Így varázsold újra hófehérré a tornacipődet, mindössze 3 háztartási összetevőből

Ideje lehet áttérni a szójára. Vagy a mandulára. Esetleg a zabra.

A BMC Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tehéntej fogyasztása növelheti a koszorúér betegség (IHD) kialakulásának kockázatát, amely szívrohamhoz is vezethet.

A svédországi Uppsala Egyetem csapata szerint a tejtermékek fogyasztása növeli a nők szívbetegségének kockázatát, de a férfiak szívére nincs hasonló hatással.

A kutatás során összesen 100.000 ember, ebből 60 000 nő és 40 000 férfi adatait elemezték. Azt találták, hogy azoknál a nőknél, akik naponta 4 dl tejet ittak, 5%-kal nőtt a szívbetegség kockázata. Összehasonlításképpen: egy nagy Starbucks latte körülbelül 3,5 dl tejet tartalmaz.

A kutatók szerint a tejben található laktóz gyulladást okozhat, ami károsíthatja a szívet.

Az iszkémiás szívbetegség – más néven koszorúér-betegség – az artériák szűkületét okozza, ami korlátozza a szív vérellátását és oxigénellátását. Ez mellkasi fájdalmat és súlyos esetben szívrohamot eredményezhet. „Az egészséges étrend elengedhetetlen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez” – mondta a tanulmány szerzője, Karl Michaëlsson professzor.

„A magasabb kockázat a nőknél a tej zsírtartalmától függetlenül jelentkezett.

– tette hozzá Michaëlsson.

Évek óta tudjuk, hogy a dohányzás károsítja az ereket, és a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora. Most azonban dél-koreai kutatók kimutatták, hogy a dohányzás milyen jelentős károkat okoz, és mennyi időbe telik, míg a szív egészsége visszatér a normális szintre.

Évente több tízezer haláleset írható a dohányzás számlájára. Ezért minél hamarabb leszokni a dohányzásról életbevágó, hiszen akár több mint két évtized is szükséges ahhoz, hogy a szív egészsége teljesen helyreálljon.

A legalább nyolc évig dohányzó emberek esetében a szívinfarktus és a stroke kockázata sokáig megegyezik azokéval, akik még mindig dohányoznak.

A JAMA folyóiratban közzétett tanulmány több mint 100 000 volt dohányos és több mint 4 millió, soha nem dohányzó ember egészségügyi adatait elemezte. A kutatók tíz évig követték nyomon a leszokott dohányosokat, figyelembe véve a dohányzás megkezdésének és abbahagyásának korát, a napi elszívott cigaretták számát, valamint az életkorukat.

Az eredmények riasztóak:

- Könnyű dohányosok esetében a szív- és érrendszeri kockázatok gyorsan csökkentek a leszokás után.

- Erős dohányosok, akik legalább nyolc évig dohányoztak, esetében akár 25 év is kellhet, hogy a kockázat a soha nem dohányzók szintjére csökkenjen.

A kutatók szerint: „Az erős, de leszokott dohányosokat ugyanolyan szív- és érrendszeri kockázatú csoportba kell sorolni, mint az aktív dohányosokat.”

Miért károsítja a dohányzás a szívet és az ereket?

A cigarettákban található vegyi anyagok ragacsossá teszik az artériák falát, és ott zsíros lerakódások halmozódnak fel. Ezek a lerakódások eltömíthetik az artériákat, csökkentve a vér megfelelő áramlását:

- Ha a szívet ellátó artériák eltömődnek, szívinfarktus alakulhat ki.

- Ha az agyat ellátó artériák záródnak el, stroke következhet be.

valamint csökkenti az oxigénellátást az egész testben.

Milyen gyorsan javul az egészség leszokás után?

- 20 perc: A pulzus és a vérnyomás visszatér a normális szintre.

- 2-3 nap: Javul az ízlelés és a szaglás.

- 1 év: A szívinfarktus kockázata a felére csökken.

További 5 jó hír:

- Frissebb lehelet és fehérebb fogak.

- Fiatalabb bőr.

- Több energia, kevesebb fáradtság és fejfájás.

- Erősebb immunrendszer, könnyebb megküzdés a megfázással és influenzával.

- Növekvő libidó.

Más szavakkal: hosszabb élet, jobb életminőség.

A leszokók várható élettartama jelentősen növekszik:

- Akik 30 éves koruk előtt szoknak le, átlagosan 10 évet nyernek.

- Akik 60 éves koruk körül hagyják abba, még mindig nyerhetnek 3 évet.

A dohányzás abbahagyása soha nem késő – minden egyes füstmentes nap újabb lépés az egészségesebb élet felé.

Kaliforniában pert indítottak egy menstruációs termékeket gyártó cég ellen.

A vád szerint mérgező, úgynevezett PFAS vegyi anyagokat tartalmazhatnak a betétek.

A PFAS vegyületcsoportba több mint 15 000 mérgező anyagot tartozik. A veszélyeiket az is súlyosbítja, hogy nem bomlanak le.

Az eldobható intim betéteket és menstruációs termékeket sok kritika érte az elmúlt években, mivel gyártásuk során különböző vegyi anyagokat használnak. Ezek pedig akár az egészségre is ártalmasak lehetnek.

A dioxinok, amelyek a fehérítés során keletkezhetnek, ismert rákkeltő anyagok. A ftalátokat műanyagok lágyítására használják, de az a baj velük, hogy hormonális zavarokat okozhatnak. A peszticideket a gyapottermesztés során használják, növényvédő szerek; maradványaik jelen lehetnek a betétekben, tamponokban.

A betétek felső rétege gyakran műanyagból készül, ami nem engedi a bőr lélegzését, így irritációt okozhat. A különféle illatanyagok és parfümök is irritálhatják a bőrt és allergiás reakciót válthatnak ki.

Forrás: The Guardian

Ez az ősi kérdés már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó emberet, és most úgy néz ki, a genfi egyetem kutatói végre megtalálták rá a választ.

A kutatók a Chromosphaera perkinsii nevű egysejtű faj elemzéséből jutottak erre a következtetésre. Ez a faj 2017-ben került elő Hawaiin, tengerfenéki üledékekben, és az első nyomai több mint egymilliárd évvel ezelőttre datálhatók – jóval az első állatok megjelenése előtt.

A tudósok megfigyelték, hogy ez az egysejtű faj többsejtű struktúrákat képez, amelyek meglepően hasonlítanak az állati embriókra. Ez arra utal, hogy

„A természet tehát már jóval azelőtt birtokolta a tojások 'létrehozásához' szükséges genetikai eszközöket, hogy 'feltalálta volna' a baromfit” – magyarázták a kutatók. Omaya Dudin, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Bár a C. perkinsii egy egysejtű faj, az általa mutatott viselkedés azt mutatja, hogy a többsejtű koordináció és differenciáció folyamatai már jóval az első állatok megjelenése előtt jelen voltak.”

Korábbi kutatások szerint még a kemény héjú tojások – például a tyúkokéi – sem jelentek meg 300 millió évnél korábban.

Marine Olivetta, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

Egy másik, az év elején megjelent tanulmány szerint az a képesség, hogy a tyúkok más madarakhoz képest rendszeresen tojnak tojást, tette őket különösen vonzóvá az emberek számára több ezer évvel ezelőtt. Ez vezetett a háziasításukhoz, és ahhoz, hogy ilyen kiemelt szerepet játszanak az életünkben, mint most.