GASZTRO
A Rovatból

Bársonyos nyári esték frissítő olasz vacsorája - vegán péntek Steiner Kristóffal

Az életmódváltásba, ahogyan az élet minden területén történő változásba igenis belefér a mentesség, anélkül, hogy feladnánk az élvezetet. 

Megosztom
Link másolása

„Hogy fogjátok kibírni, hogy nem isztok?” - tette fel a kérdést Bencze Viki barátnőnk, olaszországi gasztro túráink társ-szervezője, mikor elmeséltük neki: kilencedik hónapja nem fogyasztunk alkoholt. Ezidáig minden remekül működött nélküle, de tény, hogy a hedonista „osztálykirándulásainkon” évről évre a Prosecco az egyik leglényegesebb program pont, és annyi emlékünk van arról, hogyan heverészünk a medenceparton illuminált állapotban, vagy épp hogy táncolunk becsiccsentve, evidens volt, hogy felmerül majd: milyen lesz az idei kiruccanásunk pia nélkül.

Ugyanakkor azt is tudtam, hogy nyolc hónap nem ivás az már majdnem egy teljes terhesség - hamarosan „kihordjuk” ezt az új életmódot, már régen nem csak úgy „megfogant” bennünk. Mikor belevágtunk a második hetünkbe, az első csapat elköszönt tőlünk, a második pedig - az a kemény mag, akik évek óta velünk járnak olasz-vakációzni - beköltöztek a szobáikba, Viki azt mondta nekem: „Tudod mit, sokkal élvezetesebb a veletek töltött idő, mint mikor még ittatok.

Kevésbé felszínes, jobban elmélyülnek a beszélgetések, és sokkal szervezettebben, rendezettebben is dolgoztok.”

„És nem késünk!” - tettem hozzá nevetve, ugyanis a tíz perc ráhúzása az eredetileg tervezett indulási időre tipikus Kristóf és Nimi személyiségjegy volt, mostanában viszont valahogy mindig tűpontosan jelenünk meg a kapu mellett, mikor kirándulni, étterembe, borkóstolóra igyekszünk. Mert hogy olyan is volt - és bevallom, én ettől tartottam a legjobban: hogy érzem majd magam egy olyan helyzetben, ahol mindenki más kortyolgatja a finomabbnál finomabb nedűket, mi pedig csak… nézünk mint a moziban. Ám ez a félelmem is alaptalannak bizonyult:

amíg a tonikunkat kortyolgattuk, minden az asztalra érkező borba mélyen beleszagoltunk, és minden egyes szippantás pont oda repített, ahová anno egy-egy korty, mínusz az azzal járó részegség. Bódulatot viszont igenis kaptam belőle, tőle - a borkóstoló végére rendesen becsiccsentve éreztem magam, egyszerűen csak az örömtől, és a közösen eltöltött másfél órától.

Amikor néhány nappal később sikerült beszerezni néhány üveg alkoholmentesített olasz bort is, az már csak hab volt a Prosecco tetején.

Így alakulnak ki új szokásrendszerek. Csak el kell kezdeni - a többi jön magától.

Régebben azt sem tudtam volna elképzelni, hogy egy nem tejtermékből készülő sajt lehet olyan ízletes, mint az igazi, ma pedig már nem is tekintek úgy a vegán sajtokra, mint hamis sajtokra. Hiszen ha ezt a logikát követném, mondhatnánk azt is, hogy a gluténmentes kenyér nem kenyér, hiszen nem gabonából készül, a cukormentes kóla nem is kóla, a koffeinmentes kávé nem valódi kávé, és így tovább. Az életmódváltásba, ahogyan az élet minden területén történő változásba igenis belefér a mentesség, anélkül, hogy feladnánk az élvezetet.

Ennek pedig ékes, és mennyei példája ez a gnocchi, amelyet Szicíliában készítettünk, és szolgáltunk fel vendégeinknek.

