INSPIRÁLÓ
A Rovatból

Így legyél sikeres - 3 hack, amit csak a legjobb pszichológusok árulnak el

A legtöbben elhiszik, hogy a siker csak a kiválasztottaknak jár. Hát tévednek. Van egy másik, sokkal durvább tény: a siker akadálya legtöbbször te magad vagy.

Megosztom
Link másolása

Ha megnézzük az igazán sikeres emberek életútját, egy dolog mindegyikük esetében tisztán látszik: teljes szívvel és megingathatatlanul hisznek magukban. Nincsenek kétségeik afelől, hogy az ötleteik elég jók-e, megérdemlik-e a jó állást, jó fizetést, hogy jár-e nekik a siker, képesek-e vezetni egy vállalkozást. Ez a hitük olyan erős, hogy lepereg róluk a környezet kétsége, és ha el is buknak egy feladattal vagy becsődöl egy vállalkozásuk, már állnak is fel, és kezdik újra.

Ahogy a dalai láma mondja: „az nem tíz kudarc volt, csak tíz próbálkozás”.

Egész addig próbálkoznak tehát, amíg elérik a céljukat. Nem adják fel, nem hiszik azt, hogy ha egyszer nem ment valami, akkor máskor sem fog. Nem raktároznak el magukban évtizedekkel ezelőtt elhangzott mondatokat, melyek talán igazak se voltak, mégis megkövesedtek és korlátozó hiedelmekké váltak. Ezek a hiedelmek pedig bénítóvá, ami egyenes út a sikertelenséghez.

Az emberek többsége rengeteg ilyen korlátozó hiedelemmel küzd. Még rosszabb helyzetben vannak azok, akik nem is küzdenek, csak elfogadják, amit egyszer mondott róluk valaki. A legjobb pszichológusok azt tanítják, hogy ha sikeres szeretnél lenni, elsősorban ezekkel a hiedelmekkel kell felvenned a harcot.

De mik is pontosan ezek a korlátozó hiedelmek?

Olyan, magunkról szóló állítások, amelyeket teljesen igaznak hiszünk, még akkor is, ha semmi valóságalapjuk nincs.

Legtöbbünknek mindenféléről vannak ilyen meggyőződései: „Gyengének fognak tartani, ha őszintén megnyílok mások előtt”, vagy „Nem kezdek addig randizni, amíg nem fogyok le, mert ilyen hassal senki nem állna szóba velem”. Aztán ott vannak a “Sosem lennék képes vállalkozást indítani”, „Nem tudok megtanulni angolul" és „Inkább nem szólalok meg az értekezleten, úgysem jók az ötleteim”. Szinte mindenkinek vannak korlátozó hiedelmei a munkahelyi teljesítményével, a barátaival, a családi kapcsolataival, a szokásaival kapcsolatban, és valószínűleg ezeknek a gondolatoknak kevés közük van a valósághoz.

Épp ezért a legjobb pszichológusok azt tanácsolják, hogy kezdd el újrafogalmazni mindazt, amit magadról gondolsz. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik.

Következzen néhány gondolatfrissítő hack, amit az érzelmeid kezelésére és az önbecsülésed helyreállítására használhatsz, plusz néhány tipp, amit rögtön ki is próbálhatsz:

1. Vezess naplót!

A terapeuták azt javasolják, hogy szentelj egy titkos kis füzetet teljes egészében ennek a projektnek. Amikor a nap folyamán bármilyen okból felbukkan benned egy-egy igazán negatív gondolat magaddal kapcsolatban, azonnal írd le. Ha az első gondolatod az, hogy béna vagy és a legrosszabb ember a világon, akkor írd le azt, szó szerint. Ne kezdd el értelmezni, nem kell rágódni rajta tovább, csak írd le és kész.

Az egésznek az a lényege, hogy lásd, milyen gyakran gondolsz magadra bántó módon. És hát az egyértelmű, hogy leginkább akkor érzed magad rosszul, ha azt mondogatod magadnak, hogy mennyire sz@r arc vagy.

Eleinte a nap végén érdemes átnézned a leírt érzéseket (ha már ritkulnak, akkor elég lesz hetente is), és elkezdheted átfogalmazni őket. Előfordulhat, hogy az első napokban, amikor szembesülsz a napi felhozatallal, tényleg szükséged lesz néhány percre, hogy megnyugodj, mert sokkolhat, amit olvasol. Ha sikerült, jöhet az átfogalmazás. Lassan el fogod kezdeni meglátni a gondolkodásod mintáit, és felfedezed majd, hogyan veszik át az irányítást feletted ezek a tolakodó állítások.

