FONTOS
A Rovatból

Kiderült, mi okozza a sclerosis multiplexet: egy vírus 32-szeresére növeli a kockázatot

A tudomány egyik nagy, régóta dédelgetett sejtése dőlt el, és egyben megnyílt az út, hogy a rettegett autoimmun betegséget ne csak kezelni, de talán megelőzni is lehessen.

Megosztom
Link másolása

Ha nem fertőz meg az Epstein–Barr vírus, szinte biztosan nem kapsz sclerosis multiplexet – állítja egy, az amerikai hadsereg tízmillió tagját húsz éven át követő kutatás vezetője. A tudományos világot alapjaiban megrázó, a Science folyóiratban publikált vizsgálat szerint

az EBV-fertőzés után harminckétszeresére ugrik az SM kockázata.

Ezzel a tudomány egyik nagy, régóta dédelgetett sejtése dőlt el, és egyben megnyílt az út, hogy a rettegett autoimmun betegséget ne csak kezelni, de talán megelőzni is lehessen. A történet egy pofonegyszerű, de annál brutálisabb felismerésről szól: egy vírusról, ami megtéveszti a testünket, hogy az önmaga ellen forduljon.

A bizonyíték, amire évtizedek óta vártak a kutatók, egy gigantikus adatbázisból, az amerikai Védelmi Minisztérium szérumbankjából került elő. Itt több mint tízmillió katonától őriznek rendszeresen, kétévente levett vérmintákat. Ez a páratlan „időgép” lehetővé tette, hogy a kutatók végignézhessék, mi történik a szervezetben évekkel az SM diagnózisa előtt.

A kép letaglózóan egyértelmű volt: a 801 SM-es katona közül mindössze egyetlenegynek nem volt a vérében EBV-antitest a betegség kitörése előtt.

A kontrollcsoportban ez az arány sokkal alacsonyabb volt. A számítások szerint, aki bekapja a vírust, annak 32-szer nagyobb esélye lesz SM-re, mint annak, aki valahogy megússza. Más, hasonlóan terjedő vírusoknál, mint a citomegalovírus, semmilyen hasonló összefüggést nem találtak. A kegyelemdöfést az idegkárosodás egyik biomarkere, a neurofilament könnyűlánc (NfL) adta: a szintje a vérben csak és kizárólag az EBV-fertőzés után kezdett el emelkedni, jelezve, hogy a vírus indította be a központi idegrendszer pusztulását.

De mégis hogyan csinálja ezt egy vírus, amit a felnőtt lakosság több mint 95 százaléka tünetmentesen hordoz? A válasz a „molekuláris mimikri” nevű jelenségben rejlik, ami lényegében egy immunológiai tévedés. A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy az EBV egyik fehérjéje, az EBNA1 kísértetiesen hasonlít egy, az agyban és a gerincvelőben található fehérjére, a GlialCAM-ra, ami az idegsejteket védő mielinhüvely egyik építőköve.

Amikor az immunrendszerünk harcba indul a vírust rejtő sejtek ellen, az EBNA1-re célzott antitestek egy része egyszerűen összezavarodik, és a saját, teljesen egészséges GlialCAM fehérjénket is ellenségnek nézi.

Innentől a folyamat önjáróvá válik: a test a saját idegrendszerét kezdi el módszeresen pusztítani. „Az EBV-fehérje egy része utánozza a saját gazdafehérjédet – ebben az esetben a GlialCAM-ot, amely a mielinben található. Ez azt jelenti, hogy amikor az immunrendszer az EBV ellen harcol, a GlialCAM-ot is célba veheti” – magyarázta William H. Robinson, a Stanford immunológusa.

Ez a felfedezés megmagyarázza azt a régóta ismert tényt is, hogy az SM-betegek gyakorlatilag mindegyike átesett EBV-fertőzésen. Míg a teljes népességben is rendkívül elterjedt a vírus, az SM-esek körében a jelenléte szinte univerzális. A tudományos konszenzus ezért mostanra eljutott oda, hogy az EBV-t az SM szükséges, de önmagában nem elégséges okának tekinti. A vírus a gyufa, ami meggyújtja a tüzet, de ahhoz, hogy a lángok valóban fellobbanjanak, más tényezők – a gyúlékony anyagok – is kellenek.

„Most úgy kell tekintenünk az SM-re, mint az Epstein–Barr vírusfertőzés szövődményére”

– mondta a Scientific Americannek Alberto Ascherio, a Harvard epidemiológusa, a 32-szeres kockázatot kimutató tanulmány vezető szerzője.

Hogy mi ez a gyúlékony anyag? A genetika és a környezeti hatások kombinációja. A legerősebb ismert genetikai hajlamosító tényező a HLA-DRB1*15:01 nevű génvariáns hordozása. Ha ehhez hozzáadjuk a serdülőkori elhízást, a dohányzást vagy az alacsony D-vitamin-szintet, a kockázat drámaian megugrik. A képlet tehát úgy néz ki:

az EBV-fertőzés elindítja a folyamatot, a genetikai és életmódbeli tényezők pedig rátesznek egy lapáttal, és eldöntik, hogy a parázsból valóban pusztító tűzvész lesz-e.

A felfedezés legizgalmasabb következménye, hogy ha egy vírus okozza a betegséget, akkor egy vírus elleni vakcinával talán meg is lehet előzni. A verseny már el is indult. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) már elindította egy EBV-vakcina első fázisú klinikai tesztelését. „Egy vakcina, amely megelőzheti vagy mérsékelheti az Epstein–Barr vírusfertőzést, csökkentheti a mononukleózis előfordulását, és talán az EBV-hez köthető daganatok és autoimmun betegségek – így az SM – gyakoriságát is” – nyilatkozta az NIH közleményében Anthony S. Fauci. Ezzel párhuzamosan a Moderna is fejleszti a saját mRNS-alapú EBV-vakcináját, ami szintén a klinikai vizsgálati fázisban tart.

A már kialakult betegség kezelése azonban keményebb dió. Egy ígéretesnek tűnő kísérlet, amely során EBV-fertőzött immunsejtekre specializálódott T-sejtekkel próbálták kezelni a betegeket (ATA188), nemrég elbukott a második fázisban, mert nem bizonyult hatékonyabbnak a placebónál.

Ez a kudarc is jelzi, hogy a vírus kiirtása a szervezetből, miután az már beindította az autoimmun folyamatot, rendkívül bonyolult feladat.

Érdekes módon a ma létező leghatékonyabb SM-gyógyszerek, az úgynevezett B-sejt-gátlók (mint az ocrelizumab) talán éppen azért működnek olyan jól, mert pont azokat az immunsejteket távolítják el a keringésből, amelyekben az Epstein–Barr vírus évtizedekig rejtőzködik. Lehet, hogy az orvosok már eddig is a vírus rejtekhelyeit bombázták, csak éppen nem tudtak róla.

Via Science

https://www.science.org/doi/10.1126/science.abj8222


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A klinika felcserélte az embriókat beültetés előtt, a szülők most meghozták életük legnehezebb döntését
A két család több érzelmes találkozó után jutott egyezségre, miközben a hibázó Fertility Center of Orlando már bezárt.

Megosztom
Link másolása

Kilenc hónapig várták a kisbabájukat, az anyuka megszülte, majd a szülés végén a kezébe adtak egy csecsemőt, aki már bőrszíne miatt sem lehetett a sajátjuk, pedig félrelépésről szó sem lehetett, hiszen egy termékenységi klinika páciensei voltak. A floridai Tiffany Score és Steven Mills számára ez nem egy rossz film forgatókönyve, hanem a valóság. A termékenységi klinika elképesztő hibát követett el és összecserélt két embriót, emiatt egy másik pár gyermekét hordta ki és szülte meg.

