Új szülői őrület hódít: engedélyt kérnek a csecsemőktől, mielőtt lecserélik a pelenkájukat
Amikor már azt hitted, a szülői lét kihívásai nem tudnak magasabb szintre lépni, Ausztráliából megérkezett a frissítés, ami a pelenkázást a testtudatos nevelés fellegvárává emeli. A legújabb, Z-generációs és millenniál szülők körében népszerű irányzat szerint ugyanis
Ehhez pedig nem kell más, mint megkérdezni a csecsemőt, hogy hozzájárul-e a procedúrához – írta a New York Post egy novemberi ausztrál kutatói útmutató alapján.
A Deakin University koragyermekkori fejlesztéssel foglalkozó kutatói szerint a pelenkacsere előtt érdemes kommunikációs hidat építeni. „A pelenkacsere elején győződj meg róla, hogy a gyermeked tudja, mi történik” – javasolják, majd konkrét instrukciókat is adnak. „Guggolj le a szintjére, mondd azt, hogy »Pelenkát kell cserélni«, majd tarts szünetet, hogy fel tudja fogni.” De itt még nincs vége. „Aztán mondhatod, hogy »Szeretnél odasétálni [vagy kúszni] velem a pelenkázóhoz, vagy inkább vigyelek?«” A szakértők szerint a kulcs a nonverbális jelek olvasása.
A kutatók odáig mennek, hogy a figyelemelterelő módszereket – dalolás, csörgők – kifejezetten károsnak tartják, mert szerintük „fontos, hogy a gyerekek észrevegyék, ha valaki a legintimebb testrészeiket érinti.” Azt is javasolják, hogy a szülők használják az anatómiailag korrekt kifejezéseket, mint a vulva, pénisz vagy ánusz. „Ez biztonságban tartja a gyerekeket, mert így tájékoztatni tudják a megbízható felnőtteket a tapasztalataikról mindazokkal az emberekkel kapcsolatban, akik gondozzák őket.” Azt is elismerik, hogy ez extra terhet róhat a szülőkre.
A meghökkentőnek tűnő javaslatot más szakértők is kontextusba helyezték. Yamalis Diaz, a New York University Langone Health klinikai gyermekpszichológusa szerint a lényeg nem a szó szerinti engedélykérés. „Ez inkább arról szól, hogy a beleegyezés tanítását már korán beépítsük a [felnőtt] nevelési gyakorlatába.” Diaz szerint ezzel „a szülők és a gyerekek is komfortosabban fogják megbeszélni és felállítani a határokat.”
Ezzel ért egyet Lesley Koeppel New York-i pszichoterapeuta is, aki szerint a folyamat „szimbolikus, nem pedig szó szerinti.” Úgy látja, a módszer üzenete a fontos.
Koeppel szerint a narráció üzenete egyértelmű: „Te számítasz. A tested számít. Mindig el fogom mondani, mit csinálok. Ez lesz a későbbi egészséges határok mintája.”
A téma egyébként nem teljesen új, 2018-ban már óriási vitát kavart, amikor egy másik ausztrál szakértő beszélt hasonlókról, a mostani kutatás azonban újra lángra lobbantotta a vitát a „gentle parenting”, vagyis a gyengéd, empátiára és kommunikációra épülő nevelésről, amelynek kritikusai szerint ez az engedékeny stílus neveletlen gyerekeket eredményez.
