FONTOS

Mélyszegénységből jött, úttörő kutató lett Horváth József, aki a cannabis rákellenes hatását is dokumentálta

Horváth József egyike azon kutatóknak, akik bizonyítani tudták az orvosi cannabis jótékony hatását onkológiai betegség esetében. Kutatásai és fejlesztései mérföldköveknek számítanak.

Megosztom
Link másolása

Van kitörési pont a szegregátumba született cigány gyerekek számára is, de embert próbáló, kőkemény munka kell hozzá, főleg akkor, ha a társadalmi berendezkedés is csekély visszajelzést kínál. Horváth József ma egy csodálatos család feje, aki a közösségi médiában empátiával és szeretetteljesen fordul követői felé, pedig azért megcibálta az élet.

Nem a nehézségei dacára, hanem ezekből építkezve lett cégtulajdonos, molekuláris genetikusként pedig úttörője az orvosi cannabis hazai kutatásainak,

holott máig vitatott területről van szó. Egy életút, aminek a pozitív életszemlélet a fő esszenciája.

- Hogyan tud meríteni a gyerekkorából?

- Az Alföld szívében, Karcagon születtem egy szegény cigány család negyedik gyermekeként. Nehézségekből bőven jutott nekünk, nem volt egyszerű akkor az élet. De ma nem panaszkodom, hiszen csodálatos gyermekkorom volt.

Sosem gondoltam, hogy egyszer annyira értékes lesz az, amikor az ember egész nap kint a szabadban, a való világban, valódi barátokkal játszhat.

Sajnos a mai világ egy nagyon rossz irányba változott meg, az emberek életük legtöbb pillanatát az online térben élik meg. Az emberi kapcsolatok és érzések pedig szépen, lassan kihűlnek – mint a tűzhelyen hagyott ebéd.

- Mi motiválta a hétköznapokban gyerekként, illetve milyen motivációt találjon ma egy olyan fiatal, aki kilátástalannak éli meg a helyzetét?

- Egy cigánytelepen az ember általában nem igazán talál motivációt. Nincs az, hogy apa orvos és nekem is annak kell lennem, mert ő a példaképem. Nincs az, hogy minden további nélkül el tudok menni egyetemre, mert a szüleim tudják azt finanszírozni. Sokszor azon is el kell gondolkodni, hogy lesz-e mit enni holnap. Groteszk, de ez a valóság.

Hogy mi a fő motiváció? Az, hogy ha egyszer lesz az embernek saját családja, akkor azokat el tudja tartani, mindent meg tudjon nekik adni, és a gyerekei büszkék legyenek rá. Ehhez pedig tanulni kell, mert végzettség nélkül, cigányként ez nem igazán fog működni.

Valljuk be, hogy az emberi faj egyik legnagyobb hibája a csuklóból jövő, mások felett való ítélkezés joga.

Már gyerekként zavart, hogy senki a környezetemben nem merte felvállalni és megmutatni, hogy igen is „kiemelkedhet a kalapból” cigányként az ember. Pontosan ez volt a másik motivációm. Szerettem volna megmutatni, hogy teljesen mindegy, minek születik az ember, a legfontosabb az, hogy mivé válik, és ne a fenotípus alapján skatulyázzák be.

- Nem egy átlagos pályát választott, hogy jött annak a gondolata, hogy molekuláris genetikus legyen? Egyáltalán: mit csinál egy molekuláris genetikus?

- Az egyetemi éveim alatt körvonalazódott az egész. Kutató akartam lenni, de hogy milyen szakterületen, azt nem igazán tudtam mindaddig, amíg betekintést nem nyertem a molekuláris biológiába és annak szépségeibe.

Ekkor döntöttem el, hogy szeretnék olyan genetikai betegséggel kapcsolatban kutatni, amelyek nehezen vagy abszolút nem gyógyíthatók, és lehetőség szerint megoldást találni ezekre – hiszen ez minden kutató álma.

Itt jött képbe a rák mint genetikai betegség. Ekkor kezdtem el rákkutatással is foglalkozni, későbbiekben pedig már a saját cégemben komplementer és alternatív terápiák fejlesztésén.