Bár akármilyen növényi sajttal működik, és ma már számos igazán ízletes változat vár a boltok hűtőpolcain, mi most az Oosty-t próbáltuk ki, mert ez nem tömbként érkezik, és magunk főzhetjük készre, magunk fűszerezhetjük kedvünkre, így nem csak az ízével, az állagával is játszhatunk - több vízzel lágyabb, kenhetőbb lesz, mint egy krémsajt, míg kevesebb olajjal egészen szilárd, akár mint a parmezán. A reszelt sajt persze kiváltható akár egyszerűen csak sörélesztővel kevert mandulaforgáccsal is.

Spenótos-zöldséges gnocchi

Hozzávalók, 2 főre:

250 gramm gnocchi (de lisztből és főtt krumpliból magunk is elkészíthetjük - csak össze kell gyúrni egy kis sóval, opcionálisan szódabikarbónával, centi-vastag kígyóvá tekerni, falatokra darabolni, és forrásban lévő vízben addig főzni, míg felbukkannak a víz felszínen)

1/2 kg friss spenót, vagy 200 gramm fagyasztott spenót

1 kisebb fej brokkoli

1 kisebb fej karalábé, vagy zellergyökér, de lehet krumpli is

1 szál újhagyma, vagy 1 marék snidling

1 kis csokor friss menta, vagy - aki jobban szereti - bazsalikom

2-4 gerezd fokhagyma

1 dl növényi tej

2 evőkanál olívaolaj

só és bors

Elkészítése:

A karalábét, vagy zellergyökeret meghámozzuk apróra szeleteljük, a brokkolit kis rózsákra szedjük, a fokhagymát meghámozzuk, és forrásban lévő vízben puhára főzzük őket. Az utolsó 1 percre bedobjuk a friss spenótot is. Ha fagyasztottat használunk, kiolvasztjuk.

Ha megpuhultak, turmixgépben sima krémmé keverjük őket a többi hozzávalóval, persze használhatunk botmixelt is. Ha szükséges, hozzáadhatunk több növényi tejet is - a cél, hogy olyan állaga legyen, mint a spenót főzeléknek, csak sokkal simábbra turmixlova.

Közben kifőzzük a gnocchit is, majd egy kis olívaolajon, forró serpenyőben átforgatjuk, hogy kapjon egy kis színt - ha sokat főzünk egyszerre, erre a sütőt is használhatjuk.

Tálaláskor össze is keverhetjük a gnocchit a szósszal, vagy pakolhatunk egy merőkanál krémet a tányérra, arra megy egy adag gnocchi, majd még egy kis bors, és a reszelt növényi sajt.

További receptjeink szakácskönyveinkben, és az Insta oldalunkon - @kristofsteiner és @nimrodagan -, valamint YouTube videónkban, a Kristóf’s Kitchen csatornán.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
A TikTok új őrülete: Így lesz a görög joghurtból és egy csomag kekszből isteni tiramisu-szerű sütemény
A mindössze sűrű joghurtból és kekszből álló édesség januárban vált virálissá a TikTokon. Dietetikus szerint magas fehérjetartalma előnyös, de a kekszben lévő cukor miatt érdemes mértéket tartani.

Megosztom
Link másolása

Két hozzávaló, egy hűtő és néhány óra türelem: ennyi kell a legújabb gasztronómiai jelenséghez, amely januárban hódította meg az Instagramot és a TikTokot.

A japán ihletésű, sütés nélküli joghurtos „sajttorta” lényege a pofonegyszerűségében rejlik, a nyugati adaptáció pedig a Lotus Biscoff keksznek és egy kevés kávénak köszönhetően meglepően tiramisu-hangulatúvá teszi a végeredményt.

A trend Japánból indult, ahol eredetileg sablé-típusú kekszeket nyomtak sűrű joghurtba, majd a hűtőben pihentetve érték el a krémes, sajttortaszerű állagot.

A nemzetközi áttörést az hozta el, amikor a könnyebben elérhető, karamellás ízvilágú Biscoff vette át a főszerepet. A Food&Wine magazin januárban részletesen elemezte a jelenséget, és tisztázta, hogy a „japán” jelző a módszer online gyökereire utal, nem pedig a klasszikus, habkönnyű, sütött japán sajttortára kell gondolni.

@kikiskitchen

Viral Japanese Cheesecake aber mit weniger Kalorien und in der Tiramisu-Edition Vanilleskyr, Lotus-Kekse, Kaffee und Kakaopulver. Mindestens 4 Stunden kühl stellen, damit die Kekse einweichen.

