A medve nem játék, hanem vadállat, akinek te préda vagy ellenség lehetsz, de barát soha
Ma is aktuálisabb, mint valaha a a szólásmondás, hogy „A medve nem játék.”
Ez nem csupán népi bölcsesség és nem is erdélyi vicc, hanem maga a kőkemény valóság. Véres, halálos valóság. Ezt mutatta meg egy sajnálatos tragédia a napokban.
Omar Farang Zin a festői Argyas megyében motorozgatott, és megörült a vadállatoknak.
A férfi sajnálatos módon egy vadállattal próbált barátkozni. A történet rávilágít napjaink több problémájára is a vadon élő áéllatokkal kapcsolatban.
Hányszor öleltük már meg mackónkat gyermekkorunkban? Hányszor nevettünk Micimackó esetlenkedésén, vagy olvadtunk el a jegesmedvés reklámoktól? A medve figurája a rajzfilmek, mesekönyvek és játékboltok világában barátságos, kedves, ölelgetni való, puha társként él. És a legtöbb ember tudatalattijában is.
De a valóság nem ilyen kedves.
Az eltorzult kép milliók fejében alakít ki téves biztonságérzetet. Az urbanizált, természettől elszakadt ember fejében, akinek a valódi, hamisítatlan természet és a vadon már csak képernyőn keresztül létezik. Aki nem tudja, hogy a vadonnak kemények a szabályai.
A globalizált világban emberek milliárdjai nőnek fel úgy, hogy fogalmuk sincs a természet valódi arcáról. A „vadon” számukra egy túraútvonal, egy kalandfilm, egy megjelölt helyszín egy posztban Instagramon.
Ezért is történhet meg, hogy valaki úgy gondolja: másnap visszamegy ahhoz a medvéhez, amelyikkel előző nap pózolt, és megúszta a találkozót.
A tragédia, amelyik a turista halálához vezetett, talán megelőzhető lett volna – ha a társadalom kollektív memóriájában nem torzul el a természet képe. Ha megtanítjuk a gyermekeinket arra, hogy a vadon élő állatokat óvni kell, de nem a barátaink. Ha nem mutat annak idején eléggé ostoba és életveszélyes példát Melanie Griffith családja azzal, hogy egy oroszlánnal él egy fedél alatt.
Ő a saját élőhelyét és a kicsinyeit védelmezi, ha úgy érzi, megzavartad, foggal-körömmel védi azt, ami az övé.
Nem az állatok hibája vagy döntése, hogy az ember benyomult a világukba. Az urbanizáció, a turizmus, a természetre épülő tartalomgyártás mind hozzájárult ahhoz, hogy a határ ember és vadállat között elmosódjon. De a következmények mindig egyértelműek – és sokszor visszafordíthatatlanok.
Ha tehát Romániában vagy Bulgáriában vagy máshol a vadonban kirándulnál, nézz utána, hová mégy, milyen állatok élnek ott, és hogyan kerüld el a tragédiát.
Ha pedig vadállatot látsz, ne menj a közelébe, és ne akard mindenáron lefotózni.