Százezres kutatás igazolja: ha túl kedves vagy, az növeli az autoimmun betegségek kockázatát
Ismerős a helyzet? Te vagy az, aki sosem mond nemet, és akinek a végén annyi energiája marad, mint egy lemerült powerbanknek a Sziget utolsó napján. Azt hiszed, ezzel kivívod a szeretetet és a tiszteletet, közben pont az ellenkezője történik: a környezeted lassan, de biztosan lábtörlőnek néz, a tested pedig egy csendes, belső háborút vív a krónikus stressz ellen.
A probléma gyökere nem a kedvesség, hanem az, amit a pszichológia behódoló, békítő válasznak nevez. Ez a „harcolj vagy menekülj” reakció kistestvére, egy traumán alapuló túlélési stratégia, ahol a biztonságot mások folyamatos kielégítésével és a saját igényeid elnyomásával próbálod megteremteni. „Dióhéjban, a 'fawning' az, amikor
– mondta Dr. Jacqueline Baulch klinikai pszichológus az ABC Newsnak. Ez a kényszeres megfelelés egyfajta hiperérzékenységgel jár. „A fawning megnyilvánulhat hiperéberségben, amikor állandóan mások hangulatát vagy a környezetet pásztázzuk a lehetséges fenyegetések miatt” – tette hozzá Ingrid Clayton klinikai pszichológus. A vége az, hogy elveszíted önmagad, és már azt sem tudod, hol kezdődsz te és hol végződnek mások elvárásai.
A társas következmények borítékolhatók. Ha nincsenek határvonalak, mások sem fognak tisztelni. A folyamatos „igen” és a túlzott alkalmazkodás egyenes út a manipulációhoz és a kihasználáshoz.
Ezzel nem tiszteletet, hanem legfeljebb megszokást és egyfajta leereszkedő sajnálatot vívsz ki, miközben belülről emészt a tehetetlen düh.
És itt jön a csavar: a testedet nem tudod átverni. Az elnyomott frusztráció és harag nem tűnik el, csak átalakul. A szervezeted szimpatikus idegrendszere, a vészreakciókért felelős központ, folyamatosan pörög, mintha egy láthatatlan ragadozó elől menekülnél. A laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy
Ez a tartós készenléti állapot szép lassan felborítja a hormonális egyensúlyt. A kortizol- és adrenalinszint az egekben, ami folyamatosan tüzeli az immunrendszert, és alacsony szintű, krónikus gyulladást tart fenn a szervezetben. Ez a csendes, belső tűz pedig olyan krónikus betegségek melegágya, mint a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy akár egyes daganatos megbetegedések. A stresszválasz megzavarja az immunrendszer finom jelzőrendszerét, ami a legrosszabb esetben autoimmun betegségekhez vezethet, ahol a szervezet saját maga ellen fordul, és egészséges szöveteket kezd támadni.
Hogy ez mennyire nem csak elméleti okoskodás, azt egy kőkemény, több mint százezer embert vizsgáló svéd kutatás is alátámasztotta a JAMA orvosi szaklapban. Az adatokból kiderült, hogy azoknál, akiket valamilyen stresszhez köthető pszichiátriai zavarral – például poszttraumás stressz szindrómával – diagnosztizáltak, szignifikánsan magasabb volt a későbbi autoimmun betegségek előfordulása. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy míg a kontrollcsoportban 1000 emberévre 6 autoimmun eset jutott, a stressz-zavarral küzdők körében ez a szám 9,1 volt.
Szóval nem, nem az a megoldás, hogy holnaptól mindenkivel durva vagy, ahogy azt egy kommentelő javasolta. Az agresszió ugyanúgy egy rossz válasz, mint a teljes behódolás.
Kezdheted apró lépésekkel: ne válaszolj azonnal egy kérésre, kérj gondolkodási időt. Mondd azt, hogy „ez ma már nem fér bele”. A legfontosabb pedig, hogy megtanuld kezelni a tested vészreakcióit. „Néhány ilyen eszköz, mint a mélylégzés és a relaxáció, könnyen elsajátítható, és segíthet ‘lenullázni a stresszt’ – bárhol, bármikor” – javasolja Helene Langevin, az amerikai Nemzeti Kiegészítő és Integratív Egészségügyi Központ igazgatója. A valódi kedvesség nem önfeladás, hanem erő. Határokkal. És ez az az erő, ami nemcsak a tiszteletet vívja ki, de az egészségedet is megóvja.
Via JAMA
