FONTOS

Műanyagmentes június: elsőre mondjuk megpróbálhatunk műanyag nélkül menni a strandra

Műanyagbontó baktériumok, mesterséges intelligencia – sok minden segíthet a mikroműanyagok elleni küzdelemben. De mit tehetünk mi, például ha strandolni megyünk?

Solomayer Anna - sassy.hu
2023. július 03.

Sajnos a vízpartig sem kell elmennünk ahhoz, hogy elfogyasszunk egy mások által eldobott poli-valamit, például a kémiaórák kedvenc poénjának számító „polip-ropilén” (PP) nevű vegyületet. A mikroműanyagok ugyanis ma már ott vannak a Mount Everest havában, a Föld körül az űrben, de még a meg sem született magzatok vérében is. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget.

A Természet végtelenül okos, mindig utat talál magának, viszont emberi léptékkel nézve nagyon lassan halad. Ahogy az evolúció tempója miatt az agyunk még nem tud különbséget tenni a képernyőn napi szinten látott celeb és a nagymamánk fontossága között, úgy a műanyagok megjelenése is túl közel van még ahhoz, hogy egyszerű, természetes megoldásunk legyen az eltüntetésükre. Vagy mégse? Vajon hol tart a Természet, és hol a tudomány a probléma kutatásában? És amíg nincs átfogó megoldás, mi az a pár apróság, amivel egyszerű földi strandolóként is enyhíthetünk a helyzeten? Indul a műanyagmentes június, úgyhogy készítettünk egy Műanyagtalanító Cselekvési Medence-körképet. Lényegre törő olvasók a gyakorlati tippekért görgessenek a „Pancsoló” bekezdéshez!

Mélyvíz- Figyelj és tanulj!

Nézzük először is, mik azok a mikroműanyagok. Jöhetne itt egy szép tankönyvi leírás, de az a helyzet, hogy a tudományos világban sincs még konszenzus róluk, annyira újkeletűek mind maguk az anyagok, mind az általuk keletkezett problémakör. A legtöbben azért abban egyetértenek, hogy az 5 mm-nél kisebb méretű, különböző típusú és tulajdonságokkal rendelkező golyó, szál, vagy más formájú műanyag darabkákat nevezzük így. És hogy a gond velük az, hogy a műanyagot járó malmocska mellé még senki se találta fel (vagy meg) a műanyagot eltüntető változatot, magyarán nincs, ami lebontsa őket.

A másik gond a mikroműanyagokkal, hogy a felületükre tapadva egy sor baktérium és vírus tud napokig ellébecolni, amíg megfelelő helyre nem jut: mondjuk a gyomrunkba.

Ilyen például a nagy nyári klasszikus, a hányást és hasmenést okozó rotavírus is. A plusz élőlény nélkül, önjogon okozott egészségügyi hatásukról csak azért nem beszélünk, mert azokat még bőszen kutatják. Mindenesetre az eddigi kísérletek „nyulai”, például a balatoni vizibolhák szaporodásában és testméretében is negatív változásokat okoztak a szervezetükben feldúsult mikroműanyagok.

Ahol viszont a Természet megveti az egyik, jelen esetben az emberiség szempontjából nem túl csinos lábát, ott mindig találhatunk valami számunkra hasznos újítást is. Egy svéd kutatás szerint például ahol nagy mennyiségben fordulnak elő a mikroműanyagok, ott egy idő után megjelennek az azt lebontó szervezetek is. A tanulmánnyal kapcsolatban az egyik legmegnyugtatóbb felfedezés az volt, hogy az adott környezetből származó műanyagbontó enzimek száma arányos volt az adott helyen tapasztalható műanyagszennyezés mennyiségével.

Ugyan a nemzetközi, átfogó kutatások sajnos még gyerekvíziszandálban járnak, a legtöbb tudós abban bízik, hogy a számítógépek és az internet robbanásszerű fejlődéséhez hasonlóan ez a terület is hamarosan felpörög.

Ahogy annak idején az ősóceán volt az evolúció bölcsője, úgy most is ezekben a hatalmas Petri-csészékben kísérletezi ki magának a Természet az aktuális emberi hülyeségre a megoldást- nekünk csak figyelni kell.

