„Nincs olyan, hogy biztonságos barnulás” – a bőrgyógyászok üzenete a napozóknak
Gondolj a bőrödre úgy, mint egy memóriakártyára, amely minden egyes leégést, minden szoláriumban töltött percet eltárol, és soha nem felejt.
A nyári barnaság vonzereje vagy a téli D-vitamin-pótlás ígérete mögött egy olyan iparág és egy sor makacs tévhit húzódik meg, amely szó szerint az életünkbe kerülhet.
Dr. Lőrincz Kende bőrgyógyász az Én Kék Zónám című műsorban éppen ezt az illúziót rombolja le, amikor kimondja: a barnulás nem az egészség jele, hanem a bőr védekező reakciója egy DNS-szintű sérülésre.
A tudomány álláspontja pedig már régóta egyértelmű: az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége a szoláriumokat a legmagasabb, 1. csoportba sorolta, ami azt jelenti, hogy bizonyítottan rákkeltőek az emberre nézve – ugyanabban a kategóriában, mint a dohányzás vagy az azbeszt.
„A 20 éves kor előtti szoláriumhasználat 47%-kal növeli a melanoma kockázatát, és minden további használattal tovább nő a kockázat” – mondta Susan C. Taylor, az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia elnöke.
Az Európai Unió tudományos bizottsága is megerősítette, hogy erős bizonyíték van a szoláriumhasználat és a bőrrák legveszélyesebb típusa, a melanoma, valamint a laphámrák közötti okozati kapcsolatra.
Az üzenet kíméletlen: „Nincs olyan, hogy biztonságos barnulás” – szögezte le Deborah S. Sarnoff, a Skin Cancer Foundation elnöke a The Atlantic-nak adott interjúban.
A szakmai ajánlások egy komplex stratégiát vázolnak fel: keresd az árnyékot a kritikus órákban (délelőtt 10 és délután 2 között), viselj kalapot, napszemüveget és a bőrt takaró ruházatot, és használd helyesen a fényvédőt.
Ez utóbbi legalább 30-as faktorszámú, széles spektrumú (UVA és UVB ellen is védő) terméket jelent, megfelelő mennyiségben felkenve és kétóránként, illetve fürdés után újraalkalmazva.
A gyakran hangoztatott „rákkeltő naptej” mítoszát a tudományos közösség egyértelműen cáfolja: a bizonyítottan rákkeltő UV-sugárzás elleni védelem előnyei messze felülmúlják a fényvédők összetevőivel kapcsolatos, nem igazolt kockázatokat.
A megelőzés része az otthoni önvizsgálat is. Az ABCDE-szabály (aszimmetria, egyenetlen szél, többféle szín, 6 mm-nél nagyobb átmérő, és az anyajegy változása) és az úgynevezett „csúf kiskacsa” jel (amelyik anyajegyed kilóg a többi közül) életmentő lehet.
Bár a szoláriumipar a „kontrollált környezet” és a szabályozott UV-kibocsátás érvével védekezik, a közegészségügyi konszenzus szerint ez nem változtat a tényen: a mesterséges UV-sugárzás károsítja a bőrt.
A tudatos bőrvédelem, a szolárium teljes kerülése és a rendszeres önellenőrzés hármasa az, ami valódi védelmet nyújthat a bőrrák ellen.
A teljes beszélgetést itt nézheted meg: