GYEREK
A Rovatból

Bögre? Ajándékutalvány? Csendkupon? Melyik az a karácsonyi ajándék, aminek minden tanár örül?

Legjobb, legrosszabb, vágyott és pokolba kívánt karácsonyi ajándékokról meséltek pedagógus ismerőseim.
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. december 01.


Megosztom
Link másolása

- Komolyan, még nekik is adjunk? Nem lehetne, hogy a gyerekeinkre költjük ezt az összeget?

- Nálunk a nagyobbik gyereknél bevált, hogy ajándékkosarat készítünk, és mindenki rak bele valami apróságot, szerintem ezt ebben az osztályban is meg tudnánk csinálni. Egy kis házi süti vagy kézműves apróság mindenkinek belefér az idejébe, nem?

- Ne haragudjatok, én ki se látok a munkából, nagyon szívesen utalom a rám eső összeget, de nem tudok idén ennél mélyebben foglalkozni a témával!

- Bocs, de én pont nem akarok még az etika tanárnak is adni valamit, heti egy órát tart a gyerekeknek, nehogy már…

Az alábbi mondatok bármely szülői levelezőlistán felbukkanhattak az elmúlt napokban. Karácsonyozni ugyanis az iskolában is szoktunk, és nem csak a gyerekek húznak nevet vagy angyalkáznak  az adventi időszak alatt, hanem a legtöbb helyen a tanárok is megajándékozásra kerülnek. Nincs két egyforma osztály, tanár és tanév sem, az alábbi kérdések viszont minden évben új kihívás elé állítják a szülőket.

Kell-e egyáltalán ajándékot adni bármelyik tanárnak, amikor ez állítólag egy családi ünnep?

Kell-e az osztályfőnökön kívül másnak is adni valamit?

Együtt adjon az osztály, vagy mindenki maga döntse el, ad-e, és ha igen, mi lesz az?

Minden év novemberében olvashatunk arról az interneten és a különböző fórumokon, milyen ajándéknak örülnek a tanárok igazán.

Mivel azonban ezek rendre külföldi cikkek átiratai, én bátorkodtam megkérdeztem tanár ismerőseimet, nekik, mint hazai, állami fenntartású iskolában tanító pedagógusoknak, milyen ajándék dobogtatná meg a szívüket.

Volt köztük alsós osztályfőnök, napközis tanár, általánosban oktató gyógypedagógus és logopédus, igazgatóhelyettes és felsős tagozatban vagy középiskolában dolgozó szaktanár is.

A válaszokból pedig az derült ki számomra- nem nagy meglepetésként- hogy ajándékozás kérdésében a pedagógusok is ugyanolyan különböző emberek, mint a pékek, a politikusok vagy a pedikűrösök: van, aki a mézeskalácsnak örül, míg a másikat ki lehet vele kergetni a világból, van, aki végtelenül személytelennek tartja, ha utalványt kap, míg mások kifejezetten szeretik, ha hasznos dologgal lepik meg őket.

Abban viszont az összes válaszadó egyetértett, hogy a gyerekektől kapott bármilyen kedvesség és a szülőktől érkező megbecsülés minden ajándéknál többet ér.

Az alábbiakban a rövid kérdőív négy kérdésére adott válaszok szöveges összegzését olvashatjuk.

Legkedvesebb karácsonyi ajándékom a tanulóktól/szülőktől ez volt:

Nem reprezentatív felmérésemben mézeskalács, ajándék utalvány, receptkönyv és „csendkupon” is felkerült a szeretem-ajándékok listájára.

Utóbbit egy hetedikes osztályától kapta a válaszadó tanár, rögtön három darabot! A kupon a felmutatásától kezdve 45 percig volt éles, és állítólag valóban működött.

Egy másik osztályfőnöknek minden gyerek hajtogatott egy pillangót, amit egy faágra feltűztek, mindegyikre ráírták a neveiket, és a napokat, amikor értük, pedagógusokért imádkoznak. A lélekkel megtöltött ajándéknak azóta is kitüntetett helye van a tanár otthonában.

Hasonlóan személyes és szívmelengető ajándék a „szeretet-befőtt”, melybe a gyerekek kedves üzenetei kerültek, vagy az a saját készítésű, díszkötéses receptkönyv, amit a diákok írtak, a szülők fotóztak.