A tudósok pedig figyelnek is. Egy másik hasznos felfedezés 2017-ben történt, amikor is néhány tudós a viaszmoly lárvájának műanyag zacskós szállításakor arra lett figyelmes, hogy a hernyók kis lyukakat rágtak a polietilén zacskókba, az egyik legellenállóbb műanyagfélébe. Ezt azért tudták megtenni, mert a polietilén struktúrája hasonlít egyik eledelükhöz, a méhviaszhoz. Mintha a menzán kicserélnék a milánóiban a darálthúst valami jobbfajta szójakészítményre, a gyerek meg ugyanúgy repetázna belőle annak tudatában, hogy másnap úgyis lucskos káposzta lesz. Nincs új a Nap alatt: a műanyagok is csak már meglévő elemekből lettek összekutyulva és jó esetben le is lehet őket bontani ilyen az elemekre, mondjuk szénre meg hidrogénre. Legalábbis a tudósok ebben reménykednek.

Tanmedence-kutatók, edzők meg az AI

Persze a mélyvizes medencében elért eredményekről is a kutatók révén tudunk, de ahhoz, hogy az onnan ellesett megoldások emberi léptékben is érzékelhetőek legyenek, szükségünk van azok továbbfejlesztésére. Egy ilyen továbbfejlesztés a magyar Poliloop.

A vegyész és biomérnöki végzettségű alapítók, Madaras Liz és Lévay Krisztina algák és lárvák emésztőrendszerében talált baktériumokból kevert egy csodakoktélt, ami lebontja az egyszer használatos műanyagokat.

A különleges keverék 6-8 hét alatt konkrétan szerves iszapot csinál a PET-palackból, ráadásul a folyamat közben semmilyen káros anyag ( pl. metán) nem keletkezik. Ahogy régen bevált termőföld javító volt a szeméttrágya, úgy a koktélnak köszönhetően a sárga színű szelektív kukákból is származhat még hasznos és szerves anyag. A természet adta megoldások felturbózásának egy másik jó példája az Ideonella sakaiensis nevű baktérium. Egy japán hulladéktárolóban fedezték fel még 2016-ban, így nyerte el a megtisztelő Első Műanyagevő Baktérium címet. Sajnos a baci egy kétéves ételpreferenciáját hozza, így kizárólag egyféle műanyagot, PET-et hajlandó fogyasztani. 2018-ban azonban kaliforniai tudósoknak sikerült ezt a baktériumot véletlenül úgy módosítani, hogy ha másféle műanyagot nem is, de azt az egyfélét legalább gyorsabban bontsa le. Sőt, 2020-ra a további kísérletek már hatszorosára növelték a lebontás sebességét.

Ezek a felfedezések valóban előremutatóak, de messze vagyunk még attól, hogy a patikában vagy a sarki vegyesboltban grammra kimért, hülyebiztosra csinált műanyagevő bacicsomagokat vehessünk.

Mert hogy nagyon nem mindegy, hogy hogyan viselkedik egy ilyen élőlény laboratóriumi körülmények között, és hogyan a való világban.

Tarjányi Dóra mikrobiológus, aki a már említett Poliloop-nál is dolgozott, egy interjúban elmondta, „…ahol a környezet nekik optimális (mármint a baktériumoknak, enzimeknek), ott bontani fogják a dolgokat. Ha ez valakinek a lakása, akkor ott. Szóval nem tehetjük meg azt, hogy laborban kikísérletezünk valamit, és utána kiszórjuk például az enzimeket az óceánba, mert lehetetlen garantálni, hogy utána mi történik.”

Garantálni talán nem, de a mesterséges intelligencia elemzésének köszönhetően azért megbecsülni már egész jól tudnánk. Ugyanis az AI ezen a területen igazán nagy segítséget tud nyújtani nekünk.

Ahogy a koronavírus járvány idején a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítették a fehérjék háromdimenziós szerkezetének felrajzolását vagy a vakcinák genetikai komponenseinek megtalálását, úgy a műanyagbontás kérdésében is hasznosnak bizonyulnak.

Egy, a Nature folyóiratban 2022 áprilisában közzétett tanulmány szerint

a Texasi Egyetem egy kutatócsoportjának az AI segítségével sikerült összebütykölnie egy olyan enzimet, ami két nap alatt megemésztett egy komplett műanyag tálcát.

Emellett a FAST-PETase-nak elnevezett enzim különlegessége, hogy kevesebb mint 50 Celsius-fokon képes lebontani az adott műanyagot, ezzel pedig ipari környezetben is könnyebben alkalmazhatóvá válhat.