- Nagykövete annak, hogy a komplementer megoldásokat összehozza a nyugati orvoslással. Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban, nyitottak az orvosok az alternatív megoldásra?

- Mondhatjuk, hogy idehaza úttörője lettem ennek az onkológiában. A kezdet nagyon nehéz volt, rengeteg bírálatot kaptam. Be kellett látnom, hogy a hazai orvostársadalom mennyire szkeptikus, amikor egy még a nyugati orvoslásban el nem fogadott dologról van szó. Ezért minden erőmmel azon kezdtem el dolgozni, hogy azt a bizonyos jeget meg tudjam törni. Megmutatni, hogy

valóban vannak alternatívák, amelyek jól megférnek az onkológiai kezelések mellett,

és segítik a daganatos betegek mindennapjait. Az évek alatt a kemény munka meghozta gyümölcsét: sikerült sok ember nézőpontját megváltoztatni.

A tradicionális vagy nyugati orvoslás jelenleg is nagy kihívás előtt áll a betegség gyógyítása terén, és sajnos a legtöbb esetben nem happy enddel végződnek a történetek, mint a filmekben. Hazánkban sincs ez másként. Joggal tehetjük fel a kérdést: egy ilyen morbiditással és mortalitással rendelkező kór esetében nem lenne-e célszerű a tradicionális orvoslást kibővíteni.

- Jól használhatók a komplementer megoldások az onkológiai betegségek területén?

- A hazai onkológiai ellátás szigorú kötöttsége nem igazán teszi lehetővé a komplementer, azaz kiegészítő terápiák alkalmazását a folyamatban lévő onkológiai ellátások mellett. Nagyon sok beteg éppen ezért választ alternatív útvonalat, és elzárkózik az onkológiai ellátásoktól, ami valljuk be, hogy nem a legbölcsebb döntés, hiszen a páciens onkológiai nyomon követése a kezelés megtagadásával általában véget ér.

Még ha az alternatív terápia működik is, akkor sem tudjuk mérhetővé tenni annak hatékonyságát mindaddig, amíg a beteg saját költségén el nem végezteti a megfelelő kontroll vizsgálatokat, elsősorban képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat. Alternatív terápia lévén pedig hatékonysága ilyen formában az orvoslás szempontjából nem lesz releváns, még akkor sem, ha teljes gyógyulásról beszélhetünk.

Pontosan emiatt van óriási szakadék és információhiány a komplementer és alternatív terápiák klinikai alkalmazásában, illetve azok megértésében, még a szakembereknek is. A legtöbb esetben a megfelelő mennyiségű és minőségű klinikai adatok hiányában nemes egyszerűséggel kuruzslásnak tekintik ezeket annak ellenére, hogy

vannak köztük olyanok, amelyekben óriási potenciál lehetne onkológiai szempontból.

Az onkológiai felhasználás további akadályai közé tartozik, hogy a cannabis termékek egyszerűen nem könnyen elérhetők az ortodox orvosi rendszerben, a CBD- és cannabis termékek szabványosításának hiánya, a termékek változó minősége, valamint az a tény, hogy a cannabis még mindig tiltólistán szereplő kábítószer. Sok országban valószínűleg kevés a cannabinoid gyógyszerek kiadásában jártas gyógyszerész is.

Mindazonáltal a betegek jobb kiszolgálása érdekében a klinikusoknak (mivel végső soron ez a klinikus szerepe) legalább a gyógyászati cannabisról jobban kellene tájékozódniuk, hogy informatívan tudjanak beszélgetni a betegekkel.

- Miért pont a Cannabis?

- Nagyjából 16 éves lehettem, amikor középiskolában a biológia tanárnőmmel jelentkeztünk az akkor először meghirdetett TUDOK versenyre. Az Élettudományi szekción belül a drogkutatás, drogprevenció kategóriát céloztuk meg.

A tudományos pályamunkám pedig a Cannabis sativa idegélettani hatásáról szólt, melynek központi témája a saját boldogságközpontunk, tehát az endokannabinoid rendszer bemutatása volt. Olyannyira jól sikerült, hogy a szekciómban Nagydíjas lettem. Ekkor dőlt el, hogy kutató szeretnék lenni, és valami újat adni kicsi hazámnak.