Sokan azt hiszik a szülők közül, hogy mézeskalácsot, gyertyát vagy karácsonyi díszt ajándékozni snassz dolog. Pedig a megkérdezettek közül többen is ezeket írták, mint legkedvesebb ajándék. Ugyanezt gondolják az ajándékutalványról is, holott ha az személyre szabott, akkor igenis lehet jól sikerült ajándék. Egy fiatal, csinosan öltözködő tanító néni valószínűleg nagy örömmel fogad egy ruházati vásárlási utalványt, egy matek szakos tanár úr viszont lehet, hogy nem lelkesedne érte. Neki lehet, hogy az melengetné meg a szívét, ha kapna egy páros belépőt egy előadásra a kedvenc színházában.

A kérdőív kitöltői közül többen írták a könyvutalványt, a színházjegyet, sőt, valaki egyszer társasjáték boltba kapott utalványt!

Összességében tehát elmondható, hogy minden tanár örül a szívből jövő, a közös kapcsolatra építő, az ajándékozott ízlésének és személyiségének ismeretében kiválasztott ajándéknak.

Legrosszabb karácsonyi ajándékom a tanulóktól/szülőktől ez volt:

Változatos válaszok érkeztek erre a kérdésre is. A negatív dobogó legfelső fokára a bögrének sikerült felkapaszkodnia. Ebből a legrosszabb egyébként az változat volt, aminél a kerámiára a tanuló arcát is rárakták, és mellé csaptak még egy, ugyanezzel a „mintával” díszített kistáskát és gyertyát is.

Utóbbira aztán tényleg nincs épeszű magyarázat, mert azt még megérti az ember, ha a tanuló családja ajándéktárgyak készítéséből él, és ez a legkézenfekvőbb megoldás, de hogy ki gyújt meg egy olyan gyertyát, amin egy gyerek képe van…

Többen írták az üveg bort, ami gyakorlatilag a férfi ajándékok „virágcsokra”, hiszen hacsak nem ismeri az ember a tanár ízlését, nagyon nehéz jól választani. Egy üveg pezsgő egy olyan pedagógus hölgynek is kellemetlen emlék, akiről az egész osztály tudta, hogy az ajándékozás idején várandós volt.

Az alkoholoknak csak egyesek által fogyasztott formája, a kölni is felkerült a negatív listára, ahogy a művirág, a csillivilli aranyozott Mikulás-szobor, a vintage rózsás óra faládán (ezt nem is tudjuk értelmezni), a váza vagy az elektromos fogkefe. Utóbbi átadását szintén nehéz szekunder szégyenérzet nélkül elképzelni… És hogy valami egzotikus is színesítse a rossz-ajándékok listáján: van, akinél a kínai szélcsengő verte ki a biztosítékot.

Többen megjegyezték, hogy mindig rossz érzés olyat kapni, amiről egyértelmű, hogy kényszerből adják, viszont szeretettel és jószándékkal vezérelve bármilyen rossz ajándék lehet jó élmény.

Még sose kaptam ilyet a tanulóktól/szülőktől, de nagyon örülnék neki:

Kíváncsi voltam, van-e olyan tárgy, figyelmesség, aminek nagyon is tudnának örülni a tanárok, de valamiért még egyik diáknak vagy szülőnek se jutott eszébe ezzel lepni meg őket.

Értelemszerűen itt volt a legnagyobb szórás a válaszok között, és sokan írtak olyan ajándékot, amit mások már kaptak, és örültek neki. Ilyenek a különböző utalványok (többen írták a könyvutalványt illetve a MÜPA-ba szóló belépőt), volt, a már említett, tanulók által összeállított receptes könyv vagy a gyertya, házi süti, mézeskalács .

A random kedvességnek is sokan örülnének, mint egy túrórudi februárban, amikor mindenki mélypontont van, vagy egy közös éneklés, vers a szünet előtti utolsó órán.

Az egyik válaszadó több tippet is adott: nagyon örülne további, a csendkuponhoz hasonló kreatív ajándéknak, amiből azt érzi, a gyerekek tisztelik, szeretik, felnéznek rá, fontos a számukra.

Ez lehet egy közös vállalás (házifeladat elkészítése egy hétig minden nap mindenkitől), egy tanóra, amit a diákok tartanak meg, vagy egy tanár számára készített dolgozat, ami az osztályról szól.

Apróságok is felkerültek a listára, mint a különleges süti kiszúró vagy egy IKEA adventi naptár, és volt, akinek az is elég ajándék, amikor szaladnak elé és öleléssel üdvözlik, vagy amikor beavatják az apróbb-nagyobb titkaikba, és a beszélgetést követően látja rajtuk, hogy új lendületet kapnak.

