ÉLETMÓD

Ha ezt csinálod a lábujjaiddal, sokat javíthatsz a szíved egészségén!

Adunk 5 meglepő tippet, amivel kicsit felturbózhatod a szív- és érrendszeredet.

Megosztom
Link másolása

Az American Heart Association (AHA) szerint az Egyesült Államokban már 1924 óta vezető halálokok a szívbetegség, és a következő 30 évben valószínűleg tovább romlik a helyzet a magas vérnyomás, cukorbetegség és elhízás terjedése miatt. Persze szinte mindenki tudja, hogy érdemes „normálisan” étkezni (értsd: kevesebb ultrafeldolgozott kaja) és rendszeres mozgás.

De kiderült, hogy vannak kevésbé köztudott, néha egész mókás trükkök is, amik jót tesznek a szívednek – és úgy általában a légzésednek is.

Karen Stockdale szerint a jó légzésnek iszonyú nagy szerepe van a szív és tüdő optimális együttműködésében. „A tüdő és a szív együtt dolgozva szállítja az oxigént a testedben, szóval minden, ami segít a tüdődnek, az a szívednek sem árt” – mondja Karen a NewYorkPost szerint.

Íme öt meglepő, hétköznapi szokás, amivel akaratlanul is dobsz egy kicsit a kardiovaszkuláris egészségeden:

1. Mozgasd a lábujjaid! (Igen, nem vicc)

Napi több órás egyhelyben ülés helyett (vagy közben) 30 másodpercnyi lábujjmozgatás óránként már segít felpezsdíteni a vérkeringést, csökkentve a vérrögképződés esélyét és segítve az oxigén áramlását. Ráadásul olyan pofonegyszerű, hogy még a Zoom-meeting alatt is simán megy.

2. Tartsd egyenesen a gerinced

A görnyedt ülés nemcsak a hátadat gyilkolja, de a mellkasi régió összenyomásával csökkenti a tüdőkapacitást, és nehezebb lesz levegőt venni. A szervezeted így kevesebb oxigént kap, a szívednek pedig többet kell melóznia, hogy a kevesebb „anyagból” gazdálkodjon.

Ha viszont szépen kihúzod magad (ne feszesen, csak épp ne csuklódj össze), a tüdőd jobban tud tágulni, több friss levegő jut be, és kevesebb stressz éri a kardiovaszkuláris rendszert. Magyarul húzd ki magad, és a szíved is boldogabb lesz.

3. Nevess (rengeteget)

A röhögésről régóta tudjuk, hogy remek stresszoldó, és aki kevesebbet stresszel, annak bizony a szíve is egészségesebb.

Egy kis röhögés nemcsak az agyadnak és a lelkednek, hanem a tüdődnek is jót tesz:

mélyebbet lélegzel, jobban pörög az oxigéncsere, és a vérnyomásod is lejjebb mehet tőle.

Stockdale szerint a nevetés során a rekeszizmok és a hasizmok erősen összehúzódnak, ami „kicsavarja” a tüdőt, több levegőt kipréselve, majd több friss oxigént beszippantva. Ez megdobja a keringésedet is. Nem mellesleg különféle tanulmányok szerint a jókedv simán csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

4. Gyakorold a hálát (komolyan)

Nem, ez nem valami new age maszlag, hanem egy tudományosan is vizsgált módszer a stressz csökkentésére. És ha csökken a stressz, a szervezetben (legfőképpen a légzési és keringési rendszerben) is kevesebb a gyulladás, ami hosszú távon a szívednek is jót tesz.

Egy 2012-es kutatás kimutatta, hogy akik rendszeresen írtak hálaleveleket, boldogabbak lettek, és nagyobb elégedettségről számoltak be. Egy 2003-as kísérlet szerint pedig azok, akik egyszerűen csak listázták, miért hálásak, összességében jobban érezték magukat a bőrükben. A lényeg a tudatosság: írd össze, miért vagy hálás (legyen szó az egészségedről, a barátaidról vagy az aznapi finom kávéról). Jobb kedv = alacsonyabb stressz = boldogabb szív.

5. Próbáld ki a „csücsörítős légzést”

Leegyszerűsítve: lélegezz be a megszokott módon, majd lassan fújd ki a levegőt összecsücsörített ajkakkal, mintha szülinapi gyertyát akarnál elfújni, de nem sietnél sehová.