A 6 hónapos kislány, Shea sorsáról most végleges döntés született: a babát a születési szülei nevelik tovább, miután a genetikai szülők meghozták életük legnehezebb döntését, és lemondtak a felügyeleti jogról.

A biológiai szülők ügyvédje, Rob Marcereau szerint a pár tudta, hogy egy pereskedés „hihetetlenül nehéz jogi küzdelem lett volna”, de nem is ez volt a fő szempont. Inkább az, hogy a harc nem szolgálná a kislány érdekét, aki születése óta a másik családdal él.

„Meg kellett hozniuk azt a szívszorító döntést, hogy nem harcolnak a felügyeletért.”

A megegyezést több, érzelmileg megterhelő találkozó előzte meg, ahol az ügyvéd szerint „sok könny és ölelés” volt.

Miközben a két család a közös jövőt próbálja építeni, a felelősségre vonás sem marad el. A genetikai szülők beperlik a Fertility Center of Orlando nevű klinikát és annak vezetőjét, Dr. Milton McNicholt, amiért ebbe a helyzetbe kényszerítették őket – írta az ABC7NY. A születési szülők ügyvédje, Jack Scarola szerint a két pár egy bizalmi viszony kialakításán dolgozik.

„Elkezdtek és folytatni is szándékoznak egy baráti és bizalmi kapcsolatot kialakítani.”

Mivel a kislány biológiai szülei még nem éltek az embrióbeültetéssel, ezért Score és Mills a saját, megmaradt embriójukat átszállíttatták egy másik intézménybe, ahol egy származásvizsgálat után döntenek a további lépésekről. A botrányt okozó klinika időközben, május 20-án végleg bezárt.

A rémálom tavaly tavasszal kezdődött, amikor a fehér párnak tévedésből egy dél-ázsiai pár embrióját ültették be. A végzetes embriócsere a szülőszobán derült ki decemberben, amikor a „nem kaukázusi” Shea világra jött. A DNS-teszt később igazolta, hogy a kislány 100 százalékban dél-ázsiai származású.

Egy korábbi amerikai botrány során két család hónapokig a másik gyermekét nevelte, mígnem egy otthoni DNS-teszt fényt derített a cserére.

A felfedezés után a felek egy fájdalmas folyamatban „visszacserélték” a csecsemőket, és közösen perelték a klinikát.

Az egyik anya akkori mondata tökéletesen leírja a helyzet drámáját: „A hiba végzetes, de mi örökké a szülei leszünk.” Az az eset is a klinika bezárásával végződött, és széles vitát indított a protokollok hiányosságairól.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
A közterületen álló gyümölcsfa termése nem a tied, nem szedheted le itt a szabály, amit rengetegen megszegnek
A tulajdonjog szempontjából teljesen lényegtelen, hogy ki ültette vagy gondozza a közterületen álló gyümölcsfát. A termés minden esetben a terület tulajdonosát, azaz az önkormányzatot illeti.

Megosztom
Link másolása

Állsz a házad előtt, nézed, ahogy a cseresznyefa ágai a súlytól roskadnak, és legszívesebben létráért rohannál. A tiéd, hiszen te gondoztad, te locsoltad, a te ablakod alatt nőtt fel.

Aztán jön a hideg zuhany: jog szerint az a fa és a rajta lógó gyümölcs nem a tiéd.

A nyár nagy, visszatérő kérdése ismét pörög a közösségi oldalakon.

Különösen, hogy többen arra buzdítanak, hogy szüreteljük le a közterületen álló fák gyümölcsét, mert az ingyen van.

Na de szabad-e szüretelni a közterületi fákat?

A  egyszerű: ami közterületen áll, az jellemzően az önkormányzaté.

A fa, a pad, a kuka és igen, a rajta termő gyümölcs is – írta meg a legfontosabb tudnivalókat a Haon.

