ÉLETMÓD
A Rovatból

Egy meleg ausztrál apukát és egy nasi-tukmáló amerikai anyukát követek az Instán. De miért?  

Követéseinket, akár egy ruhatárat, érdemes időről-időre átnézni, és kiszelektálni azokat, amikben nem érezzük magunkat kényelmesen.
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. július 22.


Megosztom
Link másolása

Aki fent van a neten, a nagy valószínűséggel követ valakit. Vagy valakiket. Ismerősöket, hírességeket, influenszereket, bárkit, akivel valamiért együtt tud rezonálni. Az anyukák anyukákat követnek, a kutyások kutyásokat, a tengerbiológusok tengerbiológusokat, és persze egy anyuka is követhet kutyást és egy tengerbiológus egy anyukát, hiszen sokféle módon tud kapcsolódni az ember a másik életéhez, világlátásához.

Viszont nagyon könnyű belecsúszni abba a hibába, hogy egy-egy szimpatikus poszt után bekövet az ember valakit, aztán annak ellenére „ott ragad”, hogy egyre több bejegyzéstől kapja el rossz érzés: irigység, düh, vagy csak szimpla egyet nem értés.

Ilyenkor kell „kikonmarizni” a követéseinket, akár egy gardróbot, és feltenni a kérdést: Does it spark joy?

Követem, mert jól esik

Én például eljutottam arra a pontra, hogy három gyerek mellett már csak sorstársakat akarok látni, akik ugyanúgy küzdenek, mint malac a jégen. Akik a gyerek nyolcadik, nyitva hagyott „Anyaaa” -kezdetű mondata után a kezükben lévő műanyag doboztetőkkel verik az arcukat az idegtől, ha már lekaparni nem tudják vagy akarják.

Jelenleg nem akarok példaképeket követni. Nem akarom tudni, milyen időbeosztással, mentális és fizikai edzőtermi önsanyargatással lennék képes aktuális állapotomban egyszerre jó anya, szexi konyhatündér feleség és vérprofi cégvezető lenni, aki két PhD között bálnákat ment.

Nem akarok olyanokat követni, akiknél gyerek mellett rend van. Vagy aki sosem kiabál. Vagy aki egy évre előre tudja, milyen egészséges dolgokat fog főzni a százfős családjának. Csak azt követem, aki vagy akinek a témái, megfogalmazása, netes tálalási módja boldogságot nyújt. Örömet okoz nekem ennek az embernek a követése? Már nem? Már nyomom is a követés leállítása gombot.

Viszont azt nem fogom elemezni, mi okoz örömet. Ha az egy virág- és rovarlenyomatokat készítő Katalóniában élő nő munkássága, akkor azt fogom követni. Ha az egy kiégett háromgyerekes amerikai anya, aki folyton nasival traktálja a hallgatóságát, akkor őt.

Utóbbi, az Instán Bigtimeadulting néven futó Caitlin Murray, vagy ahogy én magamban hívom, a Sznekkes Nő például véletlenül került elém, és nem tudott még olyat posztolni, amitől rosszul éreztem volna magam.

Háromgyerekes anyaként hozzám hasonlóan az ő megküzdési startégiája is a humor, ráadásul a keresetlen, őszinte fajta, amitől csak még szerethetőbbek a videói. Rövid kis kirohanásaival, melyek rendszerint úgy végződnek, hogy „Get yourself a snack!” szerintem sok magyar szülő együtt tud érezni. Kertelés nélkül, mégis szerethetően mond ki olyan dolgokat, amiket a hazai instamamik nagyon nagy többsége egész biztosan nem tenne közzé. Elmondja például, hogy biztos mindenki szokta úgy érezni, itt az ideje felmondania, elhagyni azt a nyamvadt munkahelyet, és elmenni valahova, ahol megbecsülik őt…

Aztán az ember rájön, hogy nem léphet le, mert az ő munkája az anyaság, és a nyamvadt kis gyerekeinek szükségük van rá a nyamvadt kis életük minden nyamvadt kis pillanatában, ráadásul nyamvadtul szereti is őket, szóval nem tehet mást, mint várja az alvásidőt és szerez magának egy kis nasit.

(Én például ebből a videóból tudtam meg a „nyamvadt” angol megfelelőjét, szóval nyelvgyakorlásnak és szókincs bővítésnek sem utolsó dolog külföldi szülőket követni.)