Az ígéretes kutatások eredményeinek egyszerű elérhetőségére azonban még várni kell, ezért is fontosak az olyan egyszerűen megvalósítható kezdeményezések, mint a műanyagmentes július.

Pancsoló- sok kis zöld mikroinfluenszer sokra megy

Azt mondják, egy munkát nem lehet egyszerre jól, olcsón és gyorsan elvégezni. A Természet műanyagfeldolgozás szempontjából lassan, olcsón és jól dolgozik. A tudósok gyorsan, drágán és jól. Mi pedig... mi pedig dolgozhatunk úgy, ahogy tudunk. Néha úgy, ahogy a Természet, néha úgy, ahogy a tudósok.

Amit viszont biztos nem kell tennünk, az a már meglévő műanyag tárgyaink kihajítása.

Ugyanis akármilyen öko-bio-fenntartható-lebomló is egy új tárgy, a működőképes régi megtartása környezetvédelmi szempontból szinte mindig jobb választás.

Amit szintén nem kell megtennünk, az az életünk hirtelen történő megváltoztatása. Sokkal messzebb juthatunk a zöld úton egy kényelmes és lassú tempóval. Elsőre mondjuk megpróbálhatunk műanyag nélkül menni a strandra.

Odafelé csomagoljunk dobozba gyümölcsöt, zöldséget, a szendvicset rakjuk textilszalvétába. A termoszról sokaknak még mindig csak a melegen tartás jut eszébe, holott a hideget is ugyanolyan jól tartja, emiatt felesleges hűtött, műanyag palackos italt venni magunknak vagy a gyereknek. Ha nincs a strandon szelektív szemetes, vigyük haza a sajátunkba az általunk termeltet- és legyünk bátrak kérvényezni a fenntartónál a hulladékgyűjtés módjának korszerűsítését.

Legyünk csak nagyszájú zöld mikroinfluenszerek. Játszunk a gyerekekkel játék nélkül: egymással, kavicsokkal, botokkal, hínárral. Keressünk kagylót, csigát, vigyünk távcsövet a madarak megfigyeléséhez, rajzoljunk a betonra bevizezett ecsettel.

Egy-egy ilyen „mindenmentes” strandolás elég lehet ahhoz, hogy legközelebb már önállóan találják fel magukat, és másokat is bevonjanak ezekbe a játékokba. Ha pedig mondjuk úgy alakul a pancsolás, hogy kilyukad a matrac vagy a karúszó, esetleg használhatatlanná vált a sátor, ne dobjuk őket a szemetesbe. Küldjük el Jeney Orsinak, aki Ursuslupus néven csodás fenntartható zászlófüzéreket és egyéb dekorációs elemeket készít belőlük.

Ezek a nyári napok igazán alkalmasak a lelassulásra, ami nem csak a lelkünknek, de a fenntarthatóságnak is jót tesz. Ha például nem vittünk magunkkal külön szatyrot a vizes/homokos cuccoknak, egy új vásárlása helyett akár várhatunk is a természetes, ingyenes megoldásra:

a "Nap és Szél" néven ismert bioszárítóra.

Népszerű

Ajánljuk

Címlapról ajánljuk

FONTOS

A klinika felcserélte az embriókat beültetés előtt, a szülők most meghozták életük legnehezebb döntését

A két család több érzelmes találkozó után jutott egyezségre, miközben a hibázó Fertility Center of Orlando már bezárt.

Fehér Adél, Fotó: Facebook/Tiff Score - sassy.hu
2026. június 19.

Kilenc hónapig várták a kisbabájukat, az anyuka megszülte, majd a szülés végén a kezébe adtak egy csecsemőt, aki már bőrszíne miatt sem lehetett a sajátjuk, pedig félrelépésről szó sem lehetett, hiszen egy termékenységi klinika páciensei voltak. A floridai Tiffany Score és Steven Mills számára ez nem egy rossz film forgatókönyve, hanem a valóság. A termékenységi klinika elképesztő hibát követett el és összecserélt két embriót, emiatt egy másik pár gyermekét hordta ki és szülte meg.

A 6 hónapos kislány, Shea sorsáról most végleges döntés született: a babát a születési szülei nevelik tovább, miután a genetikai szülők meghozták életük legnehezebb döntését, és lemondtak a felügyeleti jogról.