Ez a technika lassítja a légzést, és megakadályozza, hogy a légutak idő előtt „bezárjanak”.

Több ideje lesz az oxigénnek, hogy bejusson a véráramba, és a szén-dioxid is könnyebben tud távozni.

Stockdale szerint így a szívednek sem kell megszakadnia, hogy ugyanazt a mennyiségű oxigént eljuttassa a test különböző pontjaira. Gondolj rá úgy, mint egy apró trükkre, amivel csökkentheted a szíved terhelését.

Persze ezek egyike sem helyettesíti a normális, egészséges étrendet és a rendszeres testmozgást (meg az orvosi tanácsot se), de ha legközelebb azon kapod magad, hogy unottan görnyedsz a monitor előtt, emeld fel a fejed, mozgasd meg a lábujjaidat, nevess egy jót, írj egy-két sort a hálanaplódba, aztán fújj egyet csücsörítve – a szíved hálás lesz érte. És lehet, hogy hosszútávon te is.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Ez történik az emberi testtel, ha 9 hónapot tölt az űrben, ezzel néznek most szembe az asztronauták
Izomsorvadás, idegrendszeri betegségek, látáskárosodás – csak néhány a komoly egészségügyi kockázatok közül.

Megosztom
Link másolása

Egészen biztosan te is hallottál már az űrállomáson rekedt asztronautákról, és arról, hogy késett a megmentésük.

Egy nyolcnapos küldetésből lett kilenc hónapos tartózkodás az űrben. A NASA két asztronautája, Sunita Williams és Barry Wilmore most végre hazatérhetett.

De milyen hatással van az emberi szervezetre, ha ennyire hosszú ideig van az űrben?

Az emberek fejlődésük során a földi élethez alkalmazkodtak: a gravitációhoz, a természetes napfényhez. Ráadásul jóval kisebb sugárzáshoz vagyunk szokva. Az űrben azonban nincsen gravitáció, nincsen természetes napfény és nagyobb a kozmikus sugárzás szintje. Már eleve fizikai kihívást jelent a súlytalanság állapota, ám ez így együtt komolyan megterheli az emberi szervezetet.

A nagy energiájú sugárzás (amitől a Földön a légkör és bolygónk mágneses mezője véd) szakértők szerint DNS-károsodáshoz vezethet. Megnövekszik a rákbetegségek, neurodegeneratív betegségek, szív- és érrendszeri problémákhoz és az immunrendszer diszfunkciójának kialkulásának esélye.

A neurodegeneratív betegségek például az idegek károsodásával járó folyamatok, melynek következtében az agy funkciói csökkennek. A neurodegeneratív betegségekben az idegsejtek szerkezeti és funkcionális sérülése vagy előrehaladott pusztulása jellemző.

Mivel a gravitáció kulcsszerepet játszik az emberi test működésében, annak hiánya számos káros hatással jár.

Amikor az asztronauták szervezetét nem a földi élet során megszokott erőhatások érik, a két leggyakoribb probléma a csontsűrűség csökkenése és az izomsorvadás.

NASA szerint az asztronauták csontsűrűsége havonta körülbelül 1%-kal csökkennek, ha nem tesznek meg bizonyos óvintézkedéseket. A csontok emiatt gyengébbé és törékenyebbé válnak. Az izmok pedig azért kezdenek sorvadni az űrben eltöltött idő alatt, mert nincsenek kitéve olyan fizikai igénybevételnek, mint a Földön.

A gravitáció hiánya miatt a testfolyadékok felfelé áramlanak, ami növeli koponyaűri nyomást, ez pedig károsíthatja a látást.

A fejfájás is gyakori probléma az űrben. Egy 2024-es tanulmányból kiderült, hogy 24 megkérdezett asztronautából 22 gyakran szenvedett fejfájástól a Földtől távol töltött 26 hét alatt.

A zárt, elszigetelt környezet, a korlátozott társas kapcsolat az emberek mentális egészségét kezdi ki. Ez stresszhez, alvászavarokhoz, a kognitív teljesítmény csökkenéséhez és hangulatváltozásokhoz vezethet.

Bár még 700 ember járt az űrben, az eddigi kutatások szerint az asztronauták többsége idővel felépül. Ehhez általában annyi időt vesz igénybe, mint amennyi ideig távol voltak. A rövid, néhány napos alacsony Föld körüli pályán zajló küldetések esetében a biológiai károsodások 95%-a visszafordítható a visszatérés után.