A másik ember, akit a sok tökéletes vagy csinosan tökéletlenre csinált instamami között számomra végtelenül üdítő követni, az egy instapapi, a kétgyerekes ausztrál Sean Szeps. Tegye fel a kezét az a magyar anyuka vagy apuka, aki nem tud azonosulni a gyereknevelés olyan hétköznapi agyzsibbasztó részeivel, mint a nyilvános WC-k kisgyerekkel történő használatának nehézségei, a felnőtt beszélgetésbe negyed szekundumonként való belekérdezés vagy, hogy egy aktuálisabbat mondjak, a családi strandolás szabályainak estig való ismételgetése.

Hol érdekel engem az, hogy nem magyar, hogy nem hetero, hogy nem heti 40 óra alkalmazotti munkából fedezi a számlákat, ha közben segít nevetni a saját esetleges nyomoromon?

Sehol.

Töltődni, kikapcsolódni megyek fel az instára, nem irigykedni vagy önértékelést csökkenteni.

Lehet, hogy fél év múlva mindkettőt kikövetem, mert már nem lesznek számomra aktuálisak a tartalmaik, vagy ráunok a stílusukra. De amíg megkapom tőlük azt a szikrányi kis örömet, addig maradnak.

Ha pedig te is átnéznéd egy kicsit a követési szokásaidat, itt egy kis segítség hozzá!

Követési szokásaink „kikonmarizása”

Hogy vagyok?

Először is, figyeld meg magad, hogyan hat rád a mindennapokban a közösségi média. A legjobb, ha már a bekapcsolás előtt magadba nézel, és felteszed a kérdést: hogy érzem most magam? Nem kell semmi extrára gondolni, elég egy 1-től 10-ig tartó skálán belőni az aktuális hogyléted. Ezek után kezdheted a szokásos görgetést, ha pedig kiléptél, ismét értékeld a hangulatodat. A kezdő és a befejező érték viszonya árulkodó lesz: ha rosszabbul érzed magad a befejezés után, akkor jobban át kell nézned a követéseidet. Hasznos lehet bekapcsolás előtt feltenni azt a kérdést is, hogy miért is fordulok most a közösségi média felé? Segíthet-e a mostani állapotomon javítani az adott platform, vagy jobb, ha mondjuk felhívom egy barátomat vagy sétálok egyet?

Tudatos használat

Figyeld meg, hogy aktívan használod-e az adott felületet, például barátokkal tartod a kapcsolatot vagy szervezel egy eseményt, vagy csak unaloműzésképpen pörgeted a hírfolyamot? A saját igényeidre, eredményeidre koncentrálsz ilyenkor, vagy másokhoz méregeted magad?

Határhúzás

Szabj magadnak határokat! Ma már a telefonod segítségével is meg tudod adni, mikor és mennyi ideig szeretnél időt tölteni a digitális világban, de az is jó ötlet, ha mondjuk kimondod, hogy mától nem netezek az ágyban. Utóbbi egyébként nagyon egészséges döntés, ugyanis az esti fények negatív hatással vannak a vércukorszintünkre, a terhes kismamáknál például a késő estig netezők vagy tévézők közül többeknél fordul elő gesztációs diabétesz. A követett emberek és oldalak számának is érdemes néha határt szabni, megvizsgálni, hol töltesz el több aktív időt, ahol pedig hónapok óta nem kommenteltél, ott benyomni a kikövetés gombot.

Vele örülök

Ugyan tudjuk, hogy a legtöbb esetben a neten látott tökéletes képek mögött szürke és küzdelmes hétköznapok sora és számos filter áll, érdemes az igazi eredményeket irigykedés helyett a posztolóval együtt ünnepelni. Azon túl, hogy fordított esetben nekünk is mennyire jól tud esni, ha mások velünk örülnek egy diploma, jogosítvány megszerzése, egy kisbaba érkezése vagy a magunk által termesztett paradicsom leszüretelése kapcsán, a mások örömében való osztozás képessége hosszú távon automatizálódik, így nehezebb időszakokban azokból is ugyanúgy tudunk töltekezni.