- Többen a szerhasználatra asszociálnak belőle, de szerencsére már egészségügyi jelentőségét is egyre többen ismerik fel, mégis vitatott, hogy tényleg van-e egészségmegőrző hatása a vadkendernek. Mi erről a tapasztalata, véleménye?

- Sajnos az információ-szolgáltatás nem a legjobb. Kevés az olyan fórum, ahol a fejekben lévő káoszt eloszlatnák hiteles szakemberek segítségével. Ebből fakadóan természetes, hogy egy laikus ember azonnal a rekreációs célú felhasználásra gondol, amikor meghallja a Cannabis szót: magyarul az élvezeti célból való betépésre. Ami természetesen nem gond, hiszen van egy ilyen oldala is. A fő probléma, hogy az orvosi célú felhasználását kevesen látják át.

Kevés és egyben megosztó az elérhető információk mennyisége magyar nyelven.

Az idősebb korosztály javarésze pedig nem fogja tudni az angol nyelvű szakirodalmat, kutatásokat elemezni. Ezen felül onkológiai vonalon nem is igazán van elérhető kutatás idehaza – legalábbis én nem tudok róla.

2020-ban megalapítottam a saját cégem, MediJoz GmbH névvel. Az osztrák, saját tulajdonban lévő cég alapításával egy gyerekkori álmom vált valóra.

A Cannabis növényben található molekulák, azaz fitokannabinoidok különböző élettani hatása folyamatos kutatás alatt áll, számos közülük ár bizonyítást nyert. Egy eGFR receptor pozitív daganat esetében mind a THC, mind pedig a CBD képes a túlműködő receptort szabályozni, ezáltal akár a daganatos sejt proliferációját, azaz osztódását gátolni.

Ez volt az első olyan hatás, amit én is bizonyítani tudtam egy eGFR mutációt (változás a gén szerkezetében) hordozó glioblastoma esetében.

Ez az egyik legagresszívabb típusú agydaganat. Egy ilyen mutáció pedig hozzájárul a tumor még gyorsabb növekedéséhez, inváziójához, angiogeneziséhez (új érhálózat kialakítása) és terápiás rezisztenciájához. Az alkalmazás hatására a daganat teljes regressziót (visszahúzódás) mutatott.

De egyik Cannabis alapú kivonat sem csodaszer, ezt szögezzük le.

Nem mindig, nem minden esetben és stádiumban, valamint nem mindenkinél tud segíteni.

Minden ember, szervezet, betegség más és más. Ebből fakadóan a hatás is eltérő lehet páciensenként. Pontosan úgy, ahogy az onkológiai kezelések esetében is. Én mindig azt mondom, hogy jó kezekben csodás dolgokat lehet vele elérni.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Ez a véleménye egy Budapesten élő amerikai nőnek a turistalány meggyilkolása után Budapestről
Sokan tették fel a kérdést a történtek után, hogy mennyire biztonságos Budapest, érdemes-e ideutazni.

Megosztom
Link másolása

Egész Budapestet megrázta annak az amerikai turistának a halála, akit Budapesten gyilkolt meg egy ír férfi.

A fiatal nő, Kenzie Michalski november 4-én, hétfő éjszaka a bulinegyedből adott magáról utoljára életjelet, azután nyoma veszett.

Mint kiderült, egy olyan ír férfi ölte meg és rejtette el a holttestét, akivel aznap éjjel ismerkedett meg, és aki most azt állítja, hogy intim együttlét közben halt meg a lány, úgy hogy "véletlenül oxigénhiányos állapotba került".

Rengetegen foglalkoztak az esettel, most pedig sokan teszik fel a kérdést a külföldiek közül, hogy biztonságos hely-e Budapest.

Egy Budapesten élő amerikai nő most TikTok-videóban mondta el a gyilkosság kapcsán a véleményét Budapestről és a közbiztonságról.

Azzal kezdte, hogy pár mondatban ismertette, mi történt.