Néhány hatás azonban - például a csontsűrűség csökkenése és a látásromlás, látáskárosodás - a hosszú ideig tartó űrben tartózkodás után megmaradhat.

Forrás: Sky.com


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Elég napi 3 pohár ebből az italból, és elkerül a demencia - bizonyítják a kutatások
A demencia mellett a szívbetegségek, sőt a rák ellen is hatásos.

Megosztom
Link másolása

A demencia világszerte egyre nagyobb probléma: a számítások szerint 2060-ra meg fog duplázódni a betegek száma.

Sokan próbálnak életmódváltással védekezni: az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a társas kapcsolatok és a mentális aktivitás mind segíthetnek csökkenteni a demencia kockázatát.

Egy új japán kutatás viszont egy meglepően egyszerű módszert talált: egy hétköznapi italt,

amely már néhány korty után is hozzájárulhat az agy egészségéhez.

A zöld tea és az agy

Japán kutatók közel 9000 felnőtt kávé- és teafogyasztási szokásait elemezték, és agyi vizsgálatokkal nézték meg, milyen hatással vannak ezek az italok a fehérállományukra. Az eredmények egyértelműek voltak:

a rendszeres zöldteafogyasztók körében kevesebb volt az olyan agyi elváltozás, amely a demencia előfutára lehet.

Bár a kávé ilyen téren nem mutatott védőhatást, a kutatók szerint napi három vagy több csésze zöld tea jelentősen csökkentheti a kognitív hanyatlás esélyét. Ez egybecseng más kutatásokkal is:

- Egy 2022-es meta-analízis szerint minden rendszeresen elfogyasztott csészényi zöld tea 6%-kal csökkentheti a demencia kockázatát.

- Egy másik tanulmány azt mutatta ki, hogy napi 2-3 csésze zöld tea jelentősen csökkenti a kognitív hanyatlás esélyét – de ha valaki ennél többet iszik, már nem tapasztalható ugyanilyen erős védőhatás.

Nem véletlen, hogy a görögországi Ikaria szigetén, ahol a lakosok rendkívül magas életkort érnek meg, és alig fordul elő demencia, a zöld tea is a hosszú élet titkai között szerepel.

A zöld tea több fronton is harcol

A zöld tea előnyei nem állnak meg az agy védelménél. Tele van antioxidánsokkal, különösen epigallokatekin-galláttal (EGCG), amely:

- Gyulladáscsökkentő hatású

- Segíthet csökkenteni a rák és a stroke kockázatát

- Javíthatja a szív egészségét

A kutatások szerint a rendszeres zöldtea-fogyasztás hozzájárulhat a vérnyomás és a koleszterinszint csökkentéséhez,

így segíthet megelőzni a szívbetegségeket és a stroke-ot.

Egy 2023-as tanulmány szerint azok,

akik napi 2-4 csésze zöld teát isznak, akár 24%-kal is csökkenthetik a stroke kockázatát.

Tehát ha eddig azt gondoltad, hogy a zöld tea csak egy ártalmatlan luxuscikk a kávé helyett, lehet, hogy érdemes újragondolnod. Az eredmények szerint nemcsak az agyműködésedet, hanem a szívedet és az egész testedet is védi – ráadásul pár csésze is elég lehet ahhoz, hogy hosszú távon érezhető legyen a hatása.

Via NewYorkPost


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A 10 legjobb kutyafajta lakásokba és kis házakba - a hetedik meg fog lepni mindenkit!
Ha csak kis hely áll rendelkezésedre, de nagyon vágysz egy szőrös barátra.

Megosztom
Link másolása

Lakásban élni egy kutyával nem mindig egyszerű mutatvány, de szerencsére vannak olyan fajták, amelyek kifejezetten jól tűrik a kisebb tereket. Fontos persze átgondolni, mennyi mozgásteret tudsz nekik biztosítani, de több mint egy tucat fajta simán megállja a helyét egy lakásban is – és nem mindegyik pici termetű!

Például ott az angol agár, akiről elsőre mindenki azt hiszi, óriási tér kell neki, pedig valójában nem olyan nehéz kielégíteni a mozgásigényét. A lényeg, hogy legyen lehetősége kirohangálni magát.