Helyezd előtérbe az élő kapcsolattartást 

Nagyon kényelmes és hasznos dolog az internet és a sokféle közösségi platform, de időről-időre szánjuk rá magunkat a valós idejű és terű találkozásokra is. Szükségünk van a szűrők nélküli, jelen időben történő kapcsolatokra, hogy helyén tudjuk aztán kezelni a százféle szűrőn át mutatott netes változatokat. Melós dolog ez az „élőzés”, időt, energiát igényel, de

igenis jó dolog néha elmenni az érettségi találkozókra, ha másért nem, hát hogy lássuk, 4 sör után is olyan tökéletesnek látja-e az osztály egykori fenegyereke a Facebook-on olyan menőnek mutatott, általunk sokszor irigyelt életét, vagy titokban ő meg pont a mi kis szürkének gondolt életünkre vágyik.

Légy tisztában az értékeiddel

Mindig lesz olyan, akinek a tehetségét, megjelenését, élményeit szívesen a magunkévá tennénk. Akinek az életével rendre összehasonlítjuk a magunkét. És nincs is ezzel semmi baj, a társas összehasonlítás emberi dolog. Arra viszont figyeljünk, hogy ugyanannyira napirenden legyenek a saját külső és belső értékeink. Az érzelmeinket nem kell elnyomni, dolgozni velük viszont kötelező.

Az egymáshoz való méricskélésből adódó időnkénti önbizalomvesztést fontos tudatosan kezelni, elismerni, a mélyére ásni. Lehet, hogy nem is irigyek vagyunk, hanem csak éhesek, és egy egészséges nasi után helyreáll a vércukorszintünk és a lelki békénk is.

 


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
11 korai szokás, amiből meg lehet mondani, kiből lesz gazdag – és kiből nem
Ugyan senki sem lát a jövőbe, vannak olyan korai viselkedésminták, amelyek elég sokat elárulnak arról, hogy ki merre tart.

Megosztom
Link másolása

A vagyon ritkán érkezik egyik napról a másikra. A legtöbben nem lottónyertesek vagy startupmilliárdosok lesznek, hanem hosszú évek alatt rakják össze azt az életet, amiben van tartalék, biztonság és mozgástér. És bár senki sem lát a jövőbe, vannak olyan korai viselkedésminták, amelyek elég sokat elárulnak arról, hogy valaki merre tart.

Nem arról van szó, hogy aki albérletben lakik és a hó végén számolgatja a pénzét, abból biztosan nem lesz sikeres. Sokkal inkább arról, hogyan kezeli a nehézségeket, a munkát, az idejét és a saját hibáit.

1. Elhiszi, hogy képes javítani a saját helyzetén

Azok, akik később jobban boldogulnak, nem feltétlenül a leghangosabb vagy legmagabiztosabb emberek. Inkább azok, akik hisznek abban, hogy tudnak fejlődni.

Nem várják, hogy majd valaki felfedezi őket, és nem magyarázzák örökké a körülményeket.

Tisztában vannak az erősségeikkel, de azzal is, miben kell még fejlődniük. Ez a hozzáállás sokkal többet számít, mint a motivációs idézetek a Facebookon.

2. A problémákat nem végállomásnak tekintik

Van, aki egy kudarc után hetekig a sors igazságtalanságán búsong, más pedig azt nézi, mit lehetne legközelebb másképp csinálni.

Az utóbbiaknak általában nagyobb esélyük van előrébb jutni.

Nem azért, mert kevésbé viseli meg őket a kudarc, hanem mert képesek tanulási lehetőségként kezelni azt.

Kutatások szerint a fejlődési szemlélet segít abban, hogy az emberek ne adják fel az első komolyabb akadálynál.

3. Kérnek visszajelzést

Sokan úgy tesznek, mintha mindent tudnának. Ez rövid távon magabiztos viselkedésnek tűnhet, hosszú távon viszont meglehetősen drága stratégia.

Azok, akik hajlandók meghallgatni, mit rontottak el, és mit csinálhatnának jobban, gyorsabban fejlődnek.

Nem ragadnak bele ugyanazokba a hibákba, és kevésbé sértődnek meg attól, ha valaki kritikát fogalmaz meg velük szemben.

4. Olyan emberekkel veszik körül magukat, akiktől tanulhatnak

A kapcsolatok nem csak arra valók, hogy legyen kivel meginni egy kávét péntek délután. Aki tudatosan építi a szakmai és emberi kapcsolatait, gyakran több lehetőséget talál meg. Nem fél segítséget kérni, mentorokat keres, és nem gondolja azt, hogy mindent egyedül kell megoldania.