Teljesen mindegy, hogy a nagypapád ültette-e a fát, vagy te magad gondozod évek óta. Az is, hogy te mit gondolsz a közparkokban, játszótereken álló fákról.

A tulajdonjogot ez cseppet sem érdekli. A gyakorlatban persze az önkormányzatok ritkán küldenek ki szüretelőbrigádokat a kertvárosi utcákba, így a termés sorsa általában a helyiek kezében van. Ez pedig egyenes út a szomszédháborúhoz, mert amíg te a gondos gazda igazságérzetével nézed a fát, addig más a „senki földje” elv alapján közelít.

Szóval mit tehetsz, ha nem akarsz hajnalban kommandózni a szomszédok elől rejtőzve, de a gyümölcsöt sem hagynád szétrohadni? A törvény egyetlen apró kiskaput hagy: a szomszédjogi szabályok szerint a már lehullott termést bárki összegyűjtheti, de csak akkor, ha a tulajdonos – esetünkben az önkormányzat – láthatóan elmulasztotta a betakarítást.

Tehát ami a földön van, és már senkinek sem kellett, az a tiéd lehet.

De a fáról leszedni, az ágakat rázogatni vagy bottal verni már egy másik kategória. Fontos tudni azt is, hogy az ingatlanod előtti lakóként nincs jogod sem megtiltani, sem megengedni másoknak a szüretelést. Ezt kizárólag a tulajdonos, vagyis az önkormányzat teheti meg.

De mielőtt mégis rávetnéd magad a cseresznyékre, meggyekre, barackokra, szilvákra, van itt egy másik, kevésbé romantikus szempont: a kipufogógáz.

A nagyvárosi, forgalmas utak mentén álló fák gyümölcse jó eséllyel tele van porral és a forgalomból származó szennyeződésekkel. Kutatások igazolják, hogy a nehézfémek felhalmozódhatnak a növényen, ezért az ilyen gyümölcsöt nyersen fogyasztani kifejezetten nem ajánlott.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Lannert Juditék kiszámolták, mennyi órát rabol el a tanárok idejéből a feleslegesen az agyzsibbasztó adminisztráció
Lannert Judit oktatási miniszter a parlamentben jelentette be az értékelési rendszer felfüggesztését. A korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, nyáron pedig új, szakmai egyeztetés indul.

Megosztom
Link másolása

Négy hónap alatt 23 036 órányi, azaz több mint két és fél évnyi munkaidőt toltak bele a magyar tanárok egy adminisztrációs rendszerbe.

Amiről most hirtelen kiderült, hogy igazából mehet a kukába.  Az Országgyűlésben a Tisza-frakció javaslatát vitatták, ami a tanárok teljesítményértékelési rendszeréről szólt.

Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy felfüggeszti a tanárokra erőltetett, TÉR nevű digitális pontgyűjtő őrülethez kapcsolódó feltöltési kötelezettségeket.

Vagyis a tanév hátralévő részében már nem kell azzal gyötörniük magukat, hogy minden mozdulatukat dokumentálják az online felületen. A pénzüket, amit ez alapján már megkaptak, szerencsére nem veszik el, a miniszter szerint a megszerzett illetményrészek megmaradnak.

Aztán majd nyáron jöhet a nagy, széles körű szakmai egyeztetés egy teljesen új modellről.

„A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban”

- mondta Lannert Judit.

Nem is finomkodott, amikor arról beszélt, miért jutottak idáig.

Szerinte a jelenlegi rendszer egyszerűen nem üti meg a mércét, és „nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak”.

Hogy mennyire nem korszerű, és mennyi időt rabol el a tanároktól, azt egy egészen elképesztő adattal támasztotta alá a miniszter.

„A 4 hónapos időszak alatt 23036 órát foglalkoztak a TÉR megvalósításával. Az egy intézményre vetítve átlagosan 865 óra.”

Ez azt jelenti, hogy

minden egyes iskola nagyjából egy teljes hónapnyi, 24/7-es munkaidőt ölt bele a semmibe.

Mindezt persze kompenzáció nélkül, amiért a miniszter egy elég kemény kritikát is megfogalmazott. „Semmilyen plusz bért nem nem tettek hozzá, de hagyták volna őket ezt a adminisztrációt végigvinni. Ez nagyon cinikus hozzáállás” – fogalmazott, majd egy odaszúrással a korábbi kormánynak is kiosztott egy verbális kokit: „Azt gondolom, kitörési pont az oktatás, de valahogy önöknek az elmúlt 16 évben nem sikerült megtalálni ezt a kitörési pontot”.

A mostani ügy előzménye a 2023-as státusztörvény, ami megszüntette a tanárok közalkalmazotti státuszát. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a teljesítményalapú bérezés majd mindent megold, és vonzóbbá teszi a pályát. A kritikusok szerint viszont a törvény csak a pedagógusok megbüntetéséről és a pályáról való elüldözéséről szólt.

Ennek a törvénynek lett a gyermeke a teljesítményértékelés, aminek a részleteit egy tavaszi rendeletben hozták nyilvánosságra, és ami a tervek szerint szeptembertől indult volna élesben. A rendszer bevezetése előtt a szakszervezetek adminisztrációs rémálomról beszéltek, és a mostani beismerés azt mutatja, hogy igazuk volt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Milliókat bukhat, aki most rosszul dönt – egyetlen napon múlik, mennyivel lesz magasabb a nyugdíjad
A már megállapított nyugdíjak összegét a valorizációs szabályok változása miatt utólag nem lehet újraszámítani. Farkas András nyugdíjszakértő szerint egy rossz lépés havi szinten is komoly eltérést okozhat.

Megosztom
Link másolása

Március végén kihirdették azokat a számokat, amikkel a hatóság a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években szerzett, mára már viccesen hangzó fizetéseidet nagyjából a mai értékükre hozza. Ezt hívják úgy, hogy valorizáció. Idén ezek a szorzók átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2026-ban kéri a nyugdíját, annak a 2024-ig bezárólag szerzett összes jövedelmét már a 2025-ös, magasabb országos átlagbérhez igazítják. Magyarul: a rendszer több pénzt lát a neved mellett, amiből aztán egy magasabb induló nyugdíjat számol ki.

És itt jön a csapda, amibe rengetegen belesétálnak. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokan bizonytalanok, pedig a tét óriási, mert

egy rosszul időzített döntés hosszú távon hátrányos lehet

- írta a 168 óra.

A dilemmát az okozza, hogy

aki 2025. december 31-én ment nyugdíjba, az még a tavalyi, soványabb szorzókat kapta. Aki viszont kivárt és január 1-jével igényelt, az már az idei, magasabb számokkal indul.

A döntés minden öregségi nyugdíjtípusra érvényes, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is.

Aki már januárban beadta a kérelmét, az az első hónapokban csak előleget kapott. A rendszer ugyanis kivárja a márciusi rendeletet, és csak utána számolja ki a végleges, megemelt összeget, a különbözetet pedig szépen, egy összegben, visszamenőleg utalja. Kicsit idegőrlő, de megéri.

A legfontosabb lecke az, amit sokan félreértenek: ez a visszautalt összeg nem újraszámítás.

A tavaly megállapított nyugdíjat a valorizációs szorzók változására hivatkozva nem lehet újraszámoltatni. A döntés végleges.

Ezért aztán a kezdőnyugdíj okos kimaxolása nemcsak egy lehetőség, hanem gyakorlatilag az egyetlen komoly fegyver a nyugdíj előtt állók kezében. Most kell észnél lenni, ha a következő években nyugdíjba szeretnél vonulni, mert amit most lépsz, az évtizedekre meghatározza, mennyi pénzből élsz. Utána már csak az éves inflációs emelések maradnak.


Megosztom
Link másolása