Még sose kaptam ilyet a tanulóktól/szülőktől, és remélem, nem is fogok soha:

Az előző kérdés párja is érdekelt, hiszen azzal is szűkítjük a kört, ha kivesszük belőle a lehető legrosszabb ajándékokat. Itt sem volt egységes a kép, szinte csak a bögre volt, ami többeknél is felbukkant.

Van, aki  a gyertyáktól fut ki a világból, van, aki a készpénztől, valakit MLM-potyacuccokkal lehet megbántani, más pedig az ízesített kávétól vagy a tanuló családjának bekeretezett képétől kapna frászt.

Egyeseknek az obszcén vagy önmagában gusztustalan, porfogó dísztárgy lenne az, ami semmiképp sem okozna örömöt (bár azt hiszem, ez mindenkiről elmondható), egy másik válaszadó ugyanerre a témára csak annyit írt: PADLÓVÁZA!

Amíg az utalvány egyesek évről évre szép ajándék, addig mások ezt- vagy legalábbis az átgondolatlan, nem személyre szabott változatot- a rémálom kategóriába sorolják. Érkezett még szavazat a bútorra, műszaki cikkekre, fehérneműre (???), és az ékszerre, karórára is.

Hogy ezek a válaszok tapasztalatra vagy valós félelemre épülnek, azt csak sejteni tudjuk. De az biztos, hogy egy kényszerből adott ajándék még annál is rosszabb, mint ha véletlenül vagy szándékosan, de nem is foglalkoznánk a témával.

Ha viszont úgy döntünk, igenis megérdemli a törődést az az ember, aki helyettünk tanítja a gyereknek az írást, a másodfokú egyenletet vagy azt, hogyan kell kulturáltan megfogalmazni a véleményünket, tegyük azt odafigyeléssel és szeretettel.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Könyörtelen anya: kirakta a házból terhes tinédzser lányát, amikor kiderült, hogy a baba miatt otthagyta az egyetemet
Elég extrém húzás, na de meg fogja-e bánni? Valószínűleg.

Megosztom
Link másolása

Amikor egy tinédzser terhes lesz, az anyák számára hatalmas kihívást jelent, hogy megállapítsák, hogyan segítsenek a gyermeküknek a nehéz időszakban. Egy anyuka most azon tanakodik, hogy helyesen cselekedett-e, amikor

a lányának azt mondta, hogy költözzön ki a házból, miután kiderült, hogy otthagyta a főiskolát, hogy felnevelje a babáját.

Az anya a Reddithez fordult segítségért. Azt mondta, hogy a "kemény szeretet" útját választotta, miután megtudta, hogy hamarosan nagymama lesz. Az anya leírta, hogy lánya mindig kiváló tanuló volt, és ösztöndíjat kapott egy fantasztikus főiskolára.

Néhány hónappal ezelőtt azonban egy olyan fiúval kezdett randizni, akiről az anya úgy gondolta, nem megfelelő a lányának. Annak ellenére, hogy figyelmeztették, a lány továbbra is vele maradt, és végül terhes lett.

Az anya felajánlotta az abortusz lehetőségét és segített volna a lányának az eljárásban és a felépülésben. De a lány nemet mondott és a barátjával maradt.

Az anya ellenezte azt az ötletet, hogy a fiú beköltözzön, és azt tanácsolta lányának, hogy költözzön ki, mivel már elég idős ahhoz, hogy saját magát és a babát eltartsa.

Az anya úgy véli, hogy a lánya döntéseinek következményei már nem az ő vállát terhelik. A nő a saját tapasztalataira hivatkozva mondja, hogy a lánya a múltban is elutasította a segítségét, és most sem hajlandó beszélni vele. Bár nehéz döntést hozott, úgy érzi, hogy a kemény hozzáállás szükséges volt.

Ez egy minden szempontból szörnyű helyzet, de ennek az anyának rá kell jönnie, hogy az együttérzés és a támogatás nagyban hozzájárulhatna ahhoz a kapcsolathoz, amelyet a jövőben nemcsak a lányával, hanem az unokájával is kialakíthat.

Forrás: Your Tango


Megosztom
Link másolása

GYEREK
„A gyerekeim kicsit sem hasonlítanak rám, és ezt utálom!” - fakadt ki egy anyuka
Elmondása szerint már rengeteg mindent megpróbált megkedveltetni a gyerekeivel, de ők nem akarnak csinálni semmit, csak otthon ülni, játszani és nassolni.