Egy ismert kutatás szerint még a lazább szakmai kapcsolatok is fontos szerepet játszhatnak abban, hogy valaki új álláslehetőségekhez jusson.

5. Tud nemet mondani

Ez különösen hasznos képesség Magyarországon, ahol sok munkahelyen még mindig erénynek számít az állandó túlterheltség.

A gazdag emberek nem azért jutnak előrébb, mert mindenre igent mondanak, hanem mert tudják, mire nem érdemes időt és energiát pazarolni.

Nem vállalnak el minden pluszfeladatot, nem mennek el minden megbeszélésre, és nem érzik kötelességüknek mindenki problémáját megoldani.

6. Pihennek, mielőtt teljesen kiégnének

A magyar munkahelyi kultúrában még mindig sokan úgy tekintenek a kimerültségre, mint valamilyen kitüntetésre. Pedig a kutatások évek óta ugyanazt mutatják: aki kipihent, jobb döntéseket hoz, produktívabb és kevésbé hibázik. Azok, akik hosszú távon jól teljesítenek, általában felismerik, hogy a pihenés nem lustaság, hanem befektetés.

7. Tudnak alkalmazkodni

Aki még mindig ugyanazokkal a módszerekkel próbál boldogulni, mint tíz éve, könnyen lemaradhat.

A munkaerőpiac, a technológia és a gazdaság folyamatosan változik.

Azoknak van nagyobb esélyük jól járni, akik képesek új készségeket elsajátítani,

és nem ragaszkodnak görcsösen ahhoz, ami régen működött.

8. Nem várnak arra, hogy valaki megmondja nekik, mit csináljanak

A kezdeményezőkészség ritka és értékes tulajdonság. Az ilyen emberek nem engedélyre várnak. Ha látnak egy problémát, megpróbálják megoldani. Ha van egy ötletük, elmondják. Nem feltétlenül azért jutnak előrébb, mert mindig igazuk van, hanem mert egyáltalán lépnek.

9. Nem próbálnak egyszerre mindent csinálni

A multitasking jól hangzik az önéletrajzban, de a valóságban gyakran csak annyit jelent, hogy valaki egyszerre több dolgot végez közepes színvonalon.

A hosszú távon sikeres emberek inkább priorizálnak.

Tudják, mi fontos és mi nem, és nem akarnak egy nap alatt három napnyi munkát elvégezni. Ha kell, delegálnak, segítséget kérnek vagy egyszerűen elengednek feladatokat.

10. Rendszeresen átgondolják a döntéseiket

A Harvard Business Review kutatása szerint a vezetők jelentős része a kudarcokból és a kellemetlen helyzetekből tanul a legtöbbet. Az önreflexió nem valamilyen ezoterikus gyakorlat, hanem annak felismerése, hogy időnként érdemes megállni és végiggondolni, mi működött és mi nem. Aki erre képes, általában gyorsabban fejlődik.

11. Nem csak azt nézik, mi nincs meg nekik

Mindig lesz valaki, akinek nagyobb a fizetése, szebb a lakása vagy újabb az autója. Azok viszont, akik kizárólag erre koncentrálnak, könnyen beleragadnak az elégedetlenségbe.

A gazdag emberek általában tudják értékelni azt is, amijük már van, miközben dolgoznak a következő céljukon.

Kutatások szerint a hála és az elégedettség érzése még a pénzügyi döntésekre is pozitív hatással lehet: türelmesebbé teszi az embereket, és csökkenti a rossz impulzusvásárlások esélyét.

A felsorolt szokások természetesen nem garantálják, hogy valakiből milliárdos lesz. A családi háttér, a szerencse, az egészség vagy éppen a gazdasági helyzet is rengeteget számít. De ezek azok a viselkedésminták, amelyek alapján gyakran már jóval az első komolyabb siker előtt látszik, hogy valaki képes lehet stabilabb, biztonságosabb és anyagilag is nyugodtabb életet építeni magának.