Elárulta, hogy itt kiemelkedő hír volt a turistalány halála, mert Budapest nagyon biztonságos város, és ő maga hasonló gyilkosságról még nem hallott. Budapest az egyik legbiztonságosabb európai város, és egész Budapestet sokkolta az eset.

Volt, aki megkérdezte, érdemes-e egyedül ideutazni, és szinte mindenki azt tanácsolta, ne tegye.

Ő, aki Budapesten él, azt tapasztalta, igenis biztonságos a város, és a gyilkossággal gyanúsított férfi is egy ír fickó, aki, mint kiderült interneten rá is keresett arra, hogy hogyan lehet valakit eltenni láb alól, és hogy mennyire megbízható az itteni rendőrség. Ő úgy gondolja, eleve készült erre a tettre a férfi, és éppen ez a nő volt a szerencsétlen áldozat, aki ezzel a szörnyeteggel találkozott.

Sajnos ilyesmi időnként megtörténik, de ezeknek az eseteknek semmi közük ahhoz, hogy mennyire biztonságos egy város. Emellett azért elmondta azt is, hogy természetesen a nőknek nem árt az óvatosság, ám Magyarország szerinte az egyik legjobb hely.

A teljes videót itt láthatjátok, várjátok meg, amíg betölt:

@economyvodka Lets be realistic now. #budapesthungary #budapest #budapesttravel ♬ Up Piano version By Jose España - José España

Megosztom
Link másolása

FONTOS
Aki tavasszal is tett ki szotyit a madaraknak, valószínűleg ölt már fiókát – hogy néz ki a helyes madáretetés?
A madáretetést lehet jól és nagyon rosszul csinálni. Mutatjuk, hogyan nyerhet ezzel ember és állat egyaránt, pusztulás nélkül.

Megosztom
Link másolása

A bokrokon bolondozó madárkákat örömmel figyelik kicsik és nagyok, éppen ezért télen rendszeresen tesznek ki számukra eleséget. Ugyanígy a vizeken úszkáló hattyúkat és kacsákat is élelemmel látogatják.

Az, hogy mikor és milyen élelemmel eteti az ember a madarakat, konkrétan élet-halál kérdése.

Nézzük, miért. A hazai madárfajok egyike sincs rászorulva plusz élelemre.

Tehát két dolog miatt etet az ember madarat: hogy önmagának örömet okozzon a látvánnyal,

és - ez főleg kistelepüléseken élő hagyomány - hogy a gyommagvakhoz csábítsa a tollas pajtásokat, akik az etető körül összeszedik a földművelés rákfenéit. Egyik sem ördögtől való helyzet, arra azonban nagyon tudatosnak kell lenni, hogy bármiért is szórunk ki eleséget a madaraknak, azt jól csináljuk.

A helyes madáretetésnek két főtétele van.

Az egyik, hogy kizárólag fagyos időben etessünk, nagyon maximum áprilisig. Április után például a cinkék vihetnek a kihelyezett napraforgómagokból a friss fészekalljba, a kismadarak viszont nem tudják megenni a szotyit.

Ettől tömegesen pusztulhatnak kínok közt a kismadarak, hiába a legnagyobb jószándék.

Az sem mindegy, mivel etetjük a madarakat.

Kenyérrel és péksüteményekkel például szigorúan tilos,

mivel ezek, és az esetleges rájuk telepedő penész gyulladást okozhatnak a madarak bélrendszerében, hosszú távú egészségkárosodást okozva. Még akkor se tegyük ezt, ha "régen is ezt csinálta mindenki." Különösen igaz ez a tóban úszkáló kacsák esetében, bár őket a kihelyezett eleséggel se kéne megkínálni.

"A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért

etetésük több öngyilkos viselkedéstorzulást is kivált, rengeteg szenvedést okoz a madaraknak, súlyosan környezetszennyező és az emberi egészséget is veszélyezteti"

- írja oldalán a Magyar Madártani Egyesület.

