Eljátszotta a terhességét, élethű játékbabát dajkált a 22 éves nő, és amikor lebuktatták, azt állította, a baba meghalt

A közösségi oldalakat pörgető rajongók idén tavasszal egy emberként sóhajthattak fel.

A nagy kérdés eldőlt, Radnai Márk szíve foglalt.

Közéjük tartozott a május 30-i, budapesti BL-döntőről publikált fotó.

A hír sokakat érdekelt, és bár a pár nem árult el sok részletet a magánéletével kapcsolatban, néhány alapinformáció azért kiderült a titokzatos nőről. A fiatal nő pszichológus végzettségű – írta a Blikk.

Bár a túlzott felhajtást kerülik, időnként feltűnnek egymás közösségi oldalain, ami azt sejteti, hogy nem bujkálnak, csak egyszerűen nem a nyilvánosságnak élik a kapcsolatukat. Ez a fajta visszafogottság éles kontrasztban áll azzal a kultusszal, ami Radnai Márk körül az elmúlt hónapokban kialakult, és ami a politikai népszerűségét egyfajta rocksztár-imázzsal is megtámogatta.

Radnai Márk már a politikai színre lépése előtt is tudatosan építette, majd bontotta le a karrierjét, amikor sikeres sorozatrendezőként a csúcson hagyta ott többek között a Drága örökösök című produkciót. Egy korábbi interjúban nyíltan beszélt arról, hogy ez a váltás a saját mentális egészsége érdekében történt. A tudatosság útjára lépve őszintén néz szembe a múltjával is, és nem fél megmutatni a sebezhető oldalát sem.

Ez a fajta nyíltság és a drasztikus pályaváltás alapozta meg azt a közérdeklődést, ami a TISZA Párt alelnökeként csak tovább fokozódott.

A politikai kampány hevében pedig már nemcsak a szakmai múltja, hanem a magánélete is témává vált. A rajongás odáig fajult, hogy a választások után az internetes piactereken valóságos licitharc indult a kampány emlékei között, miközben a bulvársajtó a korábbi párkapcsolatait is elkezdte boncolgatni, felelevenítve például a Barátok közt egykori színésznőjével, Erdélyi Tímeával való korábbi kapcsolatát. Ebben a már amúgy is felfokozott hangulatban robbant be a BL-döntős közös fotó, ami nemcsak egy szimpla párkapcsolati bejelentés volt, hanem egy régóta várt válasz a rajongók és a nyilvánosság kérdéseire.

Most újabb kép is kikerült Instagramra: meglátogatták a barátnőjének, Mikó Déliának a régi lovát.

Két frissen megjelent, egymást kiegészítő tudományos kutatás arra jutott, hogy a jövőben a jégeső nemcsak veszélyesebb lesz, de az egész jelenség térben és időben is elcsúszik. Miközben egyes helyeket ritkábban ver majd el a jég, máshol gyakoribb lesz, de itt is, ott is sokkal nagyobb pusztítást végezhet.

A két csoport mást-mást vizsgált. Az egyik csapat, Timothy H. Raupach és Steven Sherwood vezetésével, azt nézte, hogyan változnak a jégeső kialakulásához szükséges légköri összetevők. A másik, Shiyi Zhang nevével fémjelzett kutatás pedig azt modellezte, mi történik magukkal a jégszemcsékkel. Az eredményeket a ScienceAlert foglalta össze, és a kép, amit felvázolnak, elég borús.

A Raupach-féle kutatócsoport konkrétan kimondja, hogy

A tanulmányuk szerint „a jégesőre hajlamosító körülmények a globális felmelegedéssel a sarkok felé tolódhatnak, és kissé elmozdulhatnak nyárról télre.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jégesőre hajlamos zónák konkrétan elkezdenek északabbra csúszni. A modellek szerint több jégesőre számíthatnak Észak-Európában, Kanadában, az USA északnyugati részén.

És ha ez nem lenne elég, a szezon is átalakul: a jövőben kevesebb nyári, és több téli jégesőre hajlamos nap jöhet. Ez pedig rossz hír a mezőgazdaságnak, mert az őszi gabonaféléket pont a legérzékenyebb időszakukban érheti a jégverés.

De mégis hogyan lehet a jégeső egyszerre ritkább és mégis pusztítóbb bizonyos helyeken?

Ugyanakkor a melegebb levegőben a kisebb jégdarabok egyszerűen elolvadnak, mielőtt földet érnének. A végeredmény: kevesebb, de sokkal brutálisabb jégeső, ami mindent letarol. Ez a jelenség főleg az USA délkeleti részén, Afrika középső-északi sávjában és Északkelet-Ausztráliában lehet majd jellemző.