Via Yourtango


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Új kutatás borítja a diétás trendeket: súlyosabb bajt okozhat a cukor teljes elhagyása, mint hittük
Egy friss kutatás szerint a népszerű cukormentes, alacsony zsírtartalmú diéta nem várt egészségügyi problémákhoz vezethet. Az eredmények megkérdőjelezik azt az egyszerűsített nézetet, hogy a cukor teljes elhagyása minden esetben jótékony hatású.
Sassy - sassy.hu
2026. június 20.


Megosztom
Link másolása

Évekig sulykolták, hogy a cukros ételek vése a lehető legnagyobb ártalom, amit magunkkal tehetünk. Erre most jön egy kutatás, ami szerint lehet, hogy a teljes cukormegvonás sem annyira ideális, mint aminek hittük.

Sőt, egy friss, egereken végzett kísérlet szerint

a cukor teljes kiiktatása egy alacsony zsírtartalmú étrendből konkrétan negatív egészségügyi következményekkel járhat, mint a felborult bélflóra vagy a máj elzsírosodása.

A Dasman Diabetes Institute kutatói fogtak egy tucat egeret, és 16 hétre diétára ítélték őket – írta a ScienceAlert. Mindkét csoport alacsony zsírtartalmú étrendet kapott, a csavar csak annyi volt, hogy az egyik csapat étrendjében volt szacharóz (a jó öreg kristálycukor), a másikéban pedig egyáltalán nem.

A kutatók maguk is elismerték, hogy az alacsony zsírtartalmú diétákat az egészség védőpajzsaként reklámozzák, de arra jutottak, hogy „a szacharóz eltávolításának következményei egy alacsony zsírtartalmú étrend keretein belül továbbra is tisztázatlanok”. Hát, most már kevésbé. A legbizarrabb az egészben, hogy az egerek mája elkezdett zsírosodni, pedig a testtömegük szinte grammra megegyezett a cukrot is fogyasztó társaikéval.

A kísérlet végére a cukormentes csoportban élő egereknél elég kellemetlen változásokat figyeltek meg.

Felborult a bélmikrobiomjuk: a hasznos baktériumtörzsek megfogyatkoztak, a gyulladást okozók pedig elszaporodtak.

Emellett romlott a glükózkontrolljuk, és az inzulinrezisztencia jeleit mutatták, ami a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. Vagyis kívülről fittnek tűntek, belül viszont csendben zajlott a leépülés.

A kutatást vezető immunológus, Rasheed Ahmad szerint a tanulság nem az, hogy mostantól mindenki kanalazza a cukrot, hanem hogy a teljes tiltás sem feltétlenül célravezető. „Az eredmények arra utalnak, hogy a szacharóz teljes eltávolítása egy alacsony zsírtartalmú étrendből negatívan befolyásolhatja a bélmikrobiótát és az anyagcsere-egészséget” – mondta, hozzátéve, hogy a lényeg a kiegyensúlyozott szénhidrátbevitel fenntartása.

Egy amerikai orvos, Nneoma Oparaji is hasonlóan látja, szerinte a kutatás épp azért izgalmas, mert „megkérdőjelezi azt a túlságosan leegyszerűsített elképzelést, hogy a cukor eltávolítása automatikusan előnyös”.

A gyors fogyást ígérő fogyasztó injekciók, mint az Ozempic vagy a Wegovy népszerűsége közben sorra derülnek ki az újabb és újabb aggasztó mellékhatások. A csodaszerek használata korántsem kockázatmentes, és a hosszú távú következményeket még csak most kezdik feltárni.

Úgy tűnik, a szélsőséges megoldások helyett mégis a jó öreg mértékletesség és a kiegyensúlyozottság lehet a nyerő.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Filléres trükk a nyári büdös kukák ellen: percek alatt megszünteti a szagot
Hogyan szagtalanítsd a nyári hőségben rekordgyorsasággal büdösödő kukákat? A módszer alapja a speciális tisztítási technika és olyan házi szerek használata, mint az ecet vagy a szódabikarbóna.

Megosztom
Link másolása

Van a nyárban egy egészen biztos pont: a pillanat, amikor a konyhai vagy a kerti kuka egy biológiai fegyverré érik. A hőség és a szerves hulladék nászából olyan szagorkán születik, ami elől nincs menekvés, és ami vonzza a nyüveket. De mielőtt felgyújtanád az egészet, vagy vegyvédelmi ruhában vinnéd ki a szemetet, van egy jobb ötletünk. Egy tízperces rutin, és három filléres háztartási szer elég ahhoz, hogy a probléma légszennyezésből szimpla logisztikai feladattá szelídüljön.