Arra utalnak, hogy a vízi madarak az etetés miatt a természetes táplálkozással teljesen felhagynak, ami betegségeket okoz. A kis fiókáknál "angyalszárny" betegség alakul ki az egyoldalú kenyérdiéta miatt, amitől röpképtelenek lesznek. Ősszel az etetés miatt a vonuló madarak egy része nem repül el, télen pedig tömegével fagynak a vizekbe. A víz minősége egyébként romlik az etetéstől, és számos más környezeti és emberre veszélyes, közvetett hatása van annak, ha bármivel is etetjük a vízi madarakat. Szakmai szemmel az egyesület szerint

szeretetteljesebb inkább a kenyeret nem falatozó állatokat nézegetni, mint adni nekik bármit is.

A magevő énekesmadaraknak adható eleségek közt szerepel a faggyú, de ez nem egyenlő a sós szalonnával. Erre nagyon figyeljünk, mert utóbbi a madár vesztét is okozhatja. Különböző adható magvakat és gyümölcsöket listáz a Magyar Madártani Egyesület, ezekből lehet válogatni. Egyébként otthon is lehet faggyúból és magvakból eleséget gyúrni, amely esztétikusan kihelyezhető akár a városi balkonokra, akár a kertekbe.

Ha már etetünk, akkor az legyen folyamatos.

Az elég aljas húzás, ha novemberben megkezdjük az etetést, a madarak odaszoknak, de a legnagyobb januári-februári hidegben már nem biztosítunk számukra ennivalót, ők pedig keresni fogják.

Fontos, hogy ha etető van kinn, itató is legyen. Fagyoknál mondani sem kell, hogy ebben rendszeresen cseréljük a vizet, és

legyen mindig folyékony halmazállapotú az itatásra szánt víz.

Az etetőt és itatót számunkra könnyen elérhető magasságba helyezzük, de a távolság ne kedvezzen a ragadozóknak, mint a macskák vagy menyétek. Bizonyos ragadozó madarak érdeklődését is fel lehet kelteni, ezért egy kicsit az ágak közé tolva lehetőséget adunk az énekes madárkáknak arra, hogy könnyebben menekülőre foghassák, ha lecsapnak húsevő társaik.

A felelős madáretetésnek számos egyéb praktikája van,

és rengeteg kérdést vet fel. A Magyar Madártani Egyesület a Zöldítők csoportjával karöltve ezért is edukálja a lakosságot, hogy könnyebb legyen valóban jót tenni - hogy a madarak is jól ehessenek.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mindenki ugyanazt gondolja, aki megnézi a Coca Cola idei karácsonyi reklámját, amit az AI generált
Az ünnepi szezonra készült mesterséges intelligencia által generált Coca-Cola-reklám vihart kavart az interneten.

Megosztom
Link másolása

A vállalat legújabb, karácsonyi reklámját sokan „hátborzongató disztópikus rémálomként” emlegetik.

Az új reklámfilm a Coca-Cola 1995-ös Holidays Are Coming kampánya előtt tiszteleg, vagy hát lopja az ötletet, még akkor is, ha az a cég sajátja volt. A videóban egy piros kamionflotta szeli át a havas utakat, hogy jéghideg Coca-Colát szállítson a karácsonyi díszbe öltözött kisváros lakóinak.

A klip sarkában azonban egy diszkrét felirat figyelmeztet: „Real Magic AI által készítve,”

utalva a Coca-Cola saját mesterséges intelligencia szoftverére.

Nem mindenki érzi az ünnepi varázst

Bár a kampány egy pillanatképet nyújt arról, hogy milyen lehet a reklámok jövője, sok fogyasztó csalódott a videóban, amelyet „szemétként,” „csúnyaként” és „lustán összedobottként” bíráltak.

„Vége a világnak, ha már a Coca-Cola karácsonyi reklámját is AI készíti”

– írta egy felhasználó az X platformon, a The Independent szerint. Egy másik a YouTube-kommentekben tette hozzá: „Szomorú látni, hogy egy AI program készítette ezt.”

„Most láttam egy AI által generált Coca-Cola reklámot a tévében… tényleg hagyjuk, hogy ez megtörténjen?”

– kérdezte egy másik X-felhasználó a Daily Mail beszámolója szerint.

