„Na, itt egy semmirekellő nő” – keményen indult Győrfi Pál utódjának karrierje
Szűcs Brigitta, a mentők új arca egy interjúban idézte fel a pályája elején kapott sértő megjegyzést. Azért kellett bizonyítania, mert az elsők között volt, akik nőként kivonuló mentőápolói szolgálatot vállaltak Magyarországon.
Aki egy kocsmai verekedést puszta jelenlétével képes leállítani, az valószínűleg a sajtótájékoztatókon sem fog megilletődni. Júniustól új arca van az Országos Mentőszolgálatnak: a több mint két évtized után háttérbe vonuló Győrfi Pál helyét Szűcs Brigitta vette át.
A 37 éves mentőtiszt nem egy kommunikációs szakember, akit ejtőernyővel dobtak a pozícióba, hanem egy olyan nő, aki a szirénázó rohamkocsin érzi magát igazán elemében,
és ezt a terepet a szóvivői székért sem adja fel – írta a Blikk.
Pedig az egész másképp indult. Szűcs Brigitta eredetileg a Szépművészeti Múzeumba készült, hogy kiállításokat rendezzen, de a francia impresszionisták és Klimt helyett a Blaha Lujza téren talált rá a hivatására egy villamosgázolásnál. A mentősök profizmusa annyira lenyűgözte, hogy szögre akasztotta a művészettörténetet. Az út azonban nem volt kikövezve, a rendszer akkoriban még nem igazán tudott mit kezdeni egy nővel a vonuló állományban.
„Nem ment ez olyan könnyen, hiszen akkor még szó sem volt arról, hogy mentőknél kivonuló mentőápolóként vagy mentőgépkocsi-vezetőként dolgozhasson egy nő, így a Máltai Szeretetszolgálat mentőinél kezdtem el önkénteskedni” – mondta.
Aztán jött a lehetőség, és az elsők között vették fel, annyira izgult, hogy az első napján még a Markó utcai Mentőpalota bejáratát is elvétette.
A férfiak uralta közegben a bajtársak hamar befogadták, de a rendszer más szereplőitől már kapott hideget-meleget. Volt, hogy egy kórházi ügyeleten egy orvos odavetette, hogy „na, itt egy semmirekellő női mentőápoló”. Innentől tudta, hogy nőként dupla annyit kell majd bizonyítania.
A betegek és a rászorulók viszont másképp reagáltak. A női empátia sokszor segített, de volt, hogy a puszta női mivolta oldott meg egy feszült helyzetet.
„Amikor én kiszálltam a mentőből, akkor először szerintem csak meglepetésükben fagytak le a verekedők, aztán leengedték a karokat, szétnyíltak előttem, szabad utat kaptam a sérülthöz.”
A hivatás persze nem csak sikersztorikból áll. Azt mondja, már nem számolja, hány újraélesztésen van túl, de egy-egy eset után a férfi kollégáival együtt zokognak egymás vállán. A munkát hazaviszi, főleg, hogy a vőlegénye is mentőtiszt. Az elköteleződése teljes, a jövőjét is itt képzeli el, sőt, egyszer talán mentésvezetőként is kipróbálná magát. „Igen, ez az életem, ez lett az életem” – jelenti ki.
A kinevezése szóvivőnek meglepte, de amikor az új főigazgató, dr. Constantinovits Miklós felvázolta az elvárásokat, és kiderült, hogy nem kell feladnia a rohamkocsit, igent mondott.
A főnöke maga is aktív mentős, így pontosan érti, hogy ez a munka nem egy irodai állás.
A váltás híre, miszerint Győrfi Pál negyed évszázad után távozik, komoly visszhangot keltett. Sebestyén Balázsék a rádióban úgy fogalmaztak, egy korszak ért véget, hiszen Győrfi személye a pandémia alatt gyakorlatilag a nemzet egyik legismertebb arcává vált.
Az ő nevével fémjelzett kommunikáció gyakran épített azokra a pozitív, emberi történetekre, mint egy lakástűzből kimentett nyuszi sorsa, ami hatékonyan építette a szervezet iránti bizalmat. Szűcs Brigitta kinevezésével a mentőszolgálat kommunikációja most egy olyan szakember kezébe került, aki a hitelességét nem a stúdióból, hanem közvetlenül a terepről, az életmentések frontvonalából hozza.
Via Blikk