Minden év novemberében eljön az a pillanat a legtöbb anyuka számára (és természetesen apuka, nagymama, nagynéni és bárki számára, akinek a karácsonyi ajándékozottak listáján kisgyerek is van), amikor már nem tologathatja az ajándékvásárlás kérdését, és nekiveselkedik a kereslet és kínálat összeegyeztetésének.

Aki járt már ebben a cipőben, az pontosan tudja, hogy minden igyekezetünk ellenére a végeredmény- a csomagolópapírt szétszakítva őszintén, fülig érő mosollyal ujjongó gyermek látványa - mennyire bizonytalan.

Mert bizony elég gyakran fordul elő (leginkább a brutális reklámdömpingnek köszönhetően), hogy a kívánságlistára novemberben felírt játék decemberre már négyszer is megváltozott.

Mert hát nem minden felnőttnek csillan fel a szeme az ismeretlen rajzfilmhős figurája vagy a túlságosan is jól ismert reklám terméke láttán.

Az első problémára sajnos nincs könnyen elérhető megoldás, a másodikra viszont tökéletes választ adnak saját gyerekkorunk kedvenc játékai!

De miért jó a gyereknek és felnőttenk, és miért jó a Földnek, ha retro játékot rakunk a fa alá? Mutatjuk!

Oxitocin kicsiknek és nagyoknak!

1989. november 20-án foglalta össze az ENSZ a gyermekeket megillető jogokat, melyek között ott szerepel a mindennapos játék, játszásra való tér és idő elérhetőségének fontossága. A kicsiknek ugyanis testi-lelki javára válik ez a számunkra sokszor értelmetlennek látszó tevékenység.

A különböző játék típusok során többek között fejlődik az idegrendszerük, a motorikus, logikai és nyelvi képességeik, és fontos  szociális kézségeket sajátíthatnak el, főleg, ha ezt nem csak magukban vagy a kortársaikkal, de a számukra fontos felnőttekkel is végezhetik.

Az oxitocin termelés növekedése egyébként nem csak a gyermek, de minden olyan felnőtt szervezetében is megfigyelhető, akik szoros érzelmi kapcsolatban állnak a gyerekkel, ez pedig az összetartozás jóleső érzésén túl még stresszcsökkentéssel is támogatja a szervezetüket.

Mindez persze szép így leírva, de a gyakorlatban egy felnőttnek bizony sokszor nehéz a gyerekek „itt-és-most” ritmusához igazodva munka vagy más, felnőtt tevékenység után azonnal fejest ugrani a közös játékba. Egy olyan játék, ami viszont az ő gyerekkorának kellemes, „oxitocinban gazdag” pillanataihoz kapcsolódik, megkönnyítheti ezt a váltást.

Összehangolni saját magunk nosztalgiával átitatott játék-preferenciáját az ajándékozni kívánt gyerekével persze nem könnyű. Mert hát hiába voltunk mi nagy puzzle-rajongók, ha az unokaöcsénk meg fél percig sem tud a fenekén ülni. Szerencsére vannak olyan, viszonylag univerzális játékok, amikkel nagy eséllyel sikerül egymás mellé ültetni a feleket.

Örökzöld járgányok

A kerék feltalálása óta a legtöbb fiú gondolata az általuk meghajtott járművek körül forog. Nem kivétel ez alól a mostani felnőtt generáció sem, akik közül biztosan soknak volt/van matchboxa, mely köznevesült márkanév Magyarországon gyakorlatilag bármilyen tenyérnyinél kisebb fém játékjárgányra ráhúzható.

