Ezt árulja el a testmagasságod az egészségedről – a demencia kockázatától a rákon át egészen a kopaszodásig
Mit árul el rólad a magasságod? A tested hossza többet mond az egészségedről, mint hinnéd. A szívedtől a hajhagymáidig, a hasnyálmirigyedtől az agyadig minden szerved máshogy viselkedhet attól függően, hogy milyen magas vagy. És itt nem az önbizalomról van szó, hanem statisztikai kockázatokról.
Dr. Peter Fotinos, a Male Excel egészségügyi igazgatója szerint:
„A magasság néhány hasznos jelzést adhat az általános egészségi állapotról, de fontos hangsúlyozni, hogy ez csak egy tényező a sok közül.”
Lássuk, mit mondanak a kutatások!
1. Szívbetegségek
Magyarországon több mint 2 millió ember él valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel, és évente körülbelül 65–70 ezren halnak meg keringési rendszerhez kapcsolódó okokból – ez a halálesetek közel fele az országban.
„Egy nagyszabású kutatás a New England Journal of Medicine-ben kimutatta, hogy minden 6,5 centis magasságnövekedés 13%-kal csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát” – mondja Dr. Fotinos.
Miért? A tudósok szerint a magasabb emberek nagyobb artériákkal és jobb tüdőkapacitással rendelkeznek, ami javíthatja a keringést.
DE! Nem minden ilyen szép: a Queen Mary University of London kutatása szerint a magas embereknél gyakrabban alakul ki pitvarfibrilláció (szabálytalan szívritmus).
Mikor menj orvoshoz?
Ha fáradtság, nehézlégzés, tartós köhögés, vagy kisugárzó mellkasi fájdalom jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni. Szívinfarktus gyanújánál pedig hívni kell a mentőt, azonnal!
2. Rák
Az élete során minden második embernél kialakul valamilyen rákos megbetegedés. A dohányzás, elhízás és mozgásszegény életmód a fő bűnösök, de a magasság is beleszól a játékba.
„A Lancet Oncology tanulmánya szerint
– mondja Dr. Fotinos.
Miért? Több sejt → több esély a mutációkra. Ráadásul a növekedési hormonok szintje is magasabb lehet a magasabb embereknél.
„Ráadásul szociológiai tényezők is számítanak: a gyerekkori alultápláltság, hormonális zavarok és szegénység is fokozhatják a kockázatot” – figyelmeztet Dr. Cheryl Lythgoe.
„Általános figyelmeztető jelek közé tartozik a megmagyarázhatatlan fogyás, a tartós fáradtság, a szokatlan csomók vagy duzzanatok, a sérülés nélküli vérzés, valamint a nem múló fájdalom.”
Mikor menj orvoshoz?
Ha valami nem múlik el. Fájdalom, csomó, vérzés, éjjeli izzadás, megváltozott székelési vagy vizelési szokások → orvos.
3. Alzheimer-kór
A demencia az egyik legrettegettebb időskori betegség. A kutatók szerint az alacsonyabb testmagasság növelheti a kockázatot, különösen férfiaknál.
– áll a British Journal of Psychiatry tanulmányában.
Miért? A gyerekkori táplálkozás, fertőzések, szocioökonómiai környezet mind nyomot hagynak. A nagyobb agytérfogat és több idegkapcsolat pedig egyfajta „tartalékot” jelenthet a magasabbaknál.
Mikor menj orvoshoz?
Ha feledékenység, zavartság, nehézség a döntéshozatalban, beszédben vagy hétköznapi feladatokban jelentkezik → vizsgálat szükséges.
4. Cukorbetegség
A cukorbetegek száma rekordokat dönt. A kutatások viszont érdekes dologra világítottak rá:
„Minél magasabb valaki, annál kisebb az esélye, hogy 2-es típusú cukorbetegsége alakul ki –
– írja a Diabetologia.
Miért? A háttérben a jobb anyagcsere-profil állhat, kevesebb zsigeri zsír, egyenletesebb zsíreloszlás, főként a máj körül.
Mikor menj orvoshoz?
Ha szokatlan fáradtság, fokozott szomjúság, gyakori vizelés vagy hirtelen fogyás jelentkezik → ideje egy vércukorszint-mérésnek.
5. Hajhullás
Nem csak genetika. A Nature Communications tanulmánya 22 ezer férfit vizsgált, és azt találta:
Miért? A háttérben a gyerekkori hormonális fejlődés és növekedési faktorok állhatnak.
Mikor menj orvoshoz?
Ha hirtelen, foltos hajhullás vagy viszketés, gyulladás jelentkezik → ez lehet alopecia areata, pikkelysömör vagy gombás fertőzés is.
6. Hátfájás
A magas emberek nagyobb terhelést kapnak a gerincükre, ami krónikus hátfájáshoz vagy porckorong problémákhoz vezethet.
– állítja a BMJ és az Arthritis Care and Research.
Mikor menj orvoshoz?
Ha a fájdalom nem múlik el, kisugárzik a lábakba, zsibbadással jár → lehet sérv, szűkület vagy idegbecsípődés. Ilyenkor jöhet az MRI, fizikoterápia vagy szakorvos.
A testmagasság egyike azoknak a tényezőknek, amelyek halványan előrevetíthetik, mire érdemes figyelni. És bár ezen nem tudsz változtatni, az életmódodon igen: étkezés, mozgás, szűrések, stresszkezelés – ezek a valódi döntési pontok.
„Koncentráljunk arra, amit tényleg befolyásolni tudunk” – zárja Dr. Lythgoe.
Via The Sun