A csata első és legfontosabb lépése a kuka totális megtisztítása, de nem akárhogy. A Bunte.de cikke szerint a nagytakarítási protokoll kulcsa a módszeresség: egy slaggal vagy magasnyomású mosóval fentről lefelé haladva kell lebombázni a koszt a falakról. A trutyis vizet kiöntöd, majd az egészet megismétled, amíg a végeredmény csillogó nem lesz.

A legfontosabb lépés a végén jön: a kukát fejjel lefelé, egy falnak döntve kell hagyni csontszárazra száradni.

Ha a terep tiszta, jöhet a szagok elleni csodafegyver-arzenál. Permetezz a kuka belsejébe hígított eceteszenciát, ami kinyírja a szagokat okozó baktériumokat. Ha utálod az ecetszagot, a citromsav a te barátod: ugyanazt tudja, csak kulturáltabb illattal. A harmadik opció a szódabikarbóna, amit a száraz kuka aljára kell szórni, hagyni pár napig dolgozni, majd egy gyors öblítéssel eltávolítani. Ez a hármas hatékonyabb, mint bármilyen drága, vegyszeres csodaszer.

Emellett van egy bevált, régimódi trükk is: az ételmaradékokat csomagold újságpapírba, mielőtt kidobod.

A papír magába szívja a nedvességet, ami a bomlás és a bűz elsődleges motorja. Végül pedig a legbanálisabb, mégis leggyakrabban elrontott szabály: a kukát tedd árnyékba. A tűző nap ugyanis a bomlási folyamatok gyorsítósávja, ami garantálja a szagkatasztrófát.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Évekkel előre jelezhet a szemünk: az Alzheimer-kór kockázatát egy egyszerű szemvizsgálat is kimutatja
Egy rutin szemészeti vizsgálat is elég lehet a jövőben az Alzheimer-kór kockázatának felméréséhez. Egy új módszer a retina finom jeleiből képes következtetni a hajlamra.

Megosztom
Link másolása

A Floridai Egyetem megvizsgálták több mint 40 ezer ember 62 876 retinafotóját, hogy azonosítsák azokat a finom jeleket, amik összefüggésbe hozhatók a későbbi kognitív hanyatlással. A kutatás a Journal of Alzheimer's Disease szaklapban jelent meg.

Az MI-t arra tanították, hogy a szemfenéki képekből olvasson ki 12, az Alzheimerrel összefüggő kockázati tényezőt, mint a vérnyomás, a testtömeg, a dohányzás vagy a depresszió. És láss csodát, a program talált is mintázatokat. A modell szerint a látóidegfő és a retina ereinek mintázatai voltak a leginkább informatívak.

„Tudjuk, hogy az Alzheimer-kór évtizedek alatt alakul ki, de a legtöbb diagnosztikai eszköz a késői stádiumú patológiára összpontosít, amikor már túl késő beavatkozni”

– magyarázza Ruogu Fang, a tanulmányt vezető biomérnök.

A retina ugyanis nem csak egy fényérzékeny szövet a szem hátsó részén, hanem lényegében az agyunk egy szabad szemmel is vizsgálható darabkája, tele idegekkel és erekkel.

„Ebben az értelemben – mondja Fang – a retina képalkotása kevésbé helyettesítő kérdőívként, sokkal inkább a kumulatív kockázat integrált biológiai szenzoraként funkcionál.”

Mivel a retinafotózás már most is rutin a cukorbetegek szűrésére, és a zöld hályog követésében is széles körben alkalmaznak képalkotást, a módszer viszonylag könnyen beépülhetne a meglévő vizsgálatokba.

A friss eredmények nem a semmiből érkeztek. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy bizonyos szemproblémák jelezhetik a demencia kockázatát, és a genetikai fronton is komoly előrelépés történt. Az alváshiány pedig bizonyítottan gátolja az agy éjszakai tisztulási folyamatát, ami a káros lerakódások felhalmozódásához vezethet. Úgy tűnik, a jövő stratégiája a korai kockázatbecslés és a tudatos életmód kombinációja lehet.

Via Qubit


Megosztom
Link másolása