Képzeld el, ha mindezt egy idegen emberrel kapcsolatban éreznéd, drukkolnál a sikeréért?

Ugye hogy nem.

Néhány példa arra, hogyan dolgozhatsz a gondolataidon:

„Akármit csinálok magammal, akkor is ronda vagyok.” → „Büszke vagyok arra, hogy ma farmer helyett elegáns ruhát vettem fel.”

„Ha most elmondanám az ötleteimet, kirúgnának, mert rájönnének, hogy ostoba vagyok.” → „Az értekezlet alatt eszembe jutott egy csomó ötlet, és ez jó. Különösen annak örülök, hogy mások ki is mondták, amire én gondoltam.”

„Rossz munkatárs vagyok, mert nem készültem el időben a projektemmel." → „Nagyon keményen dolgozom, hogy minőségi munkát tegyek le az asztalra, és ez néha több időbe telik."

„Soha nem lesz normális kapcsolatom, mert kövér/öreg/sovány stb. vagyok.” → „Azt akarom, hogy valaki úgy szeressen, ahogy vagyok, és ne kelljen magam átformálni miatta."

2. Kis lépésekkel haladj!

Amikor egy egész negatív gondolatcsalád átformálása túl nagy falatnak látszik, a terapeuták azt tanácsolják, hogy szedd szét kisebb darabokra.

Amikor úgy érzed, hogy te vagy a legrosszabb a csapatban, ne írd át arra, hogy te vagy a legjobb - túlságosan kilógna a lóláb és úgy nem működik a módszer.

Ehelyett a „dolgozom rajta” megoldást érdemes alkalmazni. Ahhoz, hogy sok év negatív gondolkodás után el tudd fogadni magad, egy kis idő kell. És ha már lesznek kezdeti sikereid, akkor is vissza-vissza eshetsz, és előjöhetnek újra a negatív gondolataid. Sajnos a legtöbben elég keményen bánunk magunkkal, ezzel szeretnénk elkerülni a szomorúságot, félelmet vagy csalódást. Csakhogy egyúttal a sikert is elkerüljük így.

Néhány példa erre a módszerre is:

„Alkalmatlan vagyok erre a munkára". → „Most új kihívással kell szembenéznem".

„Soha nem lesz senkim.” → „Nem jó egyedül. Dolgozom azon, hogy találjak valakit, aki szeret."

„Csúnya vagyok.” → „Mindenkinek más az ízlése, aki nekem bejön, az másnak nem. Ez nagyon szubjektív dolog.”

„Soha nem lesz elég pénzem, hogy normálisan éljek.” → „A legfontosabb dolgokat meg tudom venni, de találnom kell egy másik bevételi forrást, hogy több pénzem legyen.”

3. Meg tudod csinálni!

Amint észreveszed, hogy megint katasztrofálisan látsz mindent, próbálj hátralépni egyet. Tudatosítsd magadban, hogy mit érzel, miközben ostorozod magad. Izzad a tenyered? Befeszültél? Meggörnyed a hátad? Meleged lesz vagy ellenkezőleg, kihűlnek a végtagjaid és reszketsz? Ha látod, hogyan reagál a tested a stresszre, azt is könnyebben belátod, hogy mennyire rosszat tesz neked.

A legjobb ilyenkor, ha egy kicsit együtt tudsz érezni magaddal.

Ez nem pontosan ugyanaz, mint a régi, jól bevált önsajnálat, az csak még mélyebbre rúgna, a gödör mélyére.

A terapeuták szerint ilyenkor állj le, és konkrétan tedd a kezed a szívedre. Közben emlékeztesd magad arra, hogy rendben van, ha negatív érzésekkel küzdesz. Nem vagy ezzel egyedül, és valójában nem olyan ember vagy, amilyennek ebben a pillanatban érzed magad. Ez az apró, egyszerű gesztus önmagában segít, és bármikor, bárhol elvégezhető. Ahogy enyhül a szorítás, egyből jobban fogod érezni magad, könnyebben és nagyobb sikerrel oldod meg a feladataidat.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Majdnem 100 évig mindenki rosszul tudta, mit jelent Schrödinger macskája, és azóta sem oldódott meg a probléma
Sokan azt hiszik, Schrödinger macskája a kvantumelmélet bizonyítéka, pedig az valójában egy tudományos kritika volt. A friss kísérletekkel a tudomány még mélyebbre ásta magát a Schrödinger által jelzett logikai csapdában.
Sassy - sassy.hu
2026. május 29.


Megosztom
Link másolása

Azt hiszed, Schrödinger macskája valami misztikus, szuperokos dolog egy cicáról, ami egyszerre lehet élő és halott?

Felejtsd el. Az igazság sokkal kiábrándítóbb és végtelenül menőbb:

a híres macska a tudomány történetének legnagyobb trollkodása volt.

És a poén ma jobban ül, mint valaha, miközben a fizikusok már tényleg „macskaállapotokat” hoznak létre szilíciumchipeken, ahogy arról a Nature Physics is beszámolt egy 2025 elején publikált cikkben, ezzel még kellemetlenebb helyzetbe hozva a modern tudományt.

Mert miközben a laborban már kvantumzombikat gyártunk, a lényegi kérdésre még mindig nincs semmilyen válasz.

Most jön a csavar, amitől az egész sztori értelmet nyer.

Erwin Schrödinger 1935-ben azért találta ki ezt az egészet, mert abszurdnak tartotta a kollégái elméletét – miszerint egy részecske a megfigyelésig több állapotban is létezhet egyszerre.

A gondolatkísérlet arra az abszurditásra reflektál, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Ezért a kérdést egészen eredeti módon próbálta megvilágítani.

Azt mondta, oké, srácok, ha ez igaz a szubatomi világban, akkor egy dobozba zárt macska is lehet egyszerre élő és halott egy radioaktív atom szeszélye miatt.

 

Schrödinger, hogy a kvantumelmélet egyik abszurditását szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy Geiger–Müller-számláló, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy órán át magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.

Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt.

Ám a kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt?

A kvantumelmélet szerint a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza.

Schrödinger számára az az elképzelés, hogy a macska egyszerre élő és holt is, abszurd elképzelés volt, amit nem tudott elfogadni.

Ezzel akarta megmutatni, hogy a kvantumelmélet logikája a való világban látványosan összeomlik.

És itt jön a lényeg: a provokációja annyira betalált, hogy a fizika azóta is ezzel a problémával küzd. Ezt hívják „mérési problémának”, és arról a pofonegyszerű kérdésről szól, hogy pontosan hol és hogyan dől el, hogy a kvantumvilág elmosódott valószínűségeiből mikor lesz a mi valóságunk kőbe vésett ténye? Hol van a határ?

A legújabb kísérletek, amikben már nemcsak egy atomot, hanem annál jóval nagyobb rendszereket hoznak szuperpozícióba, csak még égetőbbé teszik a kérdést.

Létrehozzuk a paradoxont a laborban, de a magyarázatot ugyanúgy nem találjuk, mint Schrödinger idejében.

Szóval, amíg a neten mémként pörög a dobozban kuksoló, félig élő cica, addig a tudomány pont azt a falat bámulja, amit Schrödinger közel száz éve felépített. A kísérlet valódi üzenete nem a kvantumvilág varázslata, hanem egy megalázó emlékeztető: fogalmunk sincs, hogyan működik a valóság átmenete a mikroszkopikusból a makroszkopikusba. A helyzet az, hogy a világegyetem még mindig sokkal rejtélyesebb, mint amit a legokosabb egyenleteinkkel magyarázni tudnánk.


Megosztom
Link másolása

INSPIRÁLÓ
A Rovatból
„Vannak még jó emberek”: 3,2 millió forintot talált egy férfi Túrkevén, hiánytalanul visszaadta a nyugdíjasnak
A becsületes megtaláló kutyasétáltatás közben talált egy táskát, benne a hatalmas összeggel. A pénz egy idős úré volt, aki nyaralót szeretett volna vásárolni a településen.

Megosztom
Link másolása

Olyan, mint a mesében, de ez a történet a valóság: Túrkevén Vasas Lajos a reggeli körét rótta a kutyájával, amikor figyelmes lett egy táskára. A sztori másik főhőse egy Lajos bácsi nevű nyugdíjas, aki nem a lottón nyerte a pénzt, hanem a nyugdíjából spórolta össze, hogy vegyen egy kis nyaralót. A terv az volt, hogy Túrkevén telepszik le, mert egy rádióműsorban hallotta, hogy milyen szuper hely, meg ott a gyógyvíz is.

„El lehet képzelni, milyen sokáig tartott, amíg a kis nyugdíjamból összespóroltam ezt a pénzt.”

A hétvégét már a városban töltötte, ingatlanokat nézegetett, a teljes vételárat pedig végig magánál hordta a táskájában, mert hát hol máshol lenne a legnagyobb biztonságban, ugye. Aztán a hazaúton jött a hideg zuhany: a táska sehol. A pánikot és a beletörődést tökéletesen foglalta össze:

„Sejthetik, mit éreztem, levert a víz, magamban pedig már lemondtam a pénzről.”

Nagyjából ekkor lépett a képbe Vasas Lajos és a kutyája. Amikor meglátták a táskát, még nem sejtették, hogy egy kisebb vagyont rejteget. „Eszünkbe sem jutott volna, hogy ennyi pénz van benne, kinyitottuk, hátha találunk valamilyen nyomot, ami a tulajdonosra utal” – mesélte.

Őszintén bevallja, hogy benne is felmerült egy pillanatra a kísértés, de aztán gyorsan elhessegették a gondolatot. Mivel a táskában nem volt semmi konkrétum, felhívták a 112-t, ahol a hivatalos utat, vagyis a jegyzőt javasolták. Csakhogy vasárnap volt, a hivatalok pedig alszanak. Így jött a 21. századi megoldás: egy Facebook-poszt. A felhívás több áttételen keresztül végül eljutott a kétségbeesett Lajos bácsihoz, aki azonnal visszafordult Túrkevére. Egy gyors azonosítás után hiánytalanul visszakapta az elveszettnek hitt milliókat. Az öröme akkora volt, hogy 50 ezer forintot nyomott a becsületes megtaláló kezébe, aki először nem is akarta elfogadni. Végül beadta a derekát, de a pénz sorsa igazán szívmelengető fordulatot vett.

„Mivel a feleségem tanárnő – elviszi az egész osztályt ebből a pénzből moziba.”

Lajos bácsit pedig a történtek csak megerősítették abban, hogy Túrkeve a legjobb hely a világon, és továbbra is ott keres magának nyaralót.

Tavaly nyáron például Rácz Jenő sztárséfnek sikerült a kocsija tetején felejtenie a táskáját, benne a pénztárcájával és közel egymillió forinttal. A tárca természetesen lerepült útközben, de szerencséjére egy becsületes megtaláló pár bukkant rá, és a benne lévő névjegykártya segítségével visszajuttatták neki.

A séf akkor a közösségi oldalán lelkendezett, hogy „vannak még jó emberek, sőt angyalok is!”

 


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
A 16 éves lány már nem érhette meg a ballagását, de a szíve ott dobogott a tömegben egy másik fiúban
A 16 éves Emily Matejovitz már nem érhette meg saját ballagását, halála előtt azonban olyan döntést hozott, amely több ember életét is megváltoztatta. A tinédzser felajánlotta szerveit átültetésre, az iskolai búcsúünnepségen pedig megjelent az a fiú is, aki Emily szívét kapta meg.

Megosztom
Link másolása

Az iskolai ünnepségek általában a kényelmetlen egyenruháról, a szülők büszke könnyeiről és a jövőbe vetett reményről szólnak.

A michigani Reeths-Puffer középiskolában viszont ennél sokkal többről volt szó: egy lányról, aki már nem lehetett ott, és három emberről, akik azért utaztak több száz kilométert, hogy tisztelegjenek előtte.

A 16 éves Emily Matejovitz ugyanis már nem érhette meg a ballagását, de a döntése, hogy szervdonor lesz, három másik embernek adott új életet. Ők pedig úgy gondolták, a legkevesebb, amit tehetnek, hogy ott vannak az ünnepségen.

Emily tavaly decemberben, mentális egészségügyi problémákkal küzdve hunyt el, de pár hónappal korábban, a személyi igazolványa igénylésekor már jelezte, hogy halála esetén felajánlja a szerveit.

A lány édesanyja, Rebecca a People újságírójának, Toria Sheffieldnek arról beszélt, hogy lánya mindig is másokon akart segíteni, és ez a gesztus a legmélyebb gyászban is ad némi vigaszt.

„Hálás vagyok, hogy Emily szervei csodálatos emberekhez kerültek, és hogy a felajánlása beteljesítette azt, amit végső soron tenni akart: másoknak segíteni.”

A kedden tartott diplomaosztón ott volt a 16 éves Landon Coleman, aki Emily szívét kapta meg. A fiú számára ez a találkozás legalább annyira fontos volt, mint a gyászoló családnak.

„Sokat jelent, hogy találkozhatok azokkal az emberekkel, akik felnevelték és szerették azt a személyt, aki második esélyt adott nekem az életre”

– mondta, majd arról beszélt, most már olyan dolgokra készülhet, amik korábban elképzelhetetlennek tűntek.

„Alig várom, hogy megszerezzem a jogosítványomat, leérettségizzek és egyetemre menjek. Ezek olyan lehetőségek, amelyeket azért kaptam, mert valaki úgy döntött, hogy donor lesz.”

A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor a 4 éves Ripley Ferrell, aki Emily egyik veséjét kapta, odaszaladt az anyához. Ripley édesanyja, Audra szerint ez volt az egyik legjobb napjuk a transzplantáció óta.

„Hihetetlen volt nézni, ahogy Ripley nevet és a legnagyobb öleléssel nyúl Rebecca felé”

– mesélte.

Audra szerint a szervdonáció nemcsak életet ad, hanem lehetőséget is: „a lehetőség a felnőtté válásra, az emlékek gyűjtésére és mindazon dolgok megtapasztalására, amelyek egy életet alkotnak.”

A Ferrell családot annyira megérintette Emily története, hogy létrehozták az Emily Matejovitz Alapítványt, amely ösztöndíjakat ad és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést segíti. A harmadik recipiens, egy 54 éves férfi, aki a lány máját és másik veséjét kapta, szintén ott volt az ünnepségen.

A ballagás mint a családi büszkeség és a dráma színtere a sztárvilágban is állandó téma. A közelmúltban például Jennifer Lopez és Ben Affleck jelentek meg együtt Affleck lányának diplomaosztóján, de a róluk készült képeken a köztük lévő feszültség szinte tapintható volt, miközben Heidi Klum és volt férje, Seal együtt sírtak a büszkeségtől fiuk ünnepségén.


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Pokorny Lia a színpadon megható felajánlást tett Kálloy Molnár Péter családjának
Pokorny Lia 500 ezer forintot ajánlott fel a csodálatos színész családjának. Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást.

Megosztom
Link másolása

A taps után egy pillanatra mindenki elcsendesedett a 6SZÍN színpadán. Pokorny Lia kapta az első Kálloy Molnár Péter-díjat, majd a mikrofonhoz lépett, és a frissen kapott félmillió forintos pénzjutalmat egy az egyben felajánlotta néhai barátja és kollégája családjának. A gesztus nemcsak a közönséget, de a díjat átadó özvegyet, Lestár Ágnest is meglepte.

Kedden este tartották a Kálloy Alapítvány első díjátadóját, amivel

azokra a polihisztor művészekre emlékeznek, akik Kálloyhoz hasonlóan több műfajban is maradandót alkottak.

Az elismerést Pokorny Lia és Lutter Imre kapta, de a reflektorfény egyértelműen a színésznő váratlan bejelentésére irányult. Ahogy arról a Blikk is beszámolt, Pokorny egy pillanatig sem hezitált a döntésen.

„Maga a díj az enyém, és Pétert így hazaviszem magammal, de a pénzdíj egyértelműen a családé, ez nem volt kérdés a számomra” – mondta a színpadon.

A színésznő egyúttal a halált és a gyászt tabuként kezelő kulturális közegről is beszélt. „Egészen elképesztő, hogy a kultúránkban mennyire nem foglalkozunk azzal, hogy mindannyian elmegyünk. Erre készülni kell.”

Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást, de végül meghatottan elfogadta. A pénz a legjobb helyre kerül, egyenesen a Kálloy Alapítványhoz, amelynek pontosan az a célja, hogy a művész hatalmas, de jórészt befejezetlen hagyatékát gondozza.

„A Kálloy Alapítványban jó helye lesz ennek az összegnek, mert célul tűztük ki, hogy mindazt megőrizzük, fenntartsuk és továbbgondoljuk, amit Péter itt hagyott”

– erősítette meg az özvegy, utalva a rengeteg filmtervre, kiadásra váró verseskötetre és zenére.

A díj maga is szimbolikus: egy létrát ábrázol, amit egy Péterről mintázott figura tart. „Az az üzenete, hogy a felfelé haladó alak a csillagos égig jusson” – magyarázta Lestár Ágnes.

A díj megalapítását idén májusban jelentették be, azzal a céllal, hogy a Kálloy-hagyatékot gondozó alapítvány forrásokat teremtsen a befejezetlen művekhez.


Megosztom
Link másolása