meglepően sok kihívással néznek szembe a gyerekzenekarok, kezdve a végeláthatatlan munkától az anyagi megbecsülésig. Három frontembert kérdeztünk arról, milyen valójában egy gyerekzenekar élén dolgozni. Buda Gábor, az Alma együttes frontembere, Farkasházi Réka, a Tintanyúl együttes frontembere és Matkó Zsuzsanna, a Pitypang Zenekar frontembere mesél.

Ez nagy felelősséggel járó feladat

A gyerekprodukciók helyzete gyakran nehéz, még akkor is, ha szinte minden napra jut egy koncert. „Egész évben vannak koncertjeink, gyakran több koncertünk van egy évben, mint ahány napból áll egy év” – kezdi a beszélgetést Buda Gábor, az Alma együttes frontembere, majd a gyerekprodukciók fontosságát hangsúlyozza. Mint mondja, valójában sokkal nagyobb felelősség van rajtuk, mint például a felnőtteket célzó együtteseken, hiszen ők a gyerekekhez szólnak, és ezzel formálják a kicsiket. „Önmagában érték, hogy felhőtlen szórakoztatást nyújtunk, de ezt illik minőségbe csomagolni. Mi, akik gyerekprodukciókat készítünk, nagy felelősséggel tartozunk a hallgatóságnak. Éppen ezért írtunk már dalt Down-szindrómás gyerekekről, vízvédelemről vagy éppen az állatok szeretetéről, hogy ezzel is tanítsuk a legfiatalabb közönséget, és ezzel egy kicsit szebbé tegyük a világot” – mondja Gábor.

Honnan tudjuk, mi a jó?

Mind tudjuk, hogy a népszerűség és a minőség nem mindig járnak kéz a kézben.

– mondja Buda Gábor. Hangsúlyozza, hogy a közönség hajlamos a közösségi média alapján megítélni a zenekarokat, mondván, kinek van több követője, de ez nem tükrözi a valós tudást. Onnan tudjuk, hogy a gyerekünk számára valóban értékes zenét találunk, ha látszik a kicsin, hogy élvezi, és aktívabb lesz a zene hallatán. A tömeggyártásban készülő gyerekzenéket is élvezhetik a kicsik, de hamar megunják, míg a gyerekzenekarok egyfajta közösséget biztosítanak számukra. Az Alma együttes számára fontos, hogy ne csak a gyerekeknek, hanem a családoknak, a szülőknek is adjanak valamit, amit a szívükbe zárhatnak. Ezt a célt szolgálja közelgő táboruk is.

„Lesz egy háromnapos táborunk, ahol a családok velünk együtt pihenhetnek, este pedig együtt ülünk a tábortűz köré, hogy zenéljünk. Ezen kívül egy jelentős megújulással készülünk a közönség számára, hiszen tudjuk, fontos, hogy időről időre felfrissítsük a produkciókat” – magyarázza Gábor, majd a Tintanyúl együttessel készülő projektről mesél nekünk.

– zárja a beszélgetést a frontember. A gyerekzenekarok jelentősége tehát nemcsak a szórakoztatásban rejlik, hanem abban is, hogy értéket közvetítenek, és fontos üzeneteket adnak a gyerekeknek.

Elsődleges cél: tanítsuk a gyerekeket!

Farkasházi Réka, a Tintanyúl együttes frontembere is megosztott néhány részletet az új dalról. „Az együttműködés ténye önmagában különleges, mert gyerekzenekarokra nem jellemző az ilyen közös munka. A közös dal sok új ötletet hozott, és a közös munka során olyan zenei és vizuális elemeket is beépítettünk, amelyeket korábban sosem. A célunk az volt, hogy a közönség minden tagja, kicsik és nagyok egyaránt, élvezzék a produkciót” – mondja Réka, majd rögtön megjegyzi, hogy az ilyen együttműködések segítenek megmutatni a közönségnek és a szakmának, hogy a gyerekzenekarok munkája sem különbözik attól, amit a popelőadók csinálnak, sőt, olykor még nehezebb is. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló dalok megírása kihívás, de Réka szerint ez fontos része a munkájuknak. „Azt szeretnénk, hogy a családok együtt szórakozzanak és táncoljanak. Az üzenetünk egyszerű: a zene mindenkié, és minden korosztály számára lehet örömforrás. Szeretnénk, ha a közönségünk élvezné a zenét, szórakozna, és közben talán tanulna is valamit. A zene egyesít, összekapcsol minket, és ezt az érzést szeretnénk továbbadni minden fellépésünkkel” – mondja az idén 18 éves zenekar frontembere.

emellett a gyerekeknek minőségi szórakozást nyújt, szemben a silány minőségű gyerekprodukciókkal, amelyekből sajnos manapság egyre több van. „Igyekszünk olyan zenét készíteni, ami nemcsak szórakoztat, hanem tanít is, és pozitív üzeneteket közvetít. Ez egy gyerekzenekar legfőbb feladata, ahol nem ez az első, azt talán nem érdemes meghallgatni.”

Irodalmi fűszer

A Pitypang Zenekar különleges története egy családdal kezdődik. Közel egy évtizede Matkó Zsuzsanna és férje, Csaba, gyerekeknek szóló verseket kezdtek megzenésíteni barátjukkal, Lohonyai Zolival. Első gyermekük születése után vált egyértelművé számukra, hogy gyerekzenekar formájában szeretnék kiélni tehetségüket, majd a zenekar hivatalosan kislányuk első születésnapján debütált, és azóta is elkötelezetten dolgoznak a gyerekekért. „A Pitypang Zenekar minden dala élő zenekari háttérrel készül, hogy a gyerekek megismerhessék az élő zene varázsát és a hangszereket.

– mondja Matkó Zsuzsanna frontember. Mint mondja, a gyerekeknek szánt zenék megalkotása kihívást jelent minden zenész számára. A dalszerzés során arra törekszenek, hogy a dalok interaktívak és könnyen énekelhetők legyenek.

„Csaba a dalszerző és a szövegíró, és néha egyszerűsítenie kell a zenei gondolatait, hogy mindenki számára érthető legyen. De sosem szeretnénk feláldozni a minőséget az egyszerűség oltárán. Mi akkor teljesítjük jól a munkánkat, ha a gyerekek gazdagabbak lesznek a koncertek után. Nem primitív zenét akarunk, hanem olyat, amiből a gyerekek tanulnak is.”

Mindig szezon van

Ahogy a Pitypang zenekarnak, úgy az Alma együttesnek és a Tintanyúl zenekarnak is előre tele a koncertnaptár. Bár számukra a május, azon belül is a gyereknap a legzsúfoltabb időszak az évben, nyáron, illetve ősszel és tavasszal sem pihennek. A gyerekprodukciókat sok helyre hívják, és mivel a műfaj anyagi megbecsültsége alulmarad a popszakmához képest, a megélhetési gyerekzenekarok szinte mindennap koncerteznek. Ebben a körben senki sem számít hosszú nyaralásra, de mint kiderül, nem is ezekért az élvezetekért dolgoznak, hanem azért, hogy értéket csempésszenek a legkisebbek életébe.