A mérettől függetlenül minden kutyának jár a napi legalább 30 perc mozgás, akár egyben, akár több kisebb sétára elosztva.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy felelős gazdiként mekkora időt és figyelmet tudsz szentelni a négylábúnak. Ha mindenre felkészültél, mutatjuk a lakás- és kiskertes-otthon kompatibilis fajtákat, visszafelé haladva a tizediktől az első helyezettig.

10. Cavalier King Charles spániel

Magasság: kb. 30-33 cm

Súly: 6-8 kg

Várható élettartam: 12-15 év

Ez az elbűvölő spániel soha nem nő 33 centi fölé, és akár 15 évig is hű társad lehet. Kiváló választás kisebb lakásokba, mert imád a gazdája közelében lenni, de nem foglal túl sok helyet. Egy igazi kis árnyékkutya, aki mindig követ, akármerre is mész.

9. Bulldog

Magasság: 35-38 cm

Súly: 18-23 kg

Várható élettartam: 8-10 év

Tömzsi test, ráncos pofa, cuki tekintet – a bulldog remek társ lehet egy kisebb otthonban is. Nem túl aktív, így nem fog össze-vissza rohangálni és láb alatt lenni. Ha szeretnéd elkerülni, hogy fél lépést se tehess nélküle, gyakran épp elég lusta lesz, hogy békésen szundikáljon valahol a nappali sarkában.

8. Bichon frisé

Magasság: 24-29 cm

Súly: 5-8 kg

Várható élettartam: 14-15 év

Ha allergiás vagy a kutyaszőrre, de mégis szeretnél egy kis bolyhost, a bichon frisé lehet a megoldás. Göndör bundája alig hullik, így kevésbé irritál. Kicsi termetű, ezért egy lakásban sem foglal sok helyet. Játékos, barátságos, könnyen alkalmazkodik a szűkebb élettérhez is, csak a napi mozgását ne felejtsd el biztosítani.

7. Basset hound

Magasság: kb. 38 cm

Súly: 18-29 kg

Várható élettartam: 12-13 év

Hosszú fülek, rövid lábak, elképesztő szaglás – a basset hound mindent megszimatol, ami az orra elé kerül. Szerencsére már egy háztömb körüli séta is ki tudja elégíteni a kíváncsiságát, hiszen lépésenként megáll vizsgálódni. Lakásban is megfér, ráadásul nem igényel óriási mozgásteret.

6. Yorkshire terrier

Magasság: 18-20 cm

Súly: kb. 3 kg

Várható élettartam: 11-15 év

Parányi termet, nagy temperamentum – a yorkshire terrier nem csak egy imádnivaló öleb, de igazi kis védelmező is. Előfordulhat, hogy a hatalmas szívével többet ugat, mint hinnéd, de méretéből adódóan még a legkisebb lakásban sem lesz útban. Esténként pedig boldogan kucorodik oda a gazdi ölébe.

5. Mopsz

Magasság: 25-33 cm

Súly: 6-8 kg

Várható élettartam: 13-15 év

Az ennivalóan gömbölyded mopsz hajlamos kicsit túlenni magát, ezért figyelj oda az adagokra, nehogy túl sok hurkát növesszen magára. Mozgásigénye nem túl nagy (persze ez a nevelésétől is függ), így egy lakásban is remekül tartható. Nem árt, ha hozzászoktatod a rendszeres sétához, hogy egészséges maradjon.

4. Máltai selyemkutya

Magasság: 17-23 cm

Súly: kb. 3 kg

Várható élettartam: 12-15 év

A máltai selyemkutya apró, hófehér teremtés, amely képes egészen hosszú bundát növeszteni. Sokan masnis copfot vagy más édes fazont alakítanak ki a szőréből. Kicsi, ezért könnyen elfér egy lakásban, és boldogan csatlakozik a gazdi minden tevékenységéhez. Szeret a középpontban lenni, de nem csinál nagy felfordulást.

3. Biewer terrier

Magasság: 18-28 cm

Súly: 2-4 kg

Várható élettartam: akár 16 év

A biewer terrier létezik, és nem csak egy rosszul tenyésztett "yorkie". Ez a játékos kis szőrpamacs kifejezetten szeret kergetni mindent, ami mozog, vagy legalábbis kis prédának látszik. A lakásban ezért érdemes vigyázni a szétszórt zoknikkal és tárgyakkal. Komolyabb kalandokat sem veti meg, de a kis helyet is könnyen megszokja.

