Gyilkossággal fenyegetőzés, minősíthetetlen helyesírás, vagdalkozás, hepciáskodó szülők. Ha van gyereked, és ráengeded a közösségi médiára, nézd meg ezt a videót. Meg amúgy is.
A paracetamol, más néven acetaminofen, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, hiszen olcsó, hatékony és általában biztonságosnak tartják. De vajon mennyire biztonságos ez a gyógyszer valójában?
Egy nemrég az Arthritis Care and Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paracetamol rendszeres szedése idősebb felnőtteknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
A Nottingham Egyetem kutatói több mint 180 ezer olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik rendszeresen kaptak paracetamolt, és összehasonlították őket közel 400 ezer olyan emberrel, akik nem szedték a gyógyszert.
A kutatásuk során a következő, elég rosszul hangzó adatokat találták:
Gyomorfekély bevérzése: 24%-kal magasabb kockázat
Alsó emésztőrendszeri vérzés: 36%-kal magasabb kockázat
Szívelégtelenség: 9%-kal nagyobb valószínűség
Bár a paracetamol a gyógyszergyár szerint ritkán okoz mellékhatásokat, bizonyos emberek számára nem biztonságos. Kik ők és mivel összefüggésben mutatták ki a magasabb kockázatokat?
Testsúly: A szokásos dózis túl magas lehet 50 kg alatti személyeknek.
Máj- vagy vesebetegségek: Ezekkel a problémákkal küzdők számára a paracetamol szedése veszélyes lehet.
Alkohol: Akik rendszeresen több mint 14 egység alkoholt (kb. 6 pohár bor) fogyasztanak hetente, szintén veszélyeztetettek, mivel az alkohol is megterheli a májat, akárcsak a paracetamol.
Az orvosok szerint a paracetamol és az ibuprofen – amely gyulladáscsökkentőként működik – biztonságosan szedhető együtt.
Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat bizonyos embereknél. Dr. Weiya Zhang, a tanulmány szerzője szerint: „További kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, de az idősek esetében a paracetamol elsődleges fájdalomcsillapítóként való alkalmazását alaposan meg kell fontolni.”
A taxisofőrök kisebb eséllyel halnak meg Alzheimer-kórban, mivel a mindennapi vezetés frissen tartja az agyukat – derül ki egy tanulmányból.
Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy az útvonalak fejben tartása és kiszámítása egy létfontosságú agyterületet erősen tart idősebb korban is - írja a The Sun.
Az amerikai halálozási nyilvántartások elemzése szerint a taxisofőrök Alzheimer-kórral összefüggő halálozási aránya 1,03 százalék, szemben az országos átlaggal, ami 3,9 százalék.
Dr. Anupam Jena, a Harvard Egyetem kutatója így nyilatkozott: „A gyakori navigációs és térbeli feldolgozási feladatok bizonyos mértékű védelmet jelenthetnek.”
Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a londoni taxik sofőrjeinek különösen fejlett a hippokampuszuk – az agynak az a része, amely a memóriáért felelős. Köztudott, hogy a túl kevés szellemi stimuláció növeli az Alzheimer-kór, a demencia vezető okának kockázatát.
Prof. Tara Spires-Jones, az Egyesült Királyság Demencia Kutatóintézetének munkatársa azonban rámutatott:
„Lehetséges, hogy hosszabb élet esetén náluk is kialakult volna Alzheimer-kór.”
Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető bizonyos életmódbeli változtatásokkal. Bár egyetlen magatartás sem garantálja a megelőzést, számos kutatás azt sugallja, hogy az életmódbeli szokások módosítása pozitívan befolyásolhatja a kockázatot.
Az Alzheimer Társaság szerint a demencia kockázata a legalacsonyabb azoknál, akik középkorban – 40 és 65 éves kor között – egészséges szokásokat alakítanak ki.
Íme néhány egyszerű változtatás, amelyet megtehet:
- Mozogj rendszeresen: Javítja a szív egészségét, a vérkeringést, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.
- Fogyassz kevesebb alkoholt: Hetente legfeljebb 14 egység alkohol ajánlott, ami körülbelül egy korsó sör vagy egy kis pohár bor naponta. A túlzott alkoholfogyasztás növeli az agy és más szervek károsodásának kockázatát, így a demencia kialakulásának esélyét is.
- Ne dohányozz: A dohányzás rontja a vérkeringést, különösen az agyi ereket, valamint károsítja a szívet és a tüdőt.
- Vegyél részt társas tevékenységekben: A szociális kapcsolatok erősítik az agy stresszoldó képességét és javítják a hangulatot. A depresszió és a társadalmi elszigeteltség a demencia kockázati tényezői közé tartoznak.
