Megvan a 2026-os esküvői tarifa: ennyit illik adni fejenként, hogy ne legyen ciki a boríték

A frissen jóváhagyott Wegovy tabletta úgy robbant be a piacra, mintha ingyen osztogatnák. Az első napon tízszer annyi előrendelést kaptak rá csak Angliában, mint 2024-ben a szintén felkapott Mounjaro injekcióra – írja a Daily Mail.

A legérdekesebb az egészben, hogy a tabletta láthatóan egy teljesen új célközönséget mozgatott meg.

Az ötvenesek adják az előrendelők legnagyobb szeletét (35%), de a hatvanasok aránya is 20 százalékra ugrott. A férfiak aránya is egynegyedre nőtt. Abdal Alvi, a Simple Online Healthcare klinikai igazgatója szerint a helyzet egyértelmű: „A legnagyobb számban azok jelentkeznek, akiket az injekciós kezeléssel a legkevésbé volt valószínű elérni.”

Szakértők szerint a helyzet egyáltalán nem ennyire egyszerű, a tablettás forma ugyanis komoly gyártási kihívást jelent.

Prof. David Strain, az Exeteri Egyetem obezitológiai szakértője a lehetséges ellátási nehézségekre hívta fel a figyelmet.

Ez azt jelenti, hogy a gyógyszergyártó cégnek sokkal többet kell majd előállítania belőle, mint korábban. Az elmúlt években a nagy kereslet miatt hiány volt a szurikkal. Tehát ha roham indul a tablettákért, ami valószínűnek tűnik, az további hiányokhoz vezethet.”

A gyártó Novo Nordisk persze magabiztosan kommunikálja, hogy elegendő készlettel készülnek, de a korábbi tapasztalatok alapján ez az optimizmus még könnyen szertefoszlhat.

Aki mégis hozzájut a gyógyszerhez, annak szigorú szabályokat kell betartania.

Az amerikai engedélyezés után borítékolható volt, hogy a Wegovy tabletta Európában is hatalmasat fog szólni, hiszen a tűfóbia sokakat tartott vissza a kezeléstől.

A népszerűség árnyoldalaként egyre több hír érkezett a kellemetlen, sőt, néha súlyos mellékhatásokról is, mint az „Ozempic-arc” vagy a hajhullás. Eközben a tudományos közösség a gyógyszer egy egészen váratlan, pozitív hatását is vizsgálja: úgy tűnik, a hatóanyagnak a rákmegelőzésben is szerepe lehet. A tabletta berobbanása tehát egyszerre ígér forradalmi megoldást millióknak és vet fel komoly kérdéseket a hosszú távú biztonságról és az ellátás stabilitásáról.

Via Sky News

A csecsemőmirigyről, az immunrendszer egykori kiképzőtáboráról az orvostudomány is évtizedekig úgy gondolta, hogy felnőttkorra feleslegessé válik.

Ehhez képest egy friss kutatás teljesen cáfolta ezt a tévhitet.

A Mass General Brigham kutatói mesterséges intelligenciával működő alkalmazással elemezték több mint 27 ezer felnőtt rutin CT-felvételét.

Az algoritmusok feladata az volt, hogy mérjék fel a csecsemőmirigy méretét, szerkezetét és sűrűségét, majd az adatok alapján adjanak egy egészségügyi pontszámot. Az eredmények pedig, amiket a rangos Nature folyóiratban publikáltak, még a szakértőket is meglepték – írta a Mass General Brigham.

Mindezt úgy, hogy az életkort és más rizikófaktorokat is figyelembe vették.

És ha ez nem lenne elég, a kutatók megvizsgálták több mint ezer, immunterápiával kezelt tüdőrákos beteg adatait is. Itt is ugyanaz a minta rajzolódott ki:

Náluk 37 százalékkal kisebb eséllyel súlyosbodott a daganat, és 44 százalékkal alacsonyabb volt a halálozás kockázata.

A kutatás vezetője, Dr. Hugo Aerts szerint évtizedekig rossz helyen kerestük a válaszokat az öregedés és a sikertelen rákkezelések okaira.

Szóval, mielőtt mindenki rohanna CT-vizsgálatra, hogy megtudja a saját pontszámát, fontos tisztázni: ez egyelőre kutatási módszer, nem pedig rutin szűrővizsgálat. Még rengeteg további vizsgálatra van szükség, hogy a technika a mindennapi orvosi gyakorlat része lehessen.

