ÉLETMÓD

Ijesztően feldagadt az arca pár óra napozás után: a napmérgezés durva tüneteire figyelmeztet egy fiatal nő

Llio csak barnulni akart, de nem használt naptejet – nagyon meg is bánta. Te ne légy olyan, mint Llio!

Megosztom
Link másolása

Bár a következő napokban még esik és felhők takarják az eget, lassan itt a bikiniszezon. Ha pedig napozunk, akkor kisebb-nagyobb leégéssel is számolhatunk, hiszen kevesen tudják olyan tudatosan élvezni a szép időt, hogy ezt megússzák.

Van azonban valami, amire senki nem gondol, amikor kimegy a strandra, és lehunyt szemmel élvezi a napsütést. Arra, hogy azt a szemet másnap aztán ki sem tudja majd nyitni.

Hogy mi lehet ennek az oka? Ideje megtanulnunk egy új szót: napmérgezés.

Llio Williams Walesből repült a Kanári-szigetekre, hogy kicsit feltöltődjön a napon, hiszen Wales vadregényes, de köztudottan a legnedvesebb régiók egyike. Egyszerűen szépen le akart barnulni, de nem használt elég fényvédőt, és

másnap mindkét szeme bedagadt, az arca pedig majdnem kétszer akkorára duzzadt.

Llio emellett fájdalmas hólyagosodással, bőrpírral és kiütésekkel küzdött egy teljes héten át, mire az antihisztaminok enyhülést hoztak - szúrta ki a Daily Mail.

„Arra számítottam, hogy szépen lebarnulok, de napmérgezés lett a vége”

- mesélte egy TikTok-videóban.

A lány néhány órával a napozás kezdete után vette észre, hogy a homloka dagadni kezd. Másnap reggel bedagadt bal szemmel ébredt, ki sem tudta nyitni rendesen, így alig látott valamit. Elég ijesztő helyzet volt.

„Hamarosan már nem tudtam kinyitni a szemem, és a helyzet csak rosszabb lett.”

A napmérgezés miatt rendkívül fáradtnak érezte magát, annyira, hogy napközben el is aludt.

„Arra ébredtem, hogy már mind a két szemem bedagadt. Összezáródtak a szemhéjaim, és nem láttam semmit.”

A harmadik napon elkezdett hámlani az arca, épp aznap, amikor hazarepült. Szörnyen érezte magát.

„Ne felejtsetek el naptejet használni” - figyelmeztetett mindenkit a videójában.

@llioeriin Watch me get sunposioning #holiday #sunburncheck #sunposioning ♬ use this if youre gay - alex ◡̎

A videóját már több mint alatt sokan osztották meg hasonló tapasztalataikat a napmérgezéssel kapcsolatban.

„Ez történt velem is! - írta egy nő. - Elég viccesen néztem ki, de közben nagyon ijesztő volt.”

„Többféle súlyos allergiám van, és az orvosom azt mondta, hogy allergiás vagyok a napra is ... olyan szomorú.”

„Még soha nem láttam, hogy ez bárki mással megtörtént volna - tette hozzá egy másik. - A bőr az arcomról teljesen lehámlott - ez határozottan az egyik legrosszabb élményem.”

Mások azt írták, Llio videóját látva átgondolták napozási szokásaikat.

„Soha nem kentem be magam naptejjel, de el fogom kezdeni. Ez annyira ijesztő.”

Mi az a napmérgezés?

A napmérgezés a leégés súlyos esete - amelyet a hosszan tartó UV-sugárzás okoz. A bőrgyógyászok arra figyelmeztetnek, hogy bárkivel előfordulhat, aki hosszú ideig védekezés nélkül tartózkodik a napon. A naptej, a napszemüveg, a kalap és a védőruházat védelmet nyújthat a nem várt reakció ellen.

A leégés általában a napozás után néhány perccel vagy órával kezdődik, és bőrpírt, viszketést, meleg érzetet, fájdalmat okoz. A napmérgezés súlyosabb tünetekkel jár, és orvosi ellátást igényelhet.

Nem csak bedagadt arcot, hanem kiütést, hólyagosodást, lázat és hidegrázást, hányingert, kiszáradást és zavartságot is okozhat.