A biológiai szülők ügyvédje, Rob Marcereau szerint a pár tudta, hogy egy pereskedés „hihetetlenül nehéz jogi küzdelem lett volna”, de nem is ez volt a fő szempont. Inkább az, hogy a harc nem szolgálná a kislány érdekét, aki születése óta a másik családdal él.

„Meg kellett hozniuk azt a szívszorító döntést, hogy nem harcolnak a felügyeletért.”

A megegyezést több, érzelmileg megterhelő találkozó előzte meg, ahol az ügyvéd szerint „sok könny és ölelés” volt.

Miközben a két család a közös jövőt próbálja építeni, a felelősségre vonás sem marad el. A genetikai szülők beperlik a Fertility Center of Orlando nevű klinikát és annak vezetőjét, Dr. Milton McNicholt, amiért ebbe a helyzetbe kényszerítették őket – írta az ABC7NY. A születési szülők ügyvédje, Jack Scarola szerint a két pár egy bizalmi viszony kialakításán dolgozik.

„Elkezdtek és folytatni is szándékoznak egy baráti és bizalmi kapcsolatot kialakítani.”

Mivel a kislány biológiai szülei még nem éltek az embrióbeültetéssel, ezért Score és Mills a saját, megmaradt embriójukat átszállíttatták egy másik intézménybe, ahol egy származásvizsgálat után döntenek a további lépésekről. A botrányt okozó klinika időközben, május 20-án végleg bezárt.

A rémálom tavaly tavasszal kezdődött, amikor a fehér párnak tévedésből egy dél-ázsiai pár embrióját ültették be. A végzetes embriócsere a szülőszobán derült ki decemberben, amikor a „nem kaukázusi” Shea világra jött. A DNS-teszt később igazolta, hogy a kislány 100 százalékban dél-ázsiai származású.

Egy korábbi amerikai botrány során két család hónapokig a másik gyermekét nevelte, mígnem egy otthoni DNS-teszt fényt derített a cserére.

A felfedezés után a felek egy fájdalmas folyamatban „visszacserélték” a csecsemőket, és közösen perelték a klinikát.

Az egyik anya akkori mondata tökéletesen leírja a helyzet drámáját: „A hiba végzetes, de mi örökké a szülei leszünk.” Az az eset is a klinika bezárásával végződött, és széles vitát indított a protokollok hiányosságairól.

Kapcsolódó

Két család élete is összeomlott! „A hiba végzetes, de mi örökké a szülei leszünk” – mondta a pár, akiknek felcserélt embriót ültettek be

Megvannak a biológiai szülők és most dől el a felcserélt kislány sorsa, mert a DNS-teszt igazolta: embriócsere történt. Húsz pár közül találták meg, kié valójában a felcserélt kislány. A terhességet kihordó anya beleroppant a hírbe.

Ajánljuk

FONTOS

A közterületen álló gyümölcsfa termése nem a tied, nem szedheted le itt a szabály, amit rengetegen megszegnek

A tulajdonjog szempontjából teljesen lényegtelen, hogy ki ültette vagy gondozza a közterületen álló gyümölcsfát. A termés minden esetben a terület tulajdonosát, azaz az önkormányzatot illeti.

Szabó Anikó, Fotó: Pexels - sassy.hu
2026. június 15.

Állsz a házad előtt, nézed, ahogy a cseresznyefa ágai a súlytól roskadnak, és legszívesebben létráért rohannál. A tiéd, hiszen te gondoztad, te locsoltad, a te ablakod alatt nőtt fel.

Aztán jön a hideg zuhany: jog szerint az a fa és a rajta lógó gyümölcs nem a tiéd.

A nyár nagy, visszatérő kérdése ismét pörög a közösségi oldalakon.

Különösen, hogy többen arra buzdítanak, hogy szüreteljük le a közterületen álló fák gyümölcsét, mert az ingyen van.

Na de szabad-e szüretelni a közterületi fákat?

A egyszerű: ami közterületen áll, az jellemzően az önkormányzaté.

A fa, a pad, a kuka és igen, a rajta termő gyümölcs is – írta meg a legfontosabb tudnivalókat a Haon.

Teljesen mindegy, hogy a nagypapád ültette-e a fát, vagy te magad gondozod évek óta. Az is, hogy te mit gondolsz a közparkokban, játszótereken álló fákról.

A tulajdonjogot ez cseppet sem érdekli. A gyakorlatban persze az önkormányzatok ritkán küldenek ki szüretelőbrigádokat a kertvárosi utcákba, így a termés sorsa általában a helyiek kezében van. Ez pedig egyenes út a szomszédháborúhoz, mert amíg te a gondos gazda igazságérzetével nézed a fát, addig más a „senki földje” elv alapján közelít.

Szóval mit tehetsz, ha nem akarsz hajnalban kommandózni a szomszédok elől rejtőzve, de a gyümölcsöt sem hagynád szétrohadni? A törvény egyetlen apró kiskaput hagy: a szomszédjogi szabályok szerint a már lehullott termést bárki összegyűjtheti, de csak akkor, ha a tulajdonos – esetünkben az önkormányzat – láthatóan elmulasztotta a betakarítást.

Tehát ami a földön van, és már senkinek sem kellett, az a tiéd lehet.

De a fáról leszedni, az ágakat rázogatni vagy bottal verni már egy másik kategória. Fontos tudni azt is, hogy az ingatlanod előtti lakóként nincs jogod sem megtiltani, sem megengedni másoknak a szüretelést. Ezt kizárólag a tulajdonos, vagyis az önkormányzat teheti meg.

De mielőtt mégis rávetnéd magad a cseresznyékre, meggyekre, barackokra, szilvákra, van itt egy másik, kevésbé romantikus szempont: a kipufogógáz.

A nagyvárosi, forgalmas utak mentén álló fák gyümölcse jó eséllyel tele van porral és a forgalomból származó szennyeződésekkel. Kutatások igazolják, hogy a nehézfémek felhalmozódhatnak a növényen, ezért az ilyen gyümölcsöt nyersen fogyasztani kifejezetten nem ajánlott.

Kapcsolódó

Nyár végéig száműzték a kutyákat és a rollereket ebben a balatoni városban, bekeményített az önkormányzat

A zamárdi önkormányzat a teljes nyári szezonra megtiltotta a kutyasétáltatást a Nagystrandon, és a járműveket is kitiltotta a parti sétányról. A Margó Ede sétányon a babakocsi az egyetlen kivétel, a szabályszegőket pedig a közterület-felügyelők ellenőrizhetik.

Ajánljuk

FONTOS

Lannert Juditék kiszámolták, mennyi órát rabol el a tanárok idejéből a feleslegesen az agyzsibbasztó adminisztráció

Lannert Judit oktatási miniszter a parlamentben jelentette be az értékelési rendszer felfüggesztését. A korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, nyáron pedig új, szakmai egyeztetés indul.

Szabó Anikó, Fotó: Youtube - sassy.hu
2026. június 18.

Négy hónap alatt 23 036 órányi, azaz több mint két és fél évnyi munkaidőt toltak bele a magyar tanárok egy adminisztrációs rendszerbe.

Amiről most hirtelen kiderült, hogy igazából mehet a kukába. Az Országgyűlésben a Tisza-frakció javaslatát vitatták, ami a tanárok teljesítményértékelési rendszeréről szólt.

Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy felfüggeszti a tanárokra erőltetett, TÉR nevű digitális pontgyűjtő őrülethez kapcsolódó feltöltési kötelezettségeket.

Vagyis a tanév hátralévő részében már nem kell azzal gyötörniük magukat, hogy minden mozdulatukat dokumentálják az online felületen. A pénzüket, amit ez alapján már megkaptak, szerencsére nem veszik el, a miniszter szerint a megszerzett illetményrészek megmaradnak.

Aztán majd nyáron jöhet a nagy, széles körű szakmai egyeztetés egy teljesen új modellről.

„A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban”

- mondta Lannert Judit.

Nem is finomkodott, amikor arról beszélt, miért jutottak idáig.

Szerinte a jelenlegi rendszer egyszerűen nem üti meg a mércét, és „nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak”.

Hogy mennyire nem korszerű, és mennyi időt rabol el a tanároktól, azt egy egészen elképesztő adattal támasztotta alá a miniszter.

„A 4 hónapos időszak alatt 23036 órát foglalkoztak a TÉR megvalósításával. Az egy intézményre vetítve átlagosan 865 óra.”

Ez azt jelenti, hogy

minden egyes iskola nagyjából egy teljes hónapnyi, 24/7-es munkaidőt ölt bele a semmibe.

