Itt van 6 „varázsmondat”, amitől jobb emberek lesznek a gyerekeid - egy gyerekpszichológus szerint
Így szelídíts meg egy hisztis kölyköt 6 varázsmondattal. Egy gyermekpszichológus szerint nem kell torkod szakadtából üvölteni, hogy rád figyeljen a gyerek – csak a megfelelő szavakat kell használnod.
A szülők örökké azon görcsölnek, hogyan érjék el, hogy végre figyeljen rájuk a gyerek. Csakhogy a legtöbben ott rontjuk el, hogy azonnali engedelmességet akarunk kicsikarni, ahelyett hogy hosszú távú bizalmat és együttműködést építenénk.
Reem Raouda gyermekpszichológus – aki több mint 200 szülő-gyerek kapcsolatot tanulmányozott, és maga is anya – szerint a gyerekek akkor hallgatnak ránk igazán, ha érzelmi biztonságban érzik magukat.
És hogy hogyan lehet ezt szavakkal is támogatni? Hat mondat, amitől a gyerek idegrendszere megnyugszik, és az együttműködés nem követelmény lesz, hanem természetes válasz.
Raounda A CNBC-nek írt cikkében azt írja:
1. „Hiszek neked.”
Amint a gyerek azt érzi, hogy megkérdőjelezed őt („Tényleg nem direkt csináltad?”), bekapcsol az önvédelem, és lekapcsol rólad.
Példa szituáció:
„Nem direkt löttyintettem ki a narancslevet!”
„Hiszek neked. Takarítsuk fel együtt.”
Ez a mondat nem hagyja, hogy a vita a hibán forogjon, hanem rögtön a megoldásra tereli a figyelmet – közben pedig biztonságot ad, és megőrzi a méltóságot.
2. „Találjuk ki együtt, mi legyen.”
Amikor a szülő csak parancsol, az egy patthelyzethez vezet. Viszont ha a gyerek részt vesz a megoldásban, sokkal inkább hajlandó betartani, amit együtt kitaláltak.
Példa szituáció:
Nem hajlandó elpakolni a játékokat.
„Látom, most nincs kedved mindenhez. Találjuk ki együtt, hogy mi legyen az első lépés.”
Ez a mondat nem dobja be a gyeplőt, de megszünteti a hatalmi harcot.
3. „Jogos, ha így érzel.”
Amikor egy kisgyerek kiborul, nem az észérvekre fog hallgatni, hanem a teste jelez: vészüzemmód van. Ilyenkor csak jelen kell lenni.
Példa szituáció:
Összedől a torony, a gyerek sír. Ne mondd azt, hogy „ne sírj, ez semmi”.
Helyette mondd ezt: „Jogos, ha így érzel. Itt vagyok, segítek.”
Ez a mondat nem fojtja el az érzést, hanem kíséri – és ez segít, hogy a gyerek újra visszataláljon önmagához és hozzád is.
4. „Figyelek. Mondd el, mi történt.”
Ha azt akarod, hogy a gyerek meghallgasson, előbb neked kell őt meghallgatnod.
Példa szituáció:
„Soha többet nem játszom a tesómmal!”
„Figyelek. Mondd el, mi történt.”
A düh mögött mindig ott a sérülés. És ha azt sikerül előcsalogatni, már nem is a viselkedést kezeled, hanem az okot – onnan pedig sokkal könnyebb építkezni.
5. „Értem. Itt vagyok veled.”
A legtöbb gyerekkiborulás nem azért eszkalálódik, mert túl sok a mateklecke, hanem mert a gyerek azt érzi: pont az nem érti meg, akire a legnagyobb szüksége lenne.
Példa szituáció:
Ez a mondat helyreteszi a helyzetet: nem ellenség vagy, hanem szövetséges.
„Ez a házi hülyeség! Nem csinálom meg!”
„Értem. Veled vagyok. Nézzük meg együtt, hogyan lehet könnyebben megoldani.”
Amint érzi, hogy nem ellene harcolsz, elengedi a védekezést, és elkezd lehetőségként tekinteni rád – nem akadályként.
6. „Én mindig itt vagyok neked, bármi is történik.”
A hibák szégyent szülnek – de ha a gyerek megtapasztalja, hogy a szeretet nem a teljesítményhez van kötve, akkor megtanulja: hibázni lehet, csak nem mindegy, mit kezdünk vele.
Példa szituáció:
A gyerek sírva hív: beírást kapott az ellenőrzőjébe/rossz jegyet egy iskolai dolgozatra.
„Én mindig itt vagyok neked, bármi is történik. Együtt megoldjuk.”
Ez a különbség a félelemalapú engedelmesség és a valódi felelősségvállalás között.
És ettől nemcsak a gyerek, hanem a légkör is megváltozik.
És még valami: ha következetesen őrzöd a méltóságát, biztonságot adsz neki, és betartod a határokat, akkor nem lesz szükséged varázsszavakra. Mert a figyelem, az együttműködés és a kapcsolat nem a manipulációból, hanem a kapcsolódásból nő ki.