Megosztom
Link másolása

A gyereknevelés már önmagában is egy nehéz feladat. A megannyi tennivaló, az ilyen-olyan feladatok milliói, és önmagában a nevelés különböző kérdései. Ehhez társul egy csomó kétség, hogy jól csináljuk-e, amit csinálunk, na meg sokszor a megfelelési kényszer.

Most egy anyuka nem bírta tovább és megosztott kételyeit.

„Szomorú vagyok, hogy a gyerekeim ennyire különböznek tőlem.”

- kezdte bejegyzését. A 39 éves nő aztán elárulta, hogy egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, hogy ennyire mások a gyerekei.

„A két gyerekem egyáltalán nem hasonlít rám. Én társaságkedvelő vagyok, és szeretek a szabadban lenni, izgalmas ételeket kipróbálni, aktív maradni, nagy összejöveteleket tartani, olvasni, zenét hallgatni vagy alkotni. A fiaim otthonülő emberek, akik inkább a játékot és a nassolást kedvelik.

Bizonyos mértékig tudom, hogy ez a legtöbb gyerekre jellemző, de nem számítottam arra, hogy meg kell majd küzdenem velük azért, hogy megismertessem velük néhány érdeklődési körömet.”

A posztból az is kiderül, hogy a gyerekek 7 és 10 évesek, és hiába próbált megkedveltetni velük egy csomó mindent, mint a síelést, a tandemkerékpározást, szabadtéri koncertre menést vagy éppen csak egy könyvbemutatót, a gyerekeknek egyik sem tetszett.

„Megtanultam, hogy el kell engednem néhány elvárást, és nem kell tovább próbálnom az érdekeimet a gyermekeimre vetíteni. De istenem, annyira szomorú vagyok emiatt.”

- írta.

„Néhány dolgot én is elhalasztottam, amíg nagyobbak lettek, azt gondolván, hogy talán csak fáradtságról vagy ismeretlenségtől való félelemről, vagy éhségről, vagy bármi másról van szó. De, itt nem igazán ez a helyzet. Egyszerűen csak tényleg jobban szeretik a saját otthoni környezetüket és a megszokott kis nassolnivalóikat és játékaikat. Azt hiszem, egyszerűen csak különböző emberek vagyunk.”

A téma úgy tűnik, sok ember érdeklődését felkeltette vagy saját tapasztalataik miatt tudtak vele azonosulni.

„Eddig úgy tűnik, hogy nagyjából semmi közös nincs a két fiammal, és ez időnként egy kicsit kiakaszt.” - írta valamelyik.

Mások felhívták a figyelmet a képernyőidő veszélyeire: „Ez a játék. Nagyon addiktív.”

Megint mások azt tanácsolták, hogy próbáljon meg egyéniségként tekinteni rájuk, saját szükségletekkel és igényekkel.

„Értem, hogy csalódott vagy, de ezt a csalódást te okoztad azzal, hogy elvárásaid voltak, hogy olyanok legyenek, mint te.”

Egy szakértő szerint a legtöbb szülőnek vannak elvárásai a gyerek felé, és szeretnék, ha olyanok lennének mint ők, lehetőleg ugyanazokkal az érdeklődési körökkel. Amikor ez nem így van, természetes, hogy csalódottak lesznek.

Azonban, ahogy az egyik hozzászóló is írta, érdemes figyelemmel lenni a gyerekek személyiségére és tiszteletben tartani azt.

Ugyanis amikor egy gyermek érzi, hogy a szülő csalódott abban, amilyen, az mély sebet ejthet a gyermek pszichéjén, és nagy gondot okozhat az önértékelésében.

Forrás: The Sun


Megosztom
Link másolása


GYEREK
7+1 módszer, amivel a legfinnyásabb gyereket is ráveheted, hogy mindent megegyen
A dietetikus nem ígér csodát, de ezekkel a lépésekkel a te gyereked is egészséges viszonyt tud majd kialakítani az ételekkel.

Megosztom
Link másolása

Tízből hat szülő személyre szabja a családi ételeket a finnyás gyerekek miatt - derült ki egy új kutatásból. Ez azonban rengeteg energiát igényel, ami kisgyermekes szülőknél amúgy is ritkaság.

Lucy Upton gyermekdietetikus és táplálkozási szakértő most a The Sun-nak mondta el tanácsait, amit minden finnyásgyereket-nevelő szülőnek ajánl.