2. Border terrier

Magasság: 30-38 cm

Súly: 6-7 kg

Várható élettartam: 12-15 év

Bár kicsit magasabb, mégsem foglal túl nagy helyet a border terrier. Könnyű testalkatú, és imád kirándulni, mozogni, kalandozni a gazdival – de a lakásban is simán elvan, ha már levezette az energiáit. Nem kell aggódnod, hogy felborogatja a bútorokat, de a rendszeres mozgást mindenképp biztosítsd neki.

1. Angol agár

Magasság: 71-76 cm

Súly: 27-32 kg

Várható élettartam: 10-13 év

Talán elsőre furcsa, de a listán az első helyezett a karcsú, atlétikus angol agár. Sokan azt hiszik, hatalmas lakás kell neki, de a valóságban az angol agár meglepően lustává válik a futásokon kívül. Ha biztosítod számára a lehetőséget, hogy időnként nagyot rohanjon vagy hosszabb sétákat tegyen, akkor a nap hátralévő részét szívesen szundikálja át akár egy kisebb lakásban is.

(A nyitóképen egy Bajor hegyi véreb látható)


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Jó hír volt Covidosoknak: vissza lehet hozni az elvesztett szaglást és ízérzést!
Visszatérhet a covid utáni szaglás és ízlelés? Felbukkant egy új módszer – és elég durva.

Megosztom
Link másolása

Aki átvészelte a koronavírust, az tudja, hogy az egyik legrosszabb covid-örökség a makacs szaglás- és ízlelésvesztés. A WHO adatai szerint száz fertőzöttből nagyjából hatnál makacsul és hosszú távon fennmaradhat a probléma, sőt világszerte milliókat érinthet ez a kellemetlen állapot. Eddig sokan szaglótréninggel vagy szteroidos kísérletekkel próbáltak visszakapaszkodni a régi ízek és illatok világába, de sokan vannak, akiknek ez sem jött be.

Most viszont egy új, kicsit sci-fibe illő orvosi megoldás is szóba került:

a londoni University College London Hospitals NHS Foundation Trust (UCLH) sebészei egy funkcionális orrvövényplasztikának (fSRP) nevezett módszerrel bővítik az orr légútjait – és ettől, ahogy ők tapasztalják, újraindul a szaglás.

12 páciensnél alkalmazták ezt a technikát, akik mind jelentős javulásról számoltak be, míg a kontrollcsoportban szaglás tréninget végzők közül 40%-nál romlottak a tünetek.

Az apró rekonstrukciós műtét körülbelül 30%-kal megnöveli az orrjáratot és a légáramlást is, így visszaadja az illatok megérzésének, és ezzel együtt az ízek felfedezésének képességét.

Az orvosok szerint az eljárás rendkívül biztonságos, és ha további kutatások is megerősítik hatékonyságát, akkor a jövőben szélesebb körben is elérhetővé válhat a hosszú Covid tüneteitől szenvedő betegek számára.

A kutatás egy fontos áttörés, mert eddig a hosszú Covid miatt kialakult szaglás- és ízlelésvesztésre nem létezett hatékony, sebészeti megoldás,

és sok beteg évekig küzdött ezekkel a tünetekkel.

Hogy mi lehet a háttérben, arról Dr. Mangó Gabriella orvos-természetgyógyász is elmondta a véleményét a Borsonline-nak:

„Az fSRP-nél

az orrsövény megpiszkálásával a vérkeringés fokozódhat, ez pedig segíthet a regenerációban. Ekkor az immunrendszer nagyobb lehetőséget kap arra, hogy felismerje azokat a sejteket, amik esetleg coviddal fertőzöttek.”

Szerinte az idegvégződések is kaphatnak egyfajta „ütést” a műtét során, ami beindíthatja a regenerációjukat, miközben a megnövelt vérellátás is rásegít a gyógyulásra.

Egy biztos:

aki a covid nyomán belefáradt, hogy nem érzi a reggeli kávé illatát, vagy csak félkarú óriásként kóstol végig bármilyen ebédet, annak minden ötlet jól jöhet,

ami esélyt ad a szaglás és az ízek visszanyerésére. Az fSRP valószínűleg hamarabb lehet elérhető, hiszen a rekonstrukciós műtéteket hazai fül-orr-gégészek is már régóta alkalmazzák.

Via Borsonline


Megosztom
Link másolása