Mivel az UV káros hatása életünk során összeadódik, egy kialakult napmérgezés után már kár arra számítani, hogy legközelebb több szerencsével járunk, ha napra megyünk. Nem fogunk.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást
Úgy tűnik, a sörözős napjaid meg vannak számlálva.

Megosztom
Link másolása

Egy neurológus pontosan megmondta, hány évesen lenne érdemes elhagyni a sörfogyasztást. Az ötletet Dr. Richard Restak amerikai neurológus osztotta meg könyvében, The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (Az emlékezet teljes útmutatója: Az elme megerősítésének tudománya). A könyv célja, hogy feltárja, hogyan működik az emlékezetünk.

Dr. Restak a könyvben kifejti, hogy az alkohol és az emlékezetünk között szoros kapcsolat van, és hogy az idősebb korban történő alkoholfogyasztás nem a legbölcsebb döntés, mivel az alkohol hatással lehet az idegsejtjeinkre.

„Az alkohol egy nagyon, nagyon gyenge neurotoxin – nem tesz jót az idegsejteknek” – írja. Hozzáteszi, hogy 65 éves kortól kevesebb idegsejtünk van, mint előtte.

„Fontos, hogy életünk azon szakaszában tartózkodjunk az alkoholtól, amikor az idegsejtek megőrzése már kulcsfontosságú.”

Bár mítosz, hogy az agy gyors ütemben veszíti el az idegsejteket az életkor előrehaladtával, újabb kutatások szerint életünk során csupán az idegsejtek 2-4%-át veszítjük el. Azonban az agy védelme idős korban továbbra is kiemelten fontos.

Dr. Restak szerint 65 éves kor körül érdemes jelentősen csökkenteni az alkoholfogyasztást, majd 70 éves korra teljesen elhagyni azt.

„Erősen javaslom, hogy ha 65 éves vagy idősebb vagy, teljesen és végleg hagyd ki az alkoholt az életedből” – írja.

Lehet, hogy azt gondolod: „Már úgyis öreg vagyok, mit árthat néhány sör?” Nos, úgy tűnik, elég sokat.

Dr. Restak egyik fő érve az alkohol mellőzése mellett az, hogy az absztinencia csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt az érvet az Alzheimer Társaság adatai is alátámasztják, amelyek szerint azoknál, akik sokat isznak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A neurológus emellett kiemelte, hogy az ittas állapotban történő esések kockázata is megnövekszik, ami súlyos sérüléseket, sőt idősebb korban akár halált is okozhat.

Úgy tűnik, minden jó dolognak vége szakad egyszer – még a sörözésnek is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A tudósok végre megfejtették, hogy mi volt előbb - a tyúk vagy a tojás?
Ezzel a kérdéssel téged is próbára tettek gyerekkorodban? Ha akkor még nem is volt válasz rá, most már van.

Megosztom
Link másolása

Ez az ősi kérdés már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó emberet, és most úgy néz ki, a genfi egyetem kutatói végre megtalálták rá a választ.

A szakértők szerint a női reproduktív sejtek – azaz a tojások – már jóval azelőtt léteztek, hogy a tyúkok egyáltalán megjelentek volna a Földön.

A kutatók a Chromosphaera perkinsii nevű egysejtű faj elemzéséből jutottak erre a következtetésre. Ez a faj 2017-ben került elő Hawaiin, tengerfenéki üledékekben, és az első nyomai több mint egymilliárd évvel ezelőttre datálhatók – jóval az első állatok megjelenése előtt.

A tudósok megfigyelték, hogy ez az egysejtű faj többsejtű struktúrákat képez, amelyek meglepően hasonlítanak az állati embriókra. Ez arra utal, hogy

azok a genetikai programok, amelyek az embriók fejlődéséért felelősek – vagyis hogy a megtermékenyített petesejt embrióvá alakuljon – már az állati élet megjelenése előtt léteztek.

„A természet tehát már jóval azelőtt birtokolta a tojások 'létrehozásához' szükséges genetikai eszközöket, hogy 'feltalálta volna' a baromfit” – magyarázták a kutatók. Omaya Dudin, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Bár a C. perkinsii egy egysejtű faj, az általa mutatott viselkedés azt mutatja, hogy a többsejtű koordináció és differenciáció folyamatai már jóval az első állatok megjelenése előtt jelen voltak.”

Korábbi kutatások szerint még a kemény héjú tojások – például a tyúkokéi – sem jelentek meg 300 millió évnél korábban.

Marine Olivetta, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

„Lenyűgöző, hogy egy nemrégiben felfedezett faj lehetővé teszi számunkra, hogy több mint egymilliárd évet visszatekintsünk az időben.”

Egy másik, az év elején megjelent tanulmány szerint az a képesség, hogy a tyúkok más madarakhoz képest rendszeresen tojnak tojást, tette őket különösen vonzóvá az emberek számára több ezer évvel ezelőtt. Ez vezetett a háziasításukhoz, és ahhoz, hogy ilyen kiemelt szerepet játszanak az életünkben, mint most.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nemcsak fogyaszt a kreatin: kevésbé butul el, aki rendszeresen bejuttatja a szervezetébe
Kisebb mértékű kognitív hanyatlásban lesz része a kreatint fogyasztóknak egy kutatócsoport szerint, és állítólag a nőknek még más területeken is nagyobb mértékben segítség, mint a férfiaknak.

Megosztom
Link másolása

Nem csak gyúrós étrendkiegészítő a kreatin, bár kétségtelen tény, hogy

az izom növekedéséért felelős, annak erejét sokszorozza, növeli az álloképességet, a teljesítményt, és a zsíranyagcserében is javulást hoz.

Kitűnően becsatornázható tehát testépítés vagy fokozott fizikai igénybevétel esetén a táplálkozásba, emellett sorra jelennek meg olyan kutatások, amelyek más oldalról is sokak tányérja mellé kényszerítheti por vagy kapszula formájában.

A Guardian cikke szerint egy

több mint 1000 tanulmány meta-áttekintése, amelyet 2021-ben tettek közzé, azt sugallja, hogy a kreatin számos jótékony hatást fejthet ki a szervezetben a vércukorszint szabályozásától a koleszterinszint és a stroke kockázatának csökkentéséig.

A kreatin a húsban, elsősorban a vörös fajtákban és a halakban természetesen előforduló vegyület. Tartalmaz kreatint a szójabab, a lencse és néhány hüvelyes is, ami a vegánoknak jelenthet alternatívát, azonban ezekben jóval kisebb mértékben figyelhető meg a komponens. Arra figyelni kell, hogy a kreatin bevitel növelése ne a hüvelyesek magasabb fogyasztási arányával legyen egyenlő, mert azzal a bél áteresztőképessége is nő, ami számos megbetegedés melegágya.

"Az agy sok energiát fogyaszt a megfelelő működéshez"

– mondta a lapnak Dr. Jenna Macciochi, a Sussexi Egyetem immunológusa, aki a táplálkozás, a mozgás, az egyénre szabott életmód és az egészség metszéspontjára szakosodott. Tagja egy olyan csapatnak is, amely kreatin-kiegészítőt fejleszt a menopauza utáni nők számára. Elmondta, hogy rengeteg bizonyíték támasztja alá a kreatin kognitív képességekre kifejtett hatását.

Fogyasztása után jobb lesz a fókuszáltság, az éberség, és kevésbé kezd el mentálisan hanyatlani az ember idősebb korára.

Egy februárban közzétett tanulmány például azt sugallja, hogy még az alváshiány ellen is bevethető, és bár további kutatásokra van szükség, antidepresszáns szerű hatást is figyeltek meg bizonyos kísérletek során.

Egy másik, hosszabb távú hasznot még vizsgálnak, mondja Macciochi:

"Neuroprotektív tulajdonságai lehetnek, ami azt jelenti, hogy

segíthet megvédeni az agyat az olyan károsodásoktól, mint például az oxidatív stressz.

Oxidatív stressz akkor zajlik a szervezetben, amikor az szabad gyököket termel. Önmagában ezzel nincs gond, de ha például az alkohol, a cigarettafüst vagy a környezetszennyezés növeli a szervezet által termelt antioxidánsok szintjét, akkor nagy baj lehet.

Az oxidatív stressz az öregedés központi mozgatórugója a kutató szerint, olyan, mint az autónak a rozsdásodás.

Még akkor is felléphet, ha a lehető legnagyobb mértékben vigyáztunk a gépjárműre.

