SZÍNES
A Rovatból

Jézus sírhelyén új bibliai nyomokat tártak fel a tudósok - a halálával és feltámadásával kapcsolatban

Ásni kezdtek, és úgy tűnik, találtak valamit.

Megosztom
Link másolása

Évezredek óta megy a vita arról, hogy pontosan hol feszítették keresztre és temették el Jézust. A legtöbb történész és vallástörténész a jeruzsálemi Szent Sír-templomot tartja a legvalószínűbb helyszínnek – és most újabb régészeti leletek erősíthetik meg ezt a feltételezést.

A római Sapienza Egyetem kutatócsoportja a közelmúltban

egy növénymaradványt azonosított a templom területén, amely időben és földrajzilag is passzol Jézus halálának körülményeihez – amit nagyjából i.sz. 33-ra tesznek.

A növény nem is akármilyen: az evangéliumok szerint Jézus sírja egy kert mellett volt. Egész pontosan a János evangéliuma 19. fejezetének 41–42. verse így szól a Károli Gáspár fordításában:​

„Azon a helyen pedig, a hol megfeszítették őt, egy kert vala, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyeztetett vala.”

Francesca Romana Stasolla, a projekt vezetője szerint az említett kertet sikerült azonosítani.

„Az evangélium kertet említ a Golgota és a sír között, és mi kultivált mezőkre utaló nyomokat találtunk”

– mondta a Times of Israelnek.

És ez még csak az egyik darabja a kirakósnak.

A kutatók több sírhelyet is feltártak a templom területén belül, méghozzá márványból faragott sírokat – ezek Stasolla szerint összefüggésben lehetnek Arimateai Józseffel is, azzal a bibliai személlyel, aki a hagyomány szerint Jézus sírját adta. A márvány sírokat és a kötőanyagot most geológiai és kémiai elemzéseknek vetik alá, hátha új információkat nyernek ki belőlük.

„Geológiai vizsgálatot végzünk, hogy kiderítsük a márvány eredetét, és a habarcsot is teszteljük. Ezek a vizsgálatok fontos részleteket árulhatnak el”

– mondta Stasolla.

A feltárás most egy rövid szünetet tart a Húsvét közeledte miatt, mivel a templomot nyitva kell tartani a zarándokok számára, de a hónap végén újraindulnak a munkálatok. A régészek a templomhajó északi részén dolgoznak még, ez az utolsó ki nem ásott szakasz.

„A valódi kincs, amit itt feltárunk, azoknak az embereknek a története, akik a hitük által formálták ezt a helyet”

– mondja Stasolla.

„Akár hisz valaki a Szent Sír történeti hitelességében, akár nem, az tény, hogy generációkon átívelő hitéleti központ lett belőle. Ennek a helynek a története Jeruzsálem története – és egy bizonyos ponttól kezdve Jézus Krisztus története is.”

A kérdés tehát továbbra is nyitott – de minden új lelet egyre közelebb visz egy 2000 éves rejtély megértéséhez.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


SZÍNES
A Rovatból
Sokan fotómodellnek nézik Radnai Márk gyönyörű barátnőjét, pedig civil foglalkozása van
Radnai Márk, a TISZA Párt alelnöke egy közös fotóval erősítette meg, hogy kapcsolatban él. A fiatal nő pszichológus végzettségű, és a pár a magánéletét tudatosan óvja a nyilvánosságtól.

Megosztom
Link másolása

A közösségi oldalakat pörgető rajongók idén tavasszal egy emberként sóhajthattak fel.

A nagy kérdés eldőlt, Radnai Márk szíve foglalt.

A találgatásoknak a TISZA Párt alelnöke vetett véget pár beszédes poszttal.

Közéjük tartozott a május 30-i, budapesti BL-döntőről publikált fotó.

A kép, amin egy barna hajú, mosolygós nővel látható, futótűzként terjedt, csakúgy, mint az az április fotó, amelyen együtt láthatók.

A hír sokakat érdekelt, és bár a pár nem árult el sok részletet a magánéletével kapcsolatban, néhány alapinformáció azért kiderült a titokzatos nőről. A fiatal nő pszichológus végzettségű – írta a Blikk.

Sokan a megjelenése alapján fotómodellnek nézik, de a hírek szerint egyáltalán nem mozog a médiaközeli szakmákban.

Bár a túlzott felhajtást kerülik, időnként feltűnnek egymás közösségi oldalain, ami azt sejteti, hogy nem bujkálnak, csak egyszerűen nem a nyilvánosságnak élik a kapcsolatukat. Ez a fajta visszafogottság éles kontrasztban áll azzal a kultusszal, ami Radnai Márk körül az elmúlt hónapokban kialakult, és ami a politikai népszerűségét egyfajta rocksztár-imázzsal is megtámogatta.

Radnai Márk már a politikai színre lépése előtt is tudatosan építette, majd bontotta le a karrierjét, amikor sikeres sorozatrendezőként a csúcson hagyta ott többek között a Drága örökösök című produkciót. Egy korábbi interjúban nyíltan beszélt arról, hogy ez a váltás a saját mentális egészsége érdekében történt. A tudatosság útjára lépve őszintén néz szembe a múltjával is, és nem fél megmutatni a sebezhető oldalát sem.

Egy interjúban a visszatérő küzdelmeiről is vallott: „Kb. félévente egyszer előjönnek a régi hibáim.”

Ez a fajta nyíltság és a drasztikus pályaváltás alapozta meg azt a közérdeklődést, ami a TISZA Párt alelnökeként csak tovább fokozódott.

A politikai kampány hevében pedig már nemcsak a szakmai múltja, hanem a magánélete is témává vált. A rajongás odáig fajult, hogy a választások után az internetes piactereken valóságos licitharc indult a kampány emlékei között, miközben a bulvársajtó a korábbi párkapcsolatait is elkezdte boncolgatni, felelevenítve például a Barátok közt egykori színésznőjével, Erdélyi Tímeával való korábbi kapcsolatát. Ebben a már amúgy is felfokozott hangulatban robbant be a BL-döntős közös fotó, ami nemcsak egy szimpla párkapcsolati bejelentés volt, hanem egy régóta várt válasz a rajongók és a nyilvánosság kérdéseire.

Most újabb kép is kikerült Instagramra: meglátogatták a barátnőjének, Mikó Déliának a régi lovát.


Megosztom
Link másolása

SZÍNES
A Rovatból
A jégeső, ahogy eddig ismertük, teljesen meg fog változni - és ennek senki nem örülhet
Új klímamodelleken alapuló kutatás jelzi előre a jégeső megváltozását, ami a klímaváltozás egyik legdurvább következményéve lehet.

Megosztom
Link másolása

Két frissen megjelent, egymást kiegészítő tudományos kutatás arra jutott, hogy a jövőben a jégeső nemcsak veszélyesebb lesz, de az egész jelenség térben és időben is elcsúszik. Miközben egyes helyeket ritkábban ver majd el a jég, máshol gyakoribb lesz, de itt is, ott is sokkal nagyobb pusztítást végezhet.

A két csoport mást-mást vizsgált. Az egyik csapat, Timothy H. Raupach és Steven Sherwood vezetésével, azt nézte, hogyan változnak a jégeső kialakulásához szükséges légköri összetevők. A másik, Shiyi Zhang nevével fémjelzett kutatás pedig azt modellezte, mi történik magukkal a jégszemcsékkel. Az eredményeket a ScienceAlert foglalta össze, és a kép, amit felvázolnak, elég borús.

A Raupach-féle kutatócsoport konkrétan kimondja, hogy

a felmelegedés alapjaiban rajzolja át a jégeső térképét.

A tanulmányuk szerint „a jégesőre hajlamosító körülmények a globális felmelegedéssel a sarkok felé tolódhatnak, és kissé elmozdulhatnak nyárról télre.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jégesőre hajlamos zónák konkrétan elkezdenek északabbra csúszni. A modellek szerint több jégesőre számíthatnak Észak-Európában, Kanadában, az USA északnyugati részén.

És ha ez nem lenne elég, a szezon is átalakul: a jövőben kevesebb nyári, és több téli jégesőre hajlamos nap jöhet. Ez pedig rossz hír a mezőgazdaságnak, mert az őszi gabonaféléket pont a legérzékenyebb időszakukban érheti a jégverés.

De mégis hogyan lehet a jégeső egyszerre ritkább és mégis pusztítóbb bizonyos helyeken?

A melegebb, párásabb légkör több energiát pumpál a viharfelhőkbe, ami erősebb feláramlásokat szül, ezek pedig nagyobb jégszemcséket is képesek a levegőben tartani.

Ugyanakkor a melegebb levegőben a kisebb jégdarabok egyszerűen elolvadnak, mielőtt földet érnének. A végeredmény: kevesebb, de sokkal brutálisabb jégeső, ami mindent letarol. Ez a jelenség főleg az USA délkeleti részén, Afrika középső-északi sávjában és Északkelet-Ausztráliában lehet majd jellemző.

A változó éghajlat hatásait már mindenki érzi. A hagyományos, érzékeny gyümölcsök, mint a sárgabarack, egyre nehezebben bírják a klímát, miközben a szárazságtűrő füge simán megterem az Alföldön is. A gazdáknak ez nem gasztroforradalom, hanem kőkemény kockázatkezelés: új fajtákra és technológiákra van szükség. A jégeső időbeli és térbeli elcsúszása ebbe a képbe illeszkedik.

Via Qubit


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
A Rovatból
A pénztárcádban lapuló fillérek akár 100 ezret is érhetnek: egyetlen apróságot kell csak megnézned rajta
Egy 1946-os kétforintos érméért akár 50 ezer forintot is fizethetnek a gyűjtők. Az értéket szinte kizárólag az határozza meg, hogy mennyire kopásmentes a példány.

Megosztom
Link másolása

Lehet, hogy épp egy kisebb vagyont hordasz a pénztárcádban. A helyzet ugyanis az, hogy bizonyos magyar forintokért ma már egészen abszurd összegeket fizetnek, és ehhez nem kell évszázados kincset kifordítani a földből.

A legfontosabb, hogy felejtsd el a „minél régibb, annál drágább” tévhitet. A numizmatika nem így működik. Az igazi érték a ritkaságban, a különlegességben és legfőképpen az állapotban rejlik. A kulcsszó a „verdefényes”, ami a gyűjtők szexi kifejezése arra, hogy az érme úgy csillog, mintha tegnap esett volna ki a pénzverdéből, és azóta egy bársonypárnán pihent volna. Egy karcos, agyonhasznált darab a legritkább évjáratból is csak a névértékét éri.

De ha találsz egy makulátlan, 1946-os kétforintost, azért simán kifizethetnek 50 ezer forintot is. Ugyanez a helyzet egy 1950-es alumínium 10 filléressel: elsőre egy értéktelen kis vacaknak tűnik, de egy tökéletes állapotú példányért akár 100 ezer forintot is adhatnak.

Egy 1950-es alumínium 10 filléres elsőre egy értéktelen kis vacaknak tűnik, de egy tökéletes állapotú példányért akár 100 ezer forintot is adhatnak.

A kilencvenes évek is tartogatnak meglepetéseket. Egyes 1993-as 50 forintosok például kevésbé részletgazdag kidolgozásúak, mint a későbbi társaik. Ennek értékéről megoszlanak a vélemények: míg egyesek szerint csak pár ezer forintot ér, mások több tízezres értéket is emlegetnek egy-egy szép darabért.

Persze, ha már a kilencvenes éveknél tartunk, akkor muszáj beszélnünk a magyar numizmatika rocksztárjáról, a 200 forintosról. Az 1992 és 1998 között vert, részben ezüstöt tartalmazó érmék, és főleg az extrém ritka próbaveretek a piac szent gráljai.

Egy ilyen gyűjteményért már fizettek aukción több mint kétmillió forintot is, de legyünk őszinték, ezek nem azok a darabok, amik a sarki közértben fognak visszajáróként a tenyeredbe pottyanni.

Ugyanígy a régi papír kétszázasok között is vannak ritkaságok, amelyek hirdetési ára elérheti a 350-450 ezer forintot is, de ez inkább a profi gyűjtők világához tartozik, nem a véletlen pénztárcaleletekhez.

És akkor jöjjön a hideg zuhany mindenkinek, aki a Facebook Marketplace-en próbálja meg elpasszolni a nagyitól örökölt, „ultraritka hibás” kétszázasát. A gyűjtői értékhez három dolog kell egyszerre: ritkaság, jó állapot és kereslet. Ha ebből bármelyik hiányzik, az érme értéke a nullához közelít.

Szóval, ha legközelebb aprót kapsz vissza, nézd meg alaposan: keress régi évjáratokat, szokatlanul csillogó, kopásmentes darabokat, vagy apró eltéréseket a megszokott dizájntól. Ne kezdd el suvickolni, mert azzal csak tönkreteszed. Ha találsz valami gyanúsat, mutasd meg egy szakértőnek.

Via Meglepetés

 


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
A Rovatból
Tevét kaptak lencsevégre budapest utcáin sétálni - A kommentelők már meg sem lepődtek
Az interneten terjedő videón jól látszik, ahogy egy férfi teljes nyugalommal sétáltat egy dromedárt Budapest utcáin. A szokatlan jelenet megdöbbentette a nézőket, a kommentelők egy része azonban már meg sem kérdőjelezi, hogyan kerülhetett az állat a fővárosba.

Megosztom
Link másolása

Nem mindennapi jelenetet rögzítettek Budapest egyik utcájában. Egy TikTokra feltöltött videón az látható, ahogy valaki teljes nyugalommal sétáltat egy tevét a fővárosban, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

A felvétel rövid idő alatt bejárta az internetet, és a kommentelők sem hagyták szó nélkül a szokatlan látványt. Sokan azonban már meg sem lepődtek a történteken.

„Egy átlagos nap a 8. kerületben”

– írta egyikük, utalva arra, hogy a városrészben időről időre egészen váratlan eseményekkel lehet találkozni.

Mások inkább az állat miatt aggódtak. Nem tudni, vajon hogyan kerülhetett a dromedár Magyarországra, illetve milyen körülmények között jutott el Budapest utcáira. A videó alapján az állat nyugodtnak tűnt, ám a felvétel készítésének körülményeiről egyelőre nem derült ki több információ.

@franci.h

Teve sétáltatás a 8.kerületben

♬ eredeti hang - franci.h

Budapest utcái nem hazudtolják meg magukat. Bár tevéről eddig nem szóltak a hírek, nem is olyan régen egy láma szabadult el a Havanna-lakótelepen, a 444 beszámolója szerint, ahol a helyiek kergették a panelok között, bizonyítva, hogy a városi dzsungel néha egészen egzotikus fajokat is képes produkálni.

A különös jelenet mindenesetre sokakat megmosolyogtatott, és ismét bebizonyította, hogy az interneten néha a legváratlanabb pillanatokból lesznek a legnézettebb videók.


Megosztom
Link másolása