„Tévhit, hogy a gyerekek életük első évében mindent megtanulnak az ételekről, amit meg kell tanulniuk. Ez nem igaz. Ez egy hosszabb folyamat, úgyhogy ne érezzük magunkat rosszul, ha időbe telik.”

- mondta Upton, aki hasznos tanácsokkal is ellátta a szülőket, hogy a hozzászokás folyamata minél gyorsabb és zökkenőmentesebb legyen.

1. Vacsora reggelire:

A társadalom ragaszkodik ahhoz, hogy reggel reggelizzünk és este vacsorázzunk, de Lucy szerint nem számít, hogy mikor fogyasztjuk el az ételt.

„Beleragadunk ebbe a társadalmi narratívába. De valójában, ha a gyereked csirkét szeretne reggelire, ne mondj neki nemet - hagyd, hogy megegye! Ha zabpelyhet akar vacsorára, az is rendben van! A tápérték vagy az íz nem változik.”

- mondta a dietetikus.

2. Édeset a sóssal:

Míg az érettebb ízlelőbimbók talán megütköznek a gondolattól, Lucy szerint a desszert főfogással való tálalása remek módja annak, hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogy minden étel egyenrangú.

„A kekszek bolognaiba mártogatása számunkra bizarrnak tűnik, de a gyerekeket nem fogja érdekelni, hiszen kísérleteznek, és ez a kulcsa az ételekkel való jövőbeli egészséges kapcsolatuknak.”

Hagyjuk, hadd fedezzék fel, hogy mit mivel szeretnek párosítani.

3. Felejtsd el a jutalmazást:

Lucy szerint, ha jutalmazással tanítod a gyereket arra, hogy egyen, és ne pedig a saját élvezetéért tegye, azzal neki és magadnak is több kárt okozol, mint hasznot.

A szakértő szerint két hét után a gyerekek ráunnak a jutalmazós taktikára és akkor foghatod a fejedet.

4. Biztonságos ételek:

A válogatós gyerekeknél gondoskodni kell arról, hogy egy „biztonságos” étel is kerüljön az asztalra, olyasmi, amit szeretnek és ismernek, amikor egy új ételt tálalunk.

„Ha a gyerek az asztalhoz lép, és nem lát semmilyen számára ismerős ételt, az szorongást okozhat. De ha van ott valami, amit ismer, az arra ösztönzi, hogy bekapcsolódjon és új dolgokat is kipróbáljon.”

- magyarázza Lucy.

5. Gyorskaja:

Ha megtagadunk a gyerekektől egy adott ételt, csak még jobban kívánják azt. Lucy szerint érdemes lazán kezelni a dolgot:

„A valóság az, hogy a gyerekek néha megesznek egy McDonald's szendvcset és ez rendben is van, amíg mindent megteszünk azért, hogy a kiegyensúlyozott étrend részeként szerepeljen”

A dietetikus szerint, ha odafigyelünk, hogy a gyorskaják mellé friss zöldséget is tálaljunk, akkor nem kell bűntudatot éreznünk.

6. Svédasztalos vacsora:

A szakértő úgy véli, hogy sok szülő túlbecsüli, hogy a gyereknek mennyit kell ennie. Ennek eredményeképpen anyu és apu túl sokat ad a kis drágának, ami viszont elriasztja a gyereket az étkezéstől.

„Javaslom, hogy a vacsorát svédasztalos formában tálaljuk. Tegyük az asztalra a különböző elemeket különböző tálakba, és hagyjuk, hogy a gyerek maga döntsön, hogy miből mennyit eszik.”

A gyerekek szeretik ezt a függetlenséget.

7. Ne mondd, hogy finom:

Ha van valami, amit szakértőnk nem kedvel, akkor az, amikor a gyerekeknek azt mondogatjuk, hogy minden finom, hogy rávegyük őket az evésre.

„Ezek a szavak nem tények, hanem vélemények. És a vélemények a gyerekek számára nyomást gyakorolhatnak.”

Szerinte sokkal nagyobb sikert érhetünk el, ha az ételeket vicces, kedves dolgokhoz hasonlítjuk vagy becézve nevezzük őket.

+1. Ne használjunk etetőszéket:

A szakértő szerint nagyjából egy éves koruk után már ne ültessük a gyerekeket etetőszékbe. Ha stabilan tudnak ülni, nekik is jobb élmény lesz egy méretüknek megfelelő kisszéken ülni, ahol leér a lábuk a földre.