Akik nem jártasak a márka történetében, és szeretnek a játszótéren játéktörténeti tudásukkal felvágni, azoknak álljon itt néhány infó a Matchbox pályafutásáról:

• A II. világháborút megjárt iskolatársak, Leslie és Rodney Smith közös cégének egyik első népszerű terméke még egy kisautóktól távol álló, horgászok számára készített kenyérprés volt.
• Első játékautó modelljük az Aveling Barford úthengert mintázta.
• Az apró járgányokat a felnőttek csak „christmas cracker trash”-nek hívták, utalva ezzel a játék méretére és az abból fakadóan rövidre jósolt élettartamra.
• A brit iskolákba nem volt szabad bevinni gyufásskatulyánál nagyobb játékot, ezért a cég lekicsinyítette a modelljeit- innen származik Matchbox név.
• Ki tudja, miért, de 1989-ben a cég a „Rémálom az Elm utcában” című film főszereplőjéből, Freddy Krueger figurájából beszélő babát készített, mely aztán a szülői és vallási szervezetek tiltakozásának köszönhetően hamar lekerült a terméklistájukról.

Ha van olyan gyerek – akár fiú, akár lány- az ajándékozandó listánkon, akiről biztosan tudjuk, hogy rajong ezekért az apró kerekeken guruló csodákért, és mi magunk is szívesen játszottunk ezekkel gyerekkorunkban, akkor már csak azt kell eldöntenünk, hogy saját, féltve őrzött darabjainkból ajándékozunk oda párat, vagy az önfeledt játék érdekében inkább mások készleteiből vásárolunk be.

Utóbbi esetben ma már számos online piactér áll rendelkezésünkre, ahol kényelmesen válogathatunk a veterán és retro kocsik között.

A jórészt fémből készült járművek egyébként igazi túlélők, beltéri használat és minimalizált dobálás mellett tényleg több generációt is ki tudnak szolgálni, ha pedig végleg kiszolgáltak, az alkatrészeik egyszerűen visszaforgathatóak a rendszerbe.

Babaházy-történetek

Akinek volt, az azért, akinek nem volt, az azért szeretné, ha a saját gyerekeinek is lenne babaháza. Lehet ez egy generációkkal ezelőtti, fából készült, kapcsolható villannyal felszerelt,  bútorokkal, függönnyel és szőnyeggel ellátott kézműves barkács-csoda, egy itt-ott már sárgára fakult Barbie-álomház vagy egy Sylvanian-típusú  állatokkal benépesíthető iskola épülete, szinte minden gyerek szereti az ilyen fajta szerepjátékokat.

A retro babák közül valószínűleg a Barbie-baba a legismertebb, róla is idecitálunk pár érdekes adatot, hiszen sose lehet tudni, mikor lesz szükségünk egy olyan infóra, mint hogy:

• Barbie múzsája egy felnőtteknek szánt német képregényfigura, Bild Lilli volt, akinek dögös megjelenését vicces és szókimondó személyiséggel kombinálták.
• Barbie 1992 óta indul minden amerikai elnökválasztáson.
• Számtalan változata közül eddig a földig érő hajú volt a legkeresettebb.
• a dán-norvég Aqua együttes Barbie Girl című száma miatt hiába perelt a cég: még az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is úgy ítélte meg, hogy a dal nem jogsértő, mert csupán paródia.
• A korábbi modellek fürdőszobai kiegészítői között volt egy 50 kg-ra állított mérleg, valamint egy fogyókúrás kézikönyv is, egyetlen tanáccsal: Ne egyél!

Utóbbi tény valóban elrettentő, és jogos alapot ad a Barbie-t kritizálók számára, de fontos megjegyezni, hogy nem kizárólag a barbizástól lesz egy kislánynak testképzavara. Persze, ahogy Gazdig Dóra tanácsadó szakpszichológus írja:

Egyébként pontosan a külvilág kontrollálatlan behatása és az átgondolatlan zsigeri reakciók árnyalására való a közös babázás/barbizás, hiszen ilyenkor könnyebben tudjuk megfogalmazni a helyes üzeneteket, és első kézből látjuk/halljuk a gyerek gondolatait a témával kapcsolatban.

