GASZTRO
A Rovatból

„Egyszerre dohos és nehézkes, egyszerre pedig felemelő és magasztos” - Zsályás latte és meditatív főzés majd’ kétszáz oldalban

Meditálnál főzés közben, aminek a motorikus mantrája a zsályaszórás? Egy ámulatba ejtő receptkönyv adózik most a gyógyfűhasználat oltárán úgy, hogy a legegyszerűbb és leggyorsabb ételeket fűszerezi szakrális élménnyé.

Megosztom
Link másolása

Basic gyógynövénnyel tehetők egyszerű ételek királyi fogásokká – néhány morzsoló mozdulat és pár levélke kell hozzá. Janits-Szabó Virág A zsálya illata című műve nemcsak receptgyűjtemény: hangulatában, nyelvében és szemléletében is különleges, ami egy polcra való, gyönyörű könyv lett.

Nem első receptgyűjteményes szerzőről van szó. Bűbájkonyháját már két másik szakácskönyvben a nagyérdemű elé tárta, mesekönyv szintén dicséri tollát. Most pedig a szakrális és gasztronómiai értelemben is reneszánszát élő földközi-tengeri fűszernövényt, a hazánkban is buján ültetett zsályát emeli méltó helyére.

Gyógynövény, fűszer, lélekbalzsam - ezért tartsunk otthon zsályát

A zsálya a népi gyógyászatban az egyik legősibb és legtöbbre tartott gyógynövény. Teáját torokfájás, köhögés és gyulladásos panaszok enyhítésére használták, de hatékony izzadáscsökkentőként és emésztést segítőként is ismert.

Fűszerként különösen zsíros, nehezebb ételek mellé ajánlott, mert serkenti az epeműködést és támogatja a gyomor természetes ritmusát. Illóolajai fertőtlenítő hatásúak, segítik a légutak tisztulását, miközben megnyugtatják az idegrendszert.

A zsálya így egyszerre gyógynövény és fűszer: a testet gyógyítja, az elmét kisimítja, a lelket egyensúlyba hozza.

A zsálya illata igazi különlegesség a magyar gasztronómiai kiadványok között: egyszerre szakácskönyv, hangulatnapló és érzéki felfedezőút egyetlen növényt körüljárva.

Szerkezete mint a nemes nyolcrétű ösvény

Fejezetei egyfajta gasztronómiai és lelki utazásként épülnek egymásra. Mindegyik rész egy-egy évszak, hangulat vagy életszakasz lenyomata, amelyhez receptek és mini-meditációk társulnak. A buddhizmus nyolcrétű ösvényére emlékeztető hét lépcsőt határozott meg ebben a szerző.

A Nyugalom tengere könnyed, letisztult ízek és japán ihletésű fogásokat tartalmaz, mint a selyemtofu, rizsgombóc vagy dashi leves. A „tiszta víz meditáció” a lelki béke megőrzésére tanít.

Az Aranyló napok fejezet napfényes, meleg, élettel teli ételeket gyűjt: kókuszos-citromos leves, zsályás-körtés rizottó, ünnepi mangótorta. A „napfény meditáció” az öröm és vitalitás megélésére hív.

A Tüzes jelenlétben már fűszeres, intenzív fogások könyökölnek helyet maguknak, mint a karfiolpakora, mapo tofu vagy csiliszósz. A „gyertyaláng meditáció” a belső energia és figyelem ébresztésére szolgál.

A Friss kezdet a tavaszi és újjászületést hozó ételek, például pitypangbimbó, kimcsi, ibolyatorta gyűjtőhelye. A „hajnal meditáció” a megújulás és tisztaság érzését közvetíti.

A csend szívében lágy, békés fogásokkal kedveskedik: miszóleves, gőzölt kenyér, tésztában sült zsályalevél, orgonás teasütemény.

A „fehér légzés meditáció” a belső csendre és figyelemre tanít.

Megjelenik a Belső erő – földes, tápláló, erőt adó receptekkel, mint a feketelencse-dhal, terijaki lazac, rózsalatte. A „föld meditáció” a stabilitás és önbizalom megtalálását segíti.

Vegyes finomságokkal zárul az ösvény, amelyben italok, savanyúságok, kiegészítők, mint az epres-rózsás szóda, feketeszezám-tej, házi dukkah vagy ibolyacukor édesíti a lapokat – a mindennapi étkezésekhez apró örömforrások. Bár kifinomult receptek, végképp nem bonyolult elkészíteni egyik fogást sem.

A fotók természetes fényűek, mély színűek, gazdagok, hangulatukban is követik a könyv filozófiáját – hétköznapi, mégis erőteljes, hangsúlyos és masszív képekről van szó. Pont ilyen a zsálya fűszerként.

A főzés, mint meditáció és szertartás

A könyv egyensúlyt teremt táplálék és tudat, íz és jelenlét között – minden fejezet egy meghívás, hogy az ételkészítés a mindennapi meditáció és hála aktusává váljon. A receptek között találunk klasszikus mediterrán fogásokat és merész, modern ötleteket is, fűszeres desszerteket, (nem csak) növényi alapú újdonságokat. Mindegyik ételben közös a harmónia keresése: a zsálya mindenhol finoman, mégis karakteresen szólal meg.

Ez a kötet nemcsak a gasztronómia szerelmeseinek való, hanem mindenkinek, aki érzi, hogy

a főzés nem a napi rutin egy kipipálandó része: ez egy végtelenül egyszerű szertartás,

önkifejezés, és a béke egy törékeny pillanata minden nap – vagy legalábbis egynél többször a héten. A zsálya illata egy meghívás az érzékek ünnepére, ahol a fűszer illata emlékeket, ízeket és érzelmeket köt össze egyetlen lélegzetben.

A zsálya illata felcsap a lapokból

A mennyiségek pontosak, a leírások tiszták, a tálalásban pedig a letisztultság köszön vissza a természet bujaságába karolva. A könyvet forgatva tényleg főzni támad kedve az embernek, mert látszik, hogy nem agysebészetről van szó, mégis olyan végeredmény születik egy egyszerű fogásból, ami ebben felzaklatott világban felérhet egy mentális felfrissüléssel.

A zsálya lesz a gurunk és mentálhigiénés tanácsadónk alig 200 oldalon át.

A növény maga gyógynövényként idegrendszeri kiegyensúlyozó, és az is biztos, hogy könnyen a napi étkekbe csempészhető egy egyszerű tofuban, vagy akár a reggeli tejes kávéban. Finoman tehető vele különlegessé a nap és a fizikai test revitalizálása, megnyugtatása – és a fogyasztása mellett maga a főzés folyamata lesz a napi mozgó meditációnk, belengve a zsálya illatával.

És hogy az milyen? A szerző meg is fogalmazza:

“Egyszerre dohos és nehézkes, egyszerre pedig felemelő és magasztos. Olyan, akár egy finom teát inni egy régi szentélyben.”


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
A TikTok új őrülete: Így lesz a görög joghurtból és egy csomag kekszből isteni tiramisu-szerű sütemény
A mindössze sűrű joghurtból és kekszből álló édesség januárban vált virálissá a TikTokon. Dietetikus szerint magas fehérjetartalma előnyös, de a kekszben lévő cukor miatt érdemes mértéket tartani.

Megosztom
Link másolása

Két hozzávaló, egy hűtő és néhány óra türelem: ennyi kell a legújabb gasztronómiai jelenséghez, amely januárban hódította meg az Instagramot és a TikTokot.

A japán ihletésű, sütés nélküli joghurtos „sajttorta” lényege a pofonegyszerűségében rejlik, a nyugati adaptáció pedig a Lotus Biscoff keksznek és egy kevés kávénak köszönhetően meglepően tiramisu-hangulatúvá teszi a végeredményt.

A trend Japánból indult, ahol eredetileg sablé-típusú kekszeket nyomtak sűrű joghurtba, majd a hűtőben pihentetve érték el a krémes, sajttortaszerű állagot.

A nemzetközi áttörést az hozta el, amikor a könnyebben elérhető, karamellás ízvilágú Biscoff vette át a főszerepet. A Food&Wine magazin januárban részletesen elemezte a jelenséget, és tisztázta, hogy a „japán” jelző a módszer online gyökereire utal, nem pedig a klasszikus, habkönnyű, sütött japán sajttortára kell gondolni.