♬ original sound - daniella

A módszer egyszerű, de hatásos: a kekszlapokat függőlegesen a sűrű, görög típusú joghurtba állítják, majd az egészet lefedve hűtik legalább négy-hat, de ideálisan egy egész éjszakán át.

Ezalatt a kekszek nedvességet szívnak magukba a tejtermékből, így puhává, süteményszerűvé válnak, miközben a joghurt besűrűsödik, és az állaga a krémsajthoz kezd hasonlítani.

A tiramisu-hatást a recept kávés továbbgondolásával érik el: a kekszeket egy-két másodpercre hideg eszpresszóba mártják, mielőtt a krémbe nyomnák őket, a kész desszertet pedig tálalás előtt cukrozatlan kakaóporral szórják meg.

Bár a közösségi médiában „két hozzávalós csodaként” terjedt el, a felhasználók gyorsan elkezdték testre szabni.

Van, aki egy kevés mézzel vagy juharsziruppal édesíti a joghurtot, mások vaníliakivonatot adnak hozzá.

Az édesség egészségügyi oldalát is górcső alá vették. „Pozitív fényben látom ezt a trendet, mivel egy magas fehérjetartalmú desszertről van szó” – nyilatkozta a Newsweeknek Kristy Thomas regisztrált dietetikus, aki ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kekszek „sok hozzáadott cukrot és finomított szénhidrátot” tartalmaznak.

Javaslata szerint az arányokra érdemes figyelni: egy nagyobb, 400-500 grammos joghurthoz 4-9 darab keksz az ideális.

Sassy tipp! Aki maga is kipróbálná a tiramisu-hatású verziót, a recept a következőképpen néz ki négy adagra.

Keverjen simára 400 gramm sűrű görög joghurtot, ízlés szerint egy-két evőkanál mézzel. Mártson 12-14 darab Lotus Biscoff kekszet villámgyorsan 60 milliliter lehűtött eszpresszóba, majd állítsa őket sűrűn, függőlegesen a joghurtba.

Fedje le a tálat, és tegye a hűtőbe legalább hat órára. Tálalás előtt szórja meg vastagon cukrozatlan kakaóporral.

A siker kulcsa a valóban sűrű, zsírosabb görög joghurt vagy skyr használata, a hígabb verziók ugyanis nem adják meg a kívánt krémes állagot.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Veszélyben a tejbegríz trónja, egy elfeledett magyar desszert lehet a gyerekek új kedvence
Újra a figyelem középpontjába került a tejbetarhonya, a tejben főtt, kásajellegű tésztaétel. A gyors és olcsó fogás népszerűsége komolyan megingathatja a tejbegríz és a tejberizs eddigi egyeduralmát.

Megosztom
Link másolása

A komfortkaják dualizmusát, a tejbegríz-tejberizs tengelyt egy régi-új versenyző támadja, ami annyira retró, és annyira menő, hogy meg kell ismerned.

Tényleg ez lesz-e a gyerekek új kedvenc édessége, amiért nem kell könyörögni, hogy megegyék?

A tejbetarhonya lényegében a kásaételek és a tészták szerelemgyereke: egy krémes, édes, tejes fogás, ami pont annyival izgalmasabb a simára főzött társainál, amennyivel a tarhonya szemei haraphatóbbak a gríznél.

Az elkészítéséhez nem kell gasztroforradalmat indítani: 250 gramm tarhonyát egy kanál vajon kicsit átforgatunk, felöntjük két deci vízzel és egy csipet sóval, majd ha a vizet magába szívta, fél liter tejjel, alacsony lángon krémesre főzzük.

A végén jöhet bele a cukor, a vanília, esetleg egy kis reszelt citromhéj, és a húszperces meló után mehet a tetejére a kakaópor, a fahéjas cukor, vagy az igazi aduász, a sűrű házi baracklekvár.

A tejbetarhonya visszatérése egybeesik a kásák reneszánszával.

A kása a magyar népi konyha alapköve volt, amit a 17. század végéig a szegények és a gazdagok is ettek, csak a feltét volt más.

