Az X generáció volt az első, akiket gyerekkorukban teletömtek egészségtelen élelmiszerekkel, és ennek isszák a levét
A mai negyvenesek-ötvenesek-hatvanasok hajlamosak azt hinni, hogy bezzeg az ő idejükben mennyivel egészségesebben táplálkoztak, és bezzeg a mai gyerekek mennyire sz.r kaját esznek.
A virslire. A májkrémekre. A citromos ízű porra, amiből műanyag ízű limonádét lehetett keverni. Akkoriban jöttek be a mirelit készételek is, és akkor kezdtek terjedni a fagylaltporból készített fagyik. És a sort még folytathatnánk.
Vagyis nincs mit az utókor szemére vetni.
A hetvenes és nyolcvanas évek gyerekei számára a gyorsan elkészíthető ételek, a színes üdítők és a csomagolt, bolti nassolnivalók nem a luxusjelentették, hanem a mindennapok természetes része volt, főleg Észak-Amerikában.
AZ X-generáció tagjai – vagyis az 1965 és 1980 között születettek – volt az első nemzedék, amelyik ultrafeldolgozott élelmiszereken nőtt fel. És most, évtizedekkel később, ennek a táplálkozási korszakváltásnak kezdik megfizetni az árát.
Mi az az ultrafeldolgozott élelmiszer?
Azokat az ételeket nevezzük ultrafeldolgozottnak, amelyek ipari összetevőkből, adalékanyagokkal, és mesterséges ízesítőkkel készülnek, és kevésbé tartalmaznak természetes, feldolgozatlan alapanyagot. Ezek tipikusan hosszú eltarthatóságú, kényelmesen fogyasztható termékek, amelyeket nem a konyhában, hanem gyárakban „főznek”.
Ezeket az ételeket gyakran hirdetik praktikusnak, amivel időt és energiát spórolhatsz. De valójában az egészséges táplálkozás ellentétei.
X generáció – a mesterséges élelmiszerek kísérleti egerei
Dr. Karen Mann, a Noom digitális egészségügyi alkalmazás orvosi igazgatója szerint az X volt a „tesztgeneráció”, amelyik ultrafeldolgozott étrenden nőtt fel. Míg a korábbi nemzedékek jellemzően házi kosztot, friss alapanyagokat fogyasztottak, az 1970-es évektől kezdve a kényelmi élelmiszerek kezdték leuralni a piacot, legalábbis az Egyesült Államokban, szinte szabályozás nélkül.
Akkoriban senki sem gondolta, hogy a neonrózsaszín joghurt vagy az előre panírozott "húsféle" hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthet.
Mit mutatnak most a kutatások?
A kutatók – köztük Stephen Armstrong tanulmánya – először vizsgálták az ultrafeldolgozott ételek hosszú távú hatásait az X generációra. Az eredmény egyértelműen riasztó:
Az ultrafeldolgozott ételek túlzott cukor-, só- és zsírtartalma, valamint az emészthetetlen adalékanyagok miatt a szervezet gyulladásos állapotba kerülhet. Az ételek mesterséges ízfokozói pedig az agy jutalomközpontját stimulálják – szó szerint függőséget okozva.
Miért pont az X generáció fizet meg ezért?
A mai fiatalabb generációk már tudatosabban étkeznek: az Y és Z nemzedék számára az egészségtudatos életmód trenddé vált, a közösségi média pedig tele van egészséges receptekkel és „clean eating” tippekkel.
Az X generáció azonban egy olyan korszak gyermeke, amikor a kényelem volt az elsődleges szempont. Ők szoktak rá először (különösen Amerikában) a félkész vacsorákra, a reggeli gabonapelyhekre, az üdítőkre és a gyorséttermi kajákra – és sokan ma is így esznek, semmit nem változtattak az étkezési szokásaikon.
Ezek az ételek ugyan időt spórolnak, és gyakran olcsók is, ám hosszú távon lassan, észrevétlenül rombolják a szervezetet. A test hozzászokik a túlzott cukorhoz és sóhoz, az anyagcsere lelassul, a hormonális rendszer kibillen, és az évek alatt kialakuló krónikus betegségek most, középkorúként ütnek vissza.
Van kiút – de ehhez tudatos döntések kellenek
Dr. Mann szerint a legfontosabb, hogy az X-generáció ne a múlt ízeit kövesse, hanem a jövő szokásait tanulja meg. Az ultrafeldolgozott ételek helyett törekedni kell a természetes, egyszerű, házilag elkészített fogásokra.