Ez stabilitást és szabadságot adhat nekik.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
3 apró trükk, amivel ráveheted a gyerekeket, hogy együttműködőbbek legyenek
A gyereknevelés állandó kihívásokat tartogat, azonban pár egyszerű módszer segítségével könnyebb is lehet.

Megosztom
Link másolása

A gyereknevelés óriási kihívás, mire megoldod az egyik felmerülő problémát, máris ott van a következő. Emellett persze vezetni kell a háztartást, és a jobb esetekben életben kell tartani a párkapcsolatunkat is. Persze, akármilyen nehéz is, az ember nem véletlenül vállal gyereket, és ha már ott van(nak), szeretné jól csinálni.

De hogyan veheti rá egy szülő a dackorszakos/kis tini/lázadó tinédzser gyerekeit, hogy azok hallgassanak rá, és együttműködőek legyenek?

Mutatunk 3 apró trükköt, ami segíthet megkönnyíteni a helyzetet:

1. Figyeld meg a helyzetet

„Mielőtt megpróbálnád irányítani a gyerekeidet, lépj hátra egy lépést, és nézd meg, mi történik” - mondja Harwood. Nézd meg, hogyan érzed magad abban a pillanatban.

Frusztrált vagy dühös vagy a gyermekedre? Esetleg felemelted a hangodat, vagy egy kicsit passzív-agresszívan viselkedtél, anélkül, hogy észrevetted volna?

Gondolj a gyermek érzéseire. Hogyan fejezi ki ő jelenleg az érzelmeit? Milyen jeleket mutat, és mit vajon miért érez így?

Várd meg, amíg megnyugszanak, majd beszélgess vele/velük. Mondd ezt: „Szia, észrevettem, hogy korábban frusztrált voltál. Lélegző gyakorlatokat fogok végezni, és ha gondolod, csatlakozhatsz hozzám”:

Add meg a lehetőséget a gyereknek, hogy kijavítson, vagy csatlakozzon. Mutasd meg, hogyan szabályzod az érzelmeidet.

Ezután összpontosíts arra, hogy többet dicsérd a gyereket, és lehetőleg kevesebbet büntesd. Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint a pozitív megerősítés motiválhatja őket arra, hogy jobban viselkedjenek.

2. Töltsetek együtt minőségi időt!

Harwood azt mondja, hogy amikor a dolgok kaotikussá válnak, gondoskodik arról, hogy több minőségi időt töltsön a gyerekeivel.

Az időtöltés azonban nem azt jelenti, hogy céltalanul üldögélve a telefonját görgeti a gyerek mellett. Inkább azt, hogy ebben az időben teljesen jelen van és minden energiájával a gyermekre figyel.

A közös lógás és szórakozás bizonyítottan javítja a gyerekek viselkedését és erősíti a kötődést.

Nehezedre esik a minőségi idő töltés a gyerekeiddel? Próbáld ki ezeket a tippeket Dr. Jessica Alvarado professzortól:

- Minden nap szánj valamennyi idő arra, hogy a gyerekeiddel legyél!

- Találj ki különleges rituálét rá. Ilyen lehet akár a közös esti mese olvasás is.

- Fejezd ki a szeretetedet mindennap!

- Vegyél részt olyan tevékenységekben, amit szívesen csinálnak.

- Legyél szórakoztató és bolondos, ez a kis idő nem a tiltásokról és a nevelésről szóljon!

3. Dolgozz a kapcsolatotokon

Ha nehéz együttműködni a gyerekkel, érdemes azzal kezdeni, hogy kitaláld, hogyan érdemes velük úgy beszélni, hogy annak legyen is hatása.

Próbálj meg például ütemtervet készíteni a napi elvárásaiddal. Sorold fel akár rajzzal, akár írásban, hogy miket fognak aznap csinálni a gyermekeid. Ahogy Harwood magyarázza: „Mert így a szabályok a számból a papírra kerülnek. És ha valahogy papíron van, akkor valódibb és kézzelfoghatóbb”.

Családként minden a változásról szól, lesznek olyan időszakok, amikor a gyerekei benne vannak a dologban, és olyanok, amikor nem. Harwood szerint ez nem jelenti azt, hogy szülőként kudarcot vallottál, csak azt, hogy vissza kell kormányoznia a hajót a helyes irányba.

Forrás: YourTango


Megosztom
Link másolása