A változó éghajlat hatásait már mindenki érzi. A hagyományos, érzékeny gyümölcsök, mint a sárgabarack, egyre nehezebben bírják a klímát, miközben a szárazságtűrő füge simán megterem az Alföldön is. A gazdáknak ez nem gasztroforradalom, hanem kőkemény kockázatkezelés: új fajtákra és technológiákra van szükség. A jégeső időbeli és térbeli elcsúszása ebbe a képbe illeszkedik.

Via Qubit

Ismerős a jelenet? A blöki mozdulatlanul ül, és elmélyülten bámul egy tök üres falfelületet.

Lehet, hogy épp egy olyan dologra próbálja felhívni a figyelmed, amiről neked még fogalmad sincs.

– írja az American Kennel Club.

Simán megeshet, hogy a falban egerek vagy más rágcsálók tanyáznak, de az is lehet, hogy egy darázsfészek rejtőzik valahol a házban.

Sajnos más oka is lehet a bámulásnak. Az idősödő kutyáknál, akárcsak az embereknél, kialakulhat egyfajta demencia.

Ezt úgy hívják, hogy kognitív diszfunkció szindróma (CDS), és statisztikák szerint a 11-12 éves kutyáknak akár már közel harmada érintett lehet.

Például ha a kutyusod céltalanul bolyong, beszorulni valami bútor mögé, ahonnan tegnap még simán ki tudott jönni, felborul az alvási ciklusa, vagy hirtelen elfelejti a szobatisztaságot.

Ha pedig a kutyádnál lefagyás, bámulás hirtelen jön, és inkább egy bizarr, ismétlődő helyzet, akkor egy még ijesztőbb dolog is felmerülhet: a részleges vagy fokális epilepsziás roham.

A kutya egészsége iránti fokozott figyelem egyébként egyre inkább előtérbe kerül. Lewis Hamilton például 2020-ban kutyáját, Roscoe-t vegán étrendre állította át, és arról számolt be, hogy a táplálkozásváltás látványos javulást hozott kedvence allergiás és ízületi problémáiban. Roscoe később, 2025-ben elpusztult.

Árulkodó jel lehet betegségek esetén az is, ha a kutyád nagy sóhajjal melléd dől. Szóval nem árt figyelni!

Forrás: Glamour

Lehet, hogy épp egy kisebb vagyont hordasz a pénztárcádban. A helyzet ugyanis az, hogy bizonyos magyar forintokért ma már egészen abszurd összegeket fizetnek, és ehhez nem kell évszázados kincset kifordítani a földből.

A legfontosabb, hogy felejtsd el a „minél régibb, annál drágább” tévhitet. A numizmatika nem így működik. Az igazi érték a ritkaságban, a különlegességben és legfőképpen az állapotban rejlik. A kulcsszó a „verdefényes”, ami a gyűjtők szexi kifejezése arra, hogy az érme úgy csillog, mintha tegnap esett volna ki a pénzverdéből, és azóta egy bársonypárnán pihent volna. Egy karcos, agyonhasznált darab a legritkább évjáratból is csak a névértékét éri.

De ha találsz egy makulátlan, 1946-os kétforintost, azért simán kifizethetnek 50 ezer forintot is. Ugyanez a helyzet egy 1950-es alumínium 10 filléressel: elsőre egy értéktelen kis vacaknak tűnik, de egy tökéletes állapotú példányért akár 100 ezer forintot is adhatnak.

A kilencvenes évek is tartogatnak meglepetéseket. Egyes 1993-as 50 forintosok például kevésbé részletgazdag kidolgozásúak, mint a későbbi társaik. Ennek értékéről megoszlanak a vélemények: míg egyesek szerint csak pár ezer forintot ér, mások több tízezres értéket is emlegetnek egy-egy szép darabért.

Persze, ha már a kilencvenes éveknél tartunk, akkor muszáj beszélnünk a magyar numizmatika rocksztárjáról, a 200 forintosról. Az 1992 és 1998 között vert, részben ezüstöt tartalmazó érmék, és főleg az extrém ritka próbaveretek a piac szent gráljai.

Ugyanígy a régi papír kétszázasok között is vannak ritkaságok, amelyek hirdetési ára elérheti a 350-450 ezer forintot is, de ez inkább a profi gyűjtők világához tartozik, nem a véletlen pénztárcaleletekhez.

És akkor jöjjön a hideg zuhany mindenkinek, aki a Facebook Marketplace-en próbálja meg elpasszolni a nagyitól örökölt, „ultraritka hibás” kétszázasát. A gyűjtői értékhez három dolog kell egyszerre: ritkaság, jó állapot és kereslet. Ha ebből bármelyik hiányzik, az érme értéke a nullához közelít.

Szóval, ha legközelebb aprót kapsz vissza, nézd meg alaposan: keress régi évjáratokat, szokatlanul csillogó, kopásmentes darabokat, vagy apró eltéréseket a megszokott dizájntól. Ne kezdd el suvickolni, mert azzal csak tönkreteszed. Ha találsz valami gyanúsat, mutasd meg egy szakértőnek.

Via Meglepetés