A tetoválófesték kockázata: kutatók figyelmeztetnek a krónikus gyulladás és a lehetséges rákkockázat miatt
Azt hitted, a cuki kis pillangó a bokádon vagy a nonfiguratív minta a karodon csak egy esztétikai döntés? Hát, a testednek erről egészen más a véleménye. Míg te az önkifejezés egy formájának látod, a szervezeted egy invazív beavatkozásként éli meg, aminek a következményeivel évekig, sőt, évtizedekig kell birkóznia.
A tetoválás ugyanis mára annyira elterjedt, hogy a tudomány is rákapcsolt, és egyre több figyelem irányul arra, mi is történik a bőr alá juttatott festékkel hosszú távon.
A dolog ott kezdődik, hogy a tetoválás során a tű festéket pumpál a bőröd mélyebb rétegébe, az irhába. A rövid távú balhék ismerősek: bepirosodik, begyullad, elfertőződhet, vagy csak simán szarul gyógyul. De a történet itt nem ér véget.
A legújabb adatok szerint a pigmentek jelentős része fogja magát, és a nyirokrendszeren keresztül elindul a legközelebbi nyirokcsomókba. Innen pedig potenciálisan tovább utazhatnak olyan kellemes úti célok felé, mint a máj, a lép vagy a tüdő.
A festékek komplex kémiai koktélok, gyakran tele nehézfémekkel, mint a kadmium vagy az ólom, meg olyan finomságokkal, mint a policiklusos aromás szénhidrogének és az aromás aminok. Ha pedig még napoztatod is a műalkotást, az UV-sugárzás hatására a pigmentek lebomlásakor még toxikusabb vegyületek is keletkezhetnek.
A tested ezt nem feltétlenül díjazza: a tetoválások helyén elhúzódó idegentest-reakció, vagyis krónikus gyulladás alakulhat ki. Ennek látható jelei is lehetnek: csomós elváltozások, hegesedés, vagy akár sarcoidosis-szerű tünetek.
És akkor jöjjön a nagy kérdés: okozhat rákot? A helyzet az, hogy a festékek egyes komponensei ismerten vagy legalábbis feltételezetten karcinogének. Bár vannak esetleírások, amik összefüggést sejtetnek rosszindulatú bőrelváltozásokkal és lymphomákkal, a jelenlegi epidemiológiai bizonyítékok nem egyértelműek.
A diagnosztika amúgy is nehézkes. A tetovált bőrfelületen megjelenő új, pigmentált elváltozásokat sokkal nehezebb megítélni, így a végső szót gyakran egy szövettani vizsgálat mondja ki. MRI-vizsgálat során pedig a tetovált területen ritkán lokális hőérzet vagy égő fájdalom is felléphet.
A jó hír, hogy a szabályozás lassan ébredezik: az Európai Unió a REACH-rendszer keretein belül már több ezer veszélyes vegyi anyag használatát korlátozta a tetoválófestékekben. A cél nem a tetoválás betiltása, hanem a festékek biztonságosabbá tétele.