- Kezeltesd egészségügyi problémáidat: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát.
- Óvd látásodat és hallásodat: A látás- és hallásvesztés növeli a demencia kialakulásának kockázatát, és a hallásvesztés a demencia korai tünete is lehet.
- Vigyázz a fejedre: A traumás fejsérülések elindíthatják az Alzheimer-kórt okozó anyagok felhalmozódását az érintett agyterületeken.
Az életmódbeli változtatások időben történő bevezetése jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát és javíthatja az életminőséget.
Dr. Meghan Martin a floridai Johns Hopkins gyermekkórház sürgősségi gyermekorvosa elárulta, mik azok az otthoni gyógymódok, amiket gyakran alkalmazunk megfázás és influenza tüneteinek kezelésére, ám egyáltalán nem hatásosak, sőt egyenesen károsak lehetnek.
Mutatjuk is, mik azok a praktikák, amik a doktornő szerint a valóságban semmit sem érnek:
Az első gyógymód, amiről Dr. Martin beszélt, hogy nyers burgonya- vagy hagymaszeleteket teszünk éjszakára a zokninkba, amivel egyesek szerint ki lehet vonni a „méreganyagokat” a szervezetünkből, amikor betegek vagyunk.
– mondja a doktornő.
Egy másik trükk, amikor meghámozol egy hagymát, félbevágod, és a hagyma felét az ágyad alá teszed, amikor alszol.
A doktornő szerint nem érdemes valós eredményt várni tőle, de nincs nagy egészségügyi kockázata, ha mégis kipróbálnád.
– tette hozzá Dr. Martin.
Csak abban az esetben kell odafigyelni, ha kisállatok vannak a házban, mert ha megeszik, nekik akár árthat is.
Nem utolsó sorban Dr. Martin szerint idén az a technika is népszerű volt, hogy az emberek hámozott fokhagyma gerezdeket dugtak az orrukba, hogy megszüntessék az orrdugulást.
– mondta a doktornő, és hozzátette, ez a trükk egyenesen fokozhatja is a váladéktermelődést, ahelyett, hogy javítana a helyzeten.
A videóhoz sok egyetértő komment érkezett, ám voltak, akik továbbra is kitartanak a házi praktikák mellett. Dr. Martin szerint amíg nem veszélyeztetjük velük az egészségünket, nyugodtan lehet kísérletezni.
@beachgem10 There are so many home remedies on social media! Some are helpful and others can be harmful. When it comes to vegetables, consider making soup! Groceries are expensive! #sick #hack #homeremedy #doctor #vegetables #foot ♬ original sound - Beachgem10
Egy detroiti orvos szerint teljesen normális, ha néha hallod a szívdobogásodat, amikor az oldaladon fekszel, különösen egy csendes szobában. „Ha időnként az oldaladon fekve hallod a szíved dobogását, az nagy valószínűséggel azért van, mert a nyaki verőered (carotis artéria) hozzáér a párnádhoz” – magyarázta Dr. Anthony Youn sebész nemrég egy TikTok-videóban.
– tette hozzá Youn.
@doctoryoun Pulsatile tinnitus can he caused by high blood pressure, AV malformations, excess caffeine, and more. Get it checked out because it could be a sign of some bad shite. #pulsatiletinnitus #sleeping ♬ original sound - Doctor Youn
A pulzáló fülzúgás viszonylag ritka állapot, amely során a betegek egy vagy mindkét fülükben ritmikus zajt hallanak – például egy suhogó vagy zúgó hangot –, amely a pulzusukkal megegyező ütemben jelentkezik.
Ez a típusú pulzáló tünet akkor fordul elő, ha az erekben a véráramlás zavara lép fel az fülek környékén lévő artériákban és vénákban.
A pulzáló fülzúgást okozhatja füldugulás, magas vérnyomás, beszűkült erek a fej és a nyak területén, rendellenes érkapcsolatok, jóindulatú daganatok a fejben vagy a nyakban, megnövekedett nyomás az agyban, ritkábban pedig vérszegénység és terhesség, amelyek fokozott szívterhelést okozhatnak.
A diagnózis felállításához általában a fülek, a nyak és a fej vizsgálatára, hallástesztekre, valamint képalkotó vizsgálatokra van szükség, hogy felderítsék az erek állapotát.
A kezelés az alapbetegségtől függ – a jó hír az, hogy a betegek akár 70%-ánál sikerül kideríteni a zaj okát.
„A pulzáló fülzúgás legtöbbször nem ad okot aggodalomra” – mondta Dr. David M. Vernick, fül-orr-gégész és fej-nyaksebész a Harvard Health-nek idén korábban.
– tette hozzá Vernick.