Ha ilyen típusú használt játékot szeretnénk ajándékozni, a műanyag babák és tartozékok esetén legyünk óvatosak, mert a 2005-nél régebbi műanyagokban még engedélyezett volt a ftalátok használata, melyek számos egészségkárosító hatással bírnak.

Ezek az anyagok főként a szájon át tudnak a szervezetbe jutni, így kisgyerek esetén, akik még mindent a szájukba vesznek, különösen figyeljünk erre. Egy óvodás vagy kisiskolás esetén azonban egy retro Barbie-val való játék okozta kockázat elenyésző ahhoz képest, hogy a környezet egyéb területeiről- padlóburkolatból, testápoló termékekből vagy akár élelmiszerekből- mennyi ftalát kerül a szervezetbe belélegzéssel vagy bőrön át történő felszívódással.

Ha biztosra akarunk menni, válasszuk a természetes anyagú (fa, textil, kerámia) babákat, babaházakat és kiegészítőket!

(Szinte) rombolásbiztos építőkocka

A Lego talán az egyik legjobb példa arra, hogyan lehet felnőttet és gyereket egy faék egyszerűségű játékkal közös játékra ösztönözni. A dán asztalos, Ole Kirk Christiansen világraszóló találmánya lassan száz éve fejleszti kicsik és nagyok finommotorikáját, koncentrációképességét és fantáziáját.

Jöjjön a legóról is néhány kevésbé ismert érdekesség!

• A töretlen siker kulcsa az az egyszerű vállalás, hogy a régebbi és a legújabb szetteket is össze lehet építeni, minden egyes darab konbinálható a gyártó többi termékével. A 80-as években futott Fabuland-sorozat állatfiguráinak, melyeknek még külön mozgott karja-lába és a feje is, minden gond nélkül a kezébe adható a 90-es évek Belville-babáinak fagyis pohara, vagy be tudnak ülni egy 2000 után gyártott Star Wars űrjárgányba.
• A kicsik részére gyártott Duplo-sorozat kockái kombinálhatóak a Lego-darabokkal!
• A cég a világ legnagyobb abroncsgyártója! Évi 306 millió darab kereket gyártanak a különböző járgányaikhoz!
• A nyíregyházi LEGO gyárból kerül ki a világ összes Duplo kockája!

Pontosan ezért érdemes ezt a játékot minél tovább a rendszerben tartani, eltenni az unokáknak vagy mások unokáinak.

Ha nincs már meg vagy sose volt saját legónk, amivel idén megörvendeztethetnénk egy gyereket, akkor kis kutakodás után ma már a szomszédtól is vehetük használt szetteket. A használt legó adás-vételére szakosodott csoportokat azonban érdemes óvatosan kezelni, ott sajnos rendre felbukkannak csalók. A legbizosabb, ha körbekérdezünk a rokoni vagy ismerettségi körünkben, illeve ha konkrét használt Lego-ra szakosodott webboltot keresünk fel.

Rendszerben tartani

A MacArthur ösztöndíjas körforgásos gazdaság-szakértő, Tansy Robertson-Fall szerint a játékok 80%-a a szeméttelepeken vagy az óceánban végzi. Tekintve, hogy például az USA-ban értékesített játékok 90%-a műanyagból készül (és akkor a csomagolásukról még nem is beszéltünk), ez a szám több, mint aggasztó.

Amit mi fogyasztóként megtehetünk, az a tudatosságunk növelése:

• Mérjük fel a lehető legjobban, milyen játékkal játszana hosszabb távon is a gyerek!
• Próbáljuk ki élesben! Vendégség alkalmával figyeljük meg, milyen, otthon nem található játékkal játszott szívesen a csemeténk!
• Kérjünk kölcsön vagy béreljünk! Bizony, ma már nem csak a családi-baráti körből, hanem erre szakosodott cégektől is tudunk játékot kölcsönözni!
• Ha vásárolnánk, első körben válasszuk a használt és természetes anyagú játékokat!
• Új játék esetén is gondoljunk a fenntarthatóságra!