Az Eurostat adatai nemrégiben brutális szakadékot mutattak ki Európa különböző régiói között: míg Madridban egy átlagember 85,7 évre számíthat, addig két magyar régióban ez a szám a 76 évet sem éri el. A különbségek mögött a gazdasági helyzet, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és persze az életmódbeli tényezők állnak, ami jól mutatja, hogy a környezetünk is kíméletlenül beleszól abba, meddig élünk.

Via EurekAlert!

A szívműtétet, a mellkas felvágását és a hetekig tartó lábadozást felváltja egyetlen injekció a jövőben.

A testedben az elmeszesedett ereket talán majd egy csapatnyi mikroszkopikus biológiai takarítórobot tisztítja ki.

A kutatók találtak egy speciális, baktériumokból izolált enzimosztályt, ami rákattan az érelmeszesedés vázát adó fibrin-lipid mátrixra.

Nem az egész érfalat támadja, csak a beleépült, megkövesedett "szemetet". A felfedezést a tekintélyes European Heart Journal közölte

Persze egy ilyen agresszív enzimet nem lehet csak úgy beküldeni a véráramba, mert útközben mást is tönkretenne.

Ezek az okos hordozók egyfajta lopakodó üzemmódban keringenek a testben, az immunrendszert nem stimulálják.

Ott és csak ott engedik ki a rakományt, ami azonnal nekilát a plakk feloldásának.

Az állatmodellekben elért 42 százalékos plakkcsökkenés brutálisan jó eredmény, főleg, hogy mindezt invazív beavatkozás, tehát vágás vagy egy fémháló, a sztent beültetése nélkül érték el. A véráramlás helyreállt, a mechanikai dugó eltűnt. Ez az, ami miatt a kardiológusok is felkapták a fejüket: a folyamat visszafordításának ígérete.

Az eljárásnak halálpontosnak kell lennie, mert instabillá teheti az érfalat, vagy olyan belső vérzést indíthatnak el, amit már senki nem állít meg. A kardiológusok épp ezért hangsúlyozzák, hogy ez még csak a biztonsági tesztek első lépése.

A nanotechnológiás, célzott plakkterápia már egy ideje zajlik a laborokban. Nemrég egy liposzómás készítmény (YN001) már korai emberi vizsgálatokban is mutatott némi eredményt a plakk csökkentésében, ami az első komolyabb jelzés volt arra, hogy ezek a nanogyógyszerek működhetnek.

Más kutatócsoportok ciklodextrinnel töltött nanobuborékokkal próbálták feloldani a koleszterinkristályokat egerekben, szintén biztató eredménnyel. A kutatási ív egyértelműen a minél precízebb, helyspecifikus beavatkozások felé tart. A nagy kérdés most az, hogy a most bemutatott, enzimatikus plakkfeloldás átcsúszik-e a humán biztonsági szűrőkön, és ugyanolyan tisztán céloz-e az emberi erekben, mint az állatkísérletekben.

A helyzet az, hogy az ezüst nem azért feketedik be, mert büntetni akar, hanem mert a levegőben lévő kénvegyületek és a pára reakcióba lépnek vele, és egy vékony ezüst-szulfid réteget képeznek a felületén.

Itt jön a képbe a táblakréta, ami porózus szerkezetével úgy működik, mint egy mini páramentesítő a fiókodban: magába szívja a nedvességet, és szárazabb környezetet teremt. Ha pedig nincs pára, a feketedési folyamat drámaian lelassul.

A protokoll pofonegyszerű: fogsz pár darab sima, fehér krétát és beteszed az ezüstök mellé a fiókba vagy a tárolódobozba. Ha zavar a krétapor, teheted egy kis textilzsákba is. Aztán pár havonta cseréled, mert a kréta idővel telítődik nedvességgel, és kész.

Fontos persze, hogy a kréta nem csodaszer: a már megfeketedett ezüstödet nem fogja letisztítani, ez tisztán megelőzés. A már meglévő, enyhe elszíneződésre elég egy mosószeres átmosás és egy puha rongy, a durvább esetekre pedig ott vannak a bolti ezüsttisztítók.

Szóval a lényeg a megelőzésen van, és azon, hogy az ezüstöt ne tárold gumi vagy újságpapír közelében, mert azok csak gyorsítják a sötétedést.

Via Meglepetés