„Apa, miért hagytál el?” - Drámai változás, ami sejtszinten írja át a gyermekek sorsát
„Apa, miért hagytál el?” – a kérdés nemcsak a családi ebédek csendjét töri meg, hanem sejtszinten írja át a gyermekek sorsát. Kétféle hiány létezik: amikor az apa fizikailag nincs jelen, és amikor ott van, mégis elérhetetlen.
A Princeton, Columbia Egyetem kutatása szerint az apahiány mérhető biológiai és viselkedési nyomokat hagy. A fizikai elhagyás, amikor egyáltalán nem látogatja a gyereket, az apavesztés növeli a gyermeki agressziót, és a sejtek szintjén is nyomot hagy:
A puszta jelenlét azonban nem garancia. Az apai érzelmi elérhetőség – a válaszkészség és a nem tolakodó jelenlét – alapvető a biztonságos kötődéshez.
Ha az apa fizikailag jelen van, de érzelmileg elérhetetlen,
A stressz a lányok biológiai érését is gyorsíthatja: az apahiány és a korai menstruáció közti kapcsolatot részben a gyermekkori feszültség közvetíti.
A megoldás nem a mennyiség, hanem a minőség javítása. A kognitív stimulációt és pozitív fegyelmezést célzó programok hatékonyabbak, mint az együtt töltött idő puszta növelése. Ezért is különösen fontos a kapcsolattartás és az iskolai mentorálás csökkentheti a károkat.