Bár nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kreatin képes teljes védelmet nyújtani a neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint például az Alzheimer-kór, a kognitív hanyatlásra gyakorolt ​​hatásai ígéretes vizsgálati alapok lehetnek.

Sőt, a nők számára előnyösebb a kreatin fogyasztása, mint a férfiaknak.

"A kreatin rendkívül előnyös a menopauzán áteső nők számára" – mondja Brittany Werner dietetikus, a Working Against Gravity nevű táplálkozási tanácsadó cég igazgatója.

"A nők általában 70-80%-kal kevesebb kreatint raktároznak el, mint a férfiak, és általában kevesebbet fogyasztanak diéták alkalmával.

Ezért nagyon fontos lehet a nők számára, hogy tudatosak legyenek a kreatin fogyasztásban,

különösen a hormonális ingadozások időszakában, beleértve a menstruációt, a terhességet, a szülés utáni időszakot, a perimenopauzát és a menopauzát követő időszakot" - összegezte.

A kreatin a legtöbb ember számára állati eredetű forrásokból hasznosul leginkább - a kisbabák szervezetébe az anyatejjel jut, és ugyan az említett növényekben van valamennyi kreatin, terápiás mennyiség bejuttatására a hüvelyesek néhány kivétellel alkalmatlanok.

A vadhús az egyik legjobb forrás a szakértők szerint,

de a vörös hús és hal, különösen a hering, a lazac és a tonhal, a legtöbb tej és sajtok is kitűnő források. Azért a vegánok számára sem szűnik meg a kreatin fogyasztás lehetősége, nekik azokra a készletekre kell hagyatkozniuk, amelyeket szervezet aminosavakon keresztül képes előállítani. E raktárakat fel lehet tölteni magvakkal, gabonákkal, diófélékkel és hüvelyesekkel. Az extrém alacsony kreatin szint fogyáshoz vagy fáradtsághoz vezethet, de még egy pici hiány is fáradtságot vagy fizikai nehézségeket okozhat.

"Az étrendkiegészítők adagolása egy kicsit nehézkes"

– mondja Macciochi, aki szerint ugyan az edzésteljesítmény szempontjából a napi 3–5 gramm egy igazán jó adag, ha következetesen fogyasztják. Ez már teljesítményjavulást eredményez, de az egyéb egészségügyi hatásokért már napi 10 grammra is szükség lehet. Más tanulmányok szerint pedig 20 grammot is használni kéne, nincs tehát közmegegyezés.

A testépítők szoktak javasolni egy betöltési fázist Macciochi szerint. Ilyenkor a kezdeti szakaszban löketszerűen nagy adagot kapnak a sportolók, majd egy fenntartó szintet követnek később. Ilyenkor a teljesítményelőnyöket nagyon hamar el lehet érni, de erre nem feltétlenül van szüksége a szervezetnek, maximum extrém sportok esetén. Sőt, a nagy dózisok növelhetik az izom vízvisszatartását, ezért csak óvatosan alkalmazandó ez a metódus.

A kutatások szerint a kreatin befolyásolhatja a veseműködést is,

fennáláló vesekárosodás esetén például a túlzott kreatin ronthatja a vese egészségét. Betegség vagy vényköteles gyógyszer szedése esetén tehát kritikusan fontos, hogy az orvossal konzultáljon a fogyasztó.

Néhány rémtörténet összefüggésbe hozza a kreatint a kopaszodással,

egy 2009-es tanulmány szerint a tesztoszteron mellékterméke, a DHT megnövekedett szintje hajhulláshoz vezethet. A tanulmány azonban csak 20 férfit vizsgált, a bejuttatott adag pedig nagyon nagy volt, napi 20 gramm. Úgy tűnik, a 2021-es meta-áttekintés ezt a problémát kizárta a mellékhatások közül.

Egyes tanulmányok azt találták, hogy bélproblémák nagy dózisok esetén előfordulhatnak, de ezek elkerülhetők az ésszerű fogyasztással.

Összefoglalva, a kreatinnak számos jótékony hatása van a szervezetre, azonban

ahhoz, hogy ezt kifejthesse, elengedhetetlen a megfelelő minőségben és intenzitással végzett mozgás.

Fizikai aktivitás nélkül a kreatin jótékony hatása alig hasznosul a kutatók szerint.


Megosztom
Link másolása