@kikiskitchen

Viral Japanese Cheesecake aber mit weniger Kalorien und in der Tiramisu-Edition Vanilleskyr, Lotus-Kekse, Kaffee und Kakaopulver. Mindestens 4 Stunden kühl stellen, damit die Kekse einweichen.

♬ original sound - daniella

A módszer egyszerű, de hatásos: a kekszlapokat függőlegesen a sűrű, görög típusú joghurtba állítják, majd az egészet lefedve hűtik legalább négy-hat, de ideálisan egy egész éjszakán át.

Ezalatt a kekszek nedvességet szívnak magukba a tejtermékből, így puhává, süteményszerűvé válnak, miközben a joghurt besűrűsödik, és az állaga a krémsajthoz kezd hasonlítani.

A tiramisu-hatást a recept kávés továbbgondolásával érik el: a kekszeket egy-két másodpercre hideg eszpresszóba mártják, mielőtt a krémbe nyomnák őket, a kész desszertet pedig tálalás előtt cukrozatlan kakaóporral szórják meg.

Bár a közösségi médiában „két hozzávalós csodaként” terjedt el, a felhasználók gyorsan elkezdték testre szabni.

Van, aki egy kevés mézzel vagy juharsziruppal édesíti a joghurtot, mások vaníliakivonatot adnak hozzá.

Az édesség egészségügyi oldalát is górcső alá vették. „Pozitív fényben látom ezt a trendet, mivel egy magas fehérjetartalmú desszertről van szó” – nyilatkozta a Newsweeknek Kristy Thomas regisztrált dietetikus, aki ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kekszek „sok hozzáadott cukrot és finomított szénhidrátot” tartalmaznak.

Javaslata szerint az arányokra érdemes figyelni: egy nagyobb, 400-500 grammos joghurthoz 4-9 darab keksz az ideális.

Sassy tipp! Aki maga is kipróbálná a tiramisu-hatású verziót, a recept a következőképpen néz ki négy adagra.

Keverjen simára 400 gramm sűrű görög joghurtot, ízlés szerint egy-két evőkanál mézzel. Mártson 12-14 darab Lotus Biscoff kekszet villámgyorsan 60 milliliter lehűtött eszpresszóba, majd állítsa őket sűrűn, függőlegesen a joghurtba.

Fedje le a tálat, és tegye a hűtőbe legalább hat órára. Tálalás előtt szórja meg vastagon cukrozatlan kakaóporral.

A siker kulcsa a valóban sűrű, zsírosabb görög joghurt vagy skyr használata, a hígabb verziók ugyanis nem adják meg a kívánt krémes állagot.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Veszélyben a tejbegríz trónja, egy elfeledett magyar desszert lehet a gyerekek új kedvence
Újra a figyelem középpontjába került a tejbetarhonya, a tejben főtt, kásajellegű tésztaétel. A gyors és olcsó fogás népszerűsége komolyan megingathatja a tejbegríz és a tejberizs eddigi egyeduralmát.

Megosztom
Link másolása

A komfortkaják dualizmusát, a tejbegríz-tejberizs tengelyt egy régi-új versenyző támadja, ami annyira retró, és annyira menő, hogy meg kell ismerned.

Tényleg ez lesz-e a gyerekek új kedvenc édessége, amiért nem kell könyörögni, hogy megegyék?

A tejbetarhonya lényegében a kásaételek és a tészták szerelemgyereke: egy krémes, édes, tejes fogás, ami pont annyival izgalmasabb a simára főzött társainál, amennyivel a tarhonya szemei haraphatóbbak a gríznél.

Az elkészítéséhez nem kell gasztroforradalmat indítani: 250 gramm tarhonyát egy kanál vajon kicsit átforgatunk, felöntjük két deci vízzel és egy csipet sóval, majd ha a vizet magába szívta, fél liter tejjel, alacsony lángon krémesre főzzük.

A végén jöhet bele a cukor, a vanília, esetleg egy kis reszelt citromhéj, és a húszperces meló után mehet a tetejére a kakaópor, a fahéjas cukor, vagy az igazi aduász, a sűrű házi baracklekvár.

A tejbetarhonya visszatérése egybeesik a kásák reneszánszával.

A kása a magyar népi konyha alapköve volt, amit a 17. század végéig a szegények és a gazdagok is ettek, csak a feltét volt más.

Nemcsak a mindennapok túlélőétele volt, hanem szimbolikus fogás is: ették szilveszterkor szerencsehozónak, lakodalmak végén pedig a „kitolókása” jelezte a buli végét.

A tarhonya pedig messze nem csak a sós ételekben tudott nagyot menni.

Bár ma a legtöbben a lecsós vagy pörköltszaftos verzióra esküsznek, régen simán készítettek belőle édes fogásokat, és olyan különleges egytálételeket is, mint a kiskunsági hebedunda vagy a nyárlőrinci tutajos.

„A gasztronómia nálunk egy olyan terület, ahol mindenkinek igaza van, és csak neki van igaza” – mondta Cserna-Szabó András író a Nosaltynak, és ez a tarhonya édes-sós kettősségére különösen igaz.

A receptet ma már persze simán lehet turbózni: működik kókusztejjel vagy más növényi itallal, mehet bele aszalt gyümölcs, fahéj, egy kis kardamom.

Ételérzékenység esetén - laktóz, glutén, vagy fűszerek - érdemes körültekintőnek lenni. A klasszikus baracklekváros tálalásnál pedig számolni kell azzal, hogy a tavalyi szezon gyenge volt, így a bolti lekvárok minősége ingadozó lehet – a legjobb, ha van otthon egy üveg a nagymama-féle, sűrű, igazi gyümölcsből készült verzióból.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből” – hatalmas gasztrofesztivált hoznak Szentendrére a szervezők
A magyar premier csak a kezdet, a szervezők Kolozsvárt és Bukarestet is bevennék. Trucza Adorjánék nagyot álmodtak, és a Pilis alatt indítják a hódítást

Megosztom
Link másolása

Aki eddig csak tervezgette, hogy megnézi magának Erdélyt, de valami mindig közbejött, annak most a lába elé hozzák a tutit. Március 27. és 29. között ugyanis a szentendrei Skanzenbe költözik a Taste of Transylvania fesztivál, ami Erdélyben 2022 óta nagyot megy, de Magyarországon most debütál. A dolog lényege, hogy

három napra az egész „Erdély” tájegység egyetlen hatalmas, szabadtéri gasztrokulturális központtá alakul.

A helyszínválasztás nem véletlen, ahogy azt a fesztivál magyarországi házigazdája, dr. Cseri Miklós, a múzeum főigazgatója el is mondta: „A skanzen Erdély tájegységét a 2022-es nyitás óta több százezer ember látogatta már meg. Bár a borospataki helyszínt nehéz felülmúlni, úgy gondolom, a Pilis hegyvonulatai ugyancsak pompás hátteret adnak majd a fesztiválhoz – a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnál alkalmasabb helyszínt tehát keresve sem találhatnánk. A programok sokszínűsége ugyancsak garancia arra, hogy ez a rendezvény a közösségek és a kultúrák igazi, élő találkozása legyen”.

A hétvége legizgalmasabbnak ígérkező dobása az Örömfőzde lesz, ahol a ring egyik sarkában tapasztalt erdélyi háziasszonyok, a másikban pedig Michelin-csillagos séfek állnak majd.

A csavar az, hogy ugyanazokból az alapanyagokból kell főzniük, párhuzamosan, bemutatva, hogy a hagyományos és a modern gasztronómia mennyire másképp nyúl ugyanahhoz a répához vagy húshoz. A végeredményt pedig a nép, vagyis a fesztiválozó kóstolhatja meg. A felhozatal elég combos: ott lesz Rácz Jenő, Kaszás Kornél, Szabi, a pék, a romániai csúcsséf Alex Petricean és persze a fesztivál alapítója, Trucza Adorján is.

És ha már legendák: a sajtótájékoztatón megjelent a máréfalvi Ilonka Rozália, vagyis Róza mama is, akinek édes tejfölös lepényeit végre a magyarországi közönség is megkóstolhatja.

A menüsor amúgy nem áll meg a magyar ízeknél, bepillantást enged az erdélyi román, zsidó, szász és örmény konyha világába is.