Mindezt persze kompenzáció nélkül, amiért a miniszter egy elég kemény kritikát is megfogalmazott. „Semmilyen plusz bért nem nem tettek hozzá, de hagyták volna őket ezt a adminisztrációt végigvinni. Ez nagyon cinikus hozzáállás” – fogalmazott, majd egy odaszúrással a korábbi kormánynak is kiosztott egy verbális kokit: „Azt gondolom, kitörési pont az oktatás, de valahogy önöknek az elmúlt 16 évben nem sikerült megtalálni ezt a kitörési pontot”.

A mostani ügy előzménye a 2023-as státusztörvény, ami megszüntette a tanárok közalkalmazotti státuszát. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a teljesítményalapú bérezés majd mindent megold, és vonzóbbá teszi a pályát. A kritikusok szerint viszont a törvény csak a pedagógusok megbüntetéséről és a pályáról való elüldözéséről szólt.

Ennek a törvénynek lett a gyermeke a teljesítményértékelés, aminek a részleteit egy tavaszi rendeletben hozták nyilvánosságra, és ami a tervek szerint szeptembertől indult volna élesben. A rendszer bevezetése előtt a szakszervezetek adminisztrációs rémálomról beszéltek, és a mostani beismerés azt mutatja, hogy igazuk volt.

Kapcsolódó

Sokkoló adatok miatt emelné vissza Lannert Judit 18-évre a tankötelezettséget Magyarországon

Lannert Judit leendő oktatási miniszter a parlamenti meghallgatásán jelezte, megfontolják a korhatár 18 évre emelését. Egy kutatás szerint a 2012-es csökkentés óta nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya az OECD-ben.

Ajánljuk

FONTOS

Milliókat bukhat, aki most rosszul dönt – egyetlen napon múlik, mennyivel lesz magasabb a nyugdíjad

A már megállapított nyugdíjak összegét a valorizációs szabályok változása miatt utólag nem lehet újraszámítani. Farkas András nyugdíjszakértő szerint egy rossz lépés havi szinten is komoly eltérést okozhat.

Fehér Adél, Fotó: Freepik.com - sassy.hu
2026. június 19.

Március végén kihirdették azokat a számokat, amikkel a hatóság a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években szerzett, mára már viccesen hangzó fizetéseidet nagyjából a mai értékükre hozza. Ezt hívják úgy, hogy valorizáció. Idén ezek a szorzók átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2026-ban kéri a nyugdíját, annak a 2024-ig bezárólag szerzett összes jövedelmét már a 2025-ös, magasabb országos átlagbérhez igazítják. Magyarul: a rendszer több pénzt lát a neved mellett, amiből aztán egy magasabb induló nyugdíjat számol ki.

És itt jön a csapda, amibe rengetegen belesétálnak. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokan bizonytalanok, pedig a tét óriási, mert

egy rosszul időzített döntés hosszú távon hátrányos lehet

- írta a 168 óra.

A dilemmát az okozza, hogy

aki 2025. december 31-én ment nyugdíjba, az még a tavalyi, soványabb szorzókat kapta. Aki viszont kivárt és január 1-jével igényelt, az már az idei, magasabb számokkal indul.

A döntés minden öregségi nyugdíjtípusra érvényes, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is.

Aki már januárban beadta a kérelmét, az az első hónapokban csak előleget kapott. A rendszer ugyanis kivárja a márciusi rendeletet, és csak utána számolja ki a végleges, megemelt összeget, a különbözetet pedig szépen, egy összegben, visszamenőleg utalja. Kicsit idegőrlő, de megéri.

A legfontosabb lecke az, amit sokan félreértenek: ez a visszautalt összeg nem újraszámítás.

A tavaly megállapított nyugdíjat a valorizációs szorzók változására hivatkozva nem lehet újraszámoltatni. A döntés végleges.

Ezért aztán a kezdőnyugdíj okos kimaxolása nemcsak egy lehetőség, hanem gyakorlatilag az egyetlen komoly fegyver a nyugdíj előtt állók kezében. Most kell észnél lenni, ha a következő években nyugdíjba szeretnél vonulni, mert amit most lépsz, az évtizedekre meghatározza, mennyi pénzből élsz. Utána már csak az éves inflációs emelések maradnak.

Kapcsolódó

Belenyúlhatnak a Nők40-be: a helyére egy sokkal kevésbé barátságos rendszer jöhet

Azt gondoltad, már csak 2-3 évet kell valahogy kibírnod, és a Nők40-nel el tudsz menni nyugdíjba? Lehet, hogy ez a 2-3 év még évekig hiányozni fog a nyugdíjadhoz.

Ajánljuk