„Olyan érzésem van, mintha a művészet és a bolygónk halálát nézném, és senki a világon nem törődne vele” – fakadt ki egy kommentelő.

A Coca-Cola érvei: gyorsabb, olcsóbb, modernebb

Jason Zada, az AI stúdió Secret Level alapítója – akik közreműködtek a projektben –, viszont azzal érvelt, hogy az emberi tényező még mindig ott van a reklámban, és ez adja a „melegségét.”

Zada az AdAge-nek elmondta, hogy egy ilyen komplex reklám AI használatával történő elkészítése nem olyan egyszerű, mint megnyomni egy gombot. Pratik Thakar, a Coca-Cola generatív AI-ért felelős alelnöke pedig hozzátette, hogy

a kampány ötvözi a márka „örökségét” a „jövő és a technológia” víziójával.

A technológia használatával nemcsak pénzt, hanem rengeteg időt is megspórolnak – érvelt Thakar. „Az időtényező az igazi előny. A hagyományos produkció sokkal tovább tartott volna. Ezen felül sokkal több változatot, személyre szabott és egyedi megoldásokat lehet készíteni” – magyarázta.

Mégis: hiányzik az érzelem

A reklám azonban sok Coca-Cola-rajongó szerint épp azt a meghittséget és érzelmet nélkülözi, ami a márka karácsonyi kampányait különlegessé tette. Íme az eredeti, 1995-ös film:

A vita már most komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen irányba halad a reklámipar az AI technológia térhódításával.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mi történik valójában, amikor leállsz az Ozempic-kel? Itt a válasz!
A gyógyszer lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Megosztom
Link másolása

Egyre több ember szedi az Ozempic és Wegovy fogyókúrás gyógyszereket, amelyek csodát ígérnek: gyors és látványos súlycsökkenést. De vajon mi történik, ha valaki leáll velük? A válasz: semmi jó. Egy friss tanulmány szerint a gyógyszerek abbahagyása után a páciensek többsége visszahízza a leadott súly kétharmadát, ráadásul romlik az egészségük.

Veszélyes játék a kilókkal

A gyógyszerek hatóanyaga, a semaglutid, a kutatók szerint ugyan látványosan segít a fogyásban, de

ha valaki leáll vele, emelkedik a vérnyomása és a koleszterinszintje, és megnő a szívroham vagy stroke kockázata.

Nem véletlen, hogy az orvosok egyre többet vitatkoznak arról, érdemes-e egyáltalán elkezdeni ezt a kezelést, ha az abbahagyása ilyen súlyos következményekkel járhat.

Mennyibe kerül ez a „csoda”?

Az Ozempic és Wegovy nem olcsó mulatság: ha a társadalombiztosító nem állja a költségeket, Amerikában havi 1000 dollárba is kerülhet, és ezt sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak hosszú távon. Nem csoda, hogy az emberek 71%-a már az első évben abbahagyja a szedését, gyakran azért, mert elérte a célját, vagy nem bírta a mellékhatásokat vagy a költségeket.

Csak az ár a gond?

Nem csak az. A semaglutid szedése alatt is jelentettek már komoly mellékhatásokat, például

súlyos hányingert, hányást, sőt öngyilkos gondolatokat is.

Mégis, a gyógyszer forradalmasította az elhízás kezelését: 2023-ban körülbelül 5 millió embernek írták fel, és ezek 40%-a nem is cukorbetegség, hanem kifejezetten fogyás miatt kezdte el szedni.

Életre szóló kezelés?

A kutatók szerint, ha valaki hosszú távon meg akarja tartani a gyógyszerrel elért eredményeket, lehet, hogy egész életében szednie kellene. De vajon megéri ez az áldozat?

Az orvosok és a páciensek most azon vitáznak, hogy a gyógyszer valóban megoldás-e az elhízás problémájára, vagy csak egy újabb drága divat.

Az Ozempic és Wegovy lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Az biztos, hogy nem szabad félvállról venni, és mindenkinek alaposan át kell gondolnia, mit vállal, mielőtt belevág ebbe a kezelésbe.

Via Daily Mail.


Megosztom
Link másolása