Aki pedig nemcsak enni jön, annak is lesz program: pénteken a 4S Street, szombaton a Bagossy Brothers Company, vasárnap pedig az Alma együttes ad koncertet. Emellett lesznek filmvetítések, például a Bölöniről szóló film, és könyvbemutatók is. A termelői vásár pedig gondoskodik róla, hogy a húsvéti sonka és tojás is bekerüljön a kosárba.

A fesztivál főszervezője, Trucza Adorján szerint ez csak a kezdet.

„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből, és bízunk benne, hogy a Taste of Transylvania a magyarországi közönség szívét is meghódítja majd.

Az idei évben nagyszabású terveink vannak: a szentendrei esemény után a rendezvényt más nagyvárosokba, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Bukarestbe is elvisszük. Közben természetesen már készülünk az elmaradhatatlan őszi borospataki fesztiválra is”. Szóval a terv az, hogy Erdély ízei és kultúrája nemcsak egy hétvégére költöznek a Pilis alá, hanem elindulnak egy komolyabb turnéra.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Vörös- vagy fehér hagyma? Kiderült, mi a legfontosabb különbség, és nem az, amire gondolnál
Sokan csak legyintenek, pedig a rossz választás tönkreteheti a kedvenc ételünket. Eláruljuk, mikor melyiket kell használni.

Megosztom
Link másolása

Ott állsz a konyhapultnál, kezedben a kés, és épp azon agyalsz, hogy a pörköltbe vagy a szószba most a vörös- vagy a fehér hagyma a jobb-e. Vagyis dehogy agyalsz, csak leveszed a polcról, ami van, és kész. Pedig a nagy hagymakérdésben van egy pokoli fontos különbség, ami megváltoztathatja az egész fogást, és meglepő módon nem is annyira az íz, hanem a textúra az igazi vízválasztó.

A lényeg, hogy a hagyma nemcsak ízt ad, hanem szerkezetet is: vagy érezhetően ott marad a falatban, vagy diszkréten a háttérbe vonul, és csak selymes testet ad a szósznak.

A vöröshagyma jobban tartja a formáját főzés közben, kevésbé hajlamos szétesni. Bár idővel ez is megpuhul és édesedik, megőrzi azt a komplex, mély ízét, ami nem tűnik el teljesen a háttérben. Ezért tökéletes, ha sült hagymát, karamellizált hagymát, pörkölteket vagy olyan leveseket készítesz, ahol elvárod, hogy a hagyma ne csak egy távoli emlék legyen, hanem konkrétan ott legyen a tányéron. Nyersen viszont más a helyzet: a vöröshagyma íze szezonális.

Ha nincs túl sokáig tárolva, nyáron és kora ősszel édesebb, télen viszont sokkal csípősebbé válik.

Ezzel szemben a fehér hagyma a nagy beleolvadó, főleg ha sokáig kapja a hőt. Könnyebben szétfő és feloldódik, így ideális, ha az a cél, hogy szinte észrevétlenül építse fel az ízalapokat, például szószokban vagy alaplevekben.

Mivel édesebb és enyhébb ízű, mint a vörös, jó alap savanyításhoz vagy gyorsan készülő wokos ételekhez is.

Nyersen pedig megvan benne az az élénk, friss karcosság, ami miatt kiválóan működik mártogatósokban, salátákban vagy friss feltétként. Ráadásul az íze egész évben nagyjából ugyanolyan marad.

És ha ez nem lenne elég, a vöröshagyma a spájzban is jobban bírja. A Nemzeti Hagyma Szövetség szerint

a fehér hagymát kompakt sejtszerkezete miatt nem lehet olyan sokáig tárolni, mint más fajtákat.

A vöröshagyma egyébként is a népszerűbb, szóval jó eséllyel amúgy is vörös van otthon a kamrában.

A jó hír, hogy a legtöbb főtt ételben simán felcserélhetők. De ha nyersen használnád, és csak vörös van kéznél, szeletelés után elég hideg vízben átöblíteni, hogy megszelídítsd az ízét.

A lényeg tehát: ha azt akarod, hogy a hagyma megőrizze a karakterét, válassz vöröset.

Ha azt, hogy selymesen beleolvadjon az ételbe, a fehér a nyerő. Szóval most már tudod: nem mindegy, melyik hagyma miatt sírsz a deszka fölött.

Via Tasting Table


Megosztom
Link másolása