Nemcsak a mindennapok túlélőétele volt, hanem szimbolikus fogás is: ették szilveszterkor szerencsehozónak, lakodalmak végén pedig a „kitolókása” jelezte a buli végét.

A tarhonya pedig messze nem csak a sós ételekben tudott nagyot menni.

Bár ma a legtöbben a lecsós vagy pörköltszaftos verzióra esküsznek, régen simán készítettek belőle édes fogásokat, és olyan különleges egytálételeket is, mint a kiskunsági hebedunda vagy a nyárlőrinci tutajos.

„A gasztronómia nálunk egy olyan terület, ahol mindenkinek igaza van, és csak neki van igaza” – mondta Cserna-Szabó András író a Nosaltynak, és ez a tarhonya édes-sós kettősségére különösen igaz.

A receptet ma már persze simán lehet turbózni: működik kókusztejjel vagy más növényi itallal, mehet bele aszalt gyümölcs, fahéj, egy kis kardamom.

Ételérzékenység esetén - laktóz, glutén, vagy fűszerek - érdemes körültekintőnek lenni. A klasszikus baracklekváros tálalásnál pedig számolni kell azzal, hogy a tavalyi szezon gyenge volt, így a bolti lekvárok minősége ingadozó lehet – a legjobb, ha van otthon egy üveg a nagymama-féle, sűrű, igazi gyümölcsből készült verzióból.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből” – hatalmas gasztrofesztivált hoznak Szentendrére a szervezők
A magyar premier csak a kezdet, a szervezők Kolozsvárt és Bukarestet is bevennék. Trucza Adorjánék nagyot álmodtak, és a Pilis alatt indítják a hódítást

Megosztom
Link másolása

Aki eddig csak tervezgette, hogy megnézi magának Erdélyt, de valami mindig közbejött, annak most a lába elé hozzák a tutit. Március 27. és 29. között ugyanis a szentendrei Skanzenbe költözik a Taste of Transylvania fesztivál, ami Erdélyben 2022 óta nagyot megy, de Magyarországon most debütál. A dolog lényege, hogy

három napra az egész „Erdély” tájegység egyetlen hatalmas, szabadtéri gasztrokulturális központtá alakul.

A helyszínválasztás nem véletlen, ahogy azt a fesztivál magyarországi házigazdája, dr. Cseri Miklós, a múzeum főigazgatója el is mondta: „A skanzen Erdély tájegységét a 2022-es nyitás óta több százezer ember látogatta már meg. Bár a borospataki helyszínt nehéz felülmúlni, úgy gondolom, a Pilis hegyvonulatai ugyancsak pompás hátteret adnak majd a fesztiválhoz – a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnál alkalmasabb helyszínt tehát keresve sem találhatnánk. A programok sokszínűsége ugyancsak garancia arra, hogy ez a rendezvény a közösségek és a kultúrák igazi, élő találkozása legyen”.

A hétvége legizgalmasabbnak ígérkező dobása az Örömfőzde lesz, ahol a ring egyik sarkában tapasztalt erdélyi háziasszonyok, a másikban pedig Michelin-csillagos séfek állnak majd.

A csavar az, hogy ugyanazokból az alapanyagokból kell főzniük, párhuzamosan, bemutatva, hogy a hagyományos és a modern gasztronómia mennyire másképp nyúl ugyanahhoz a répához vagy húshoz. A végeredményt pedig a nép, vagyis a fesztiválozó kóstolhatja meg. A felhozatal elég combos: ott lesz Rácz Jenő, Kaszás Kornél, Szabi, a pék, a romániai csúcsséf Alex Petricean és persze a fesztivál alapítója, Trucza Adorján is.

És ha már legendák: a sajtótájékoztatón megjelent a máréfalvi Ilonka Rozália, vagyis Róza mama is, akinek édes tejfölös lepényeit végre a magyarországi közönség is megkóstolhatja.

A menüsor amúgy nem áll meg a magyar ízeknél, bepillantást enged az erdélyi román, zsidó, szász és örmény konyha világába is.

Aki pedig nemcsak enni jön, annak is lesz program: pénteken a 4S Street, szombaton a Bagossy Brothers Company, vasárnap pedig az Alma együttes ad koncertet. Emellett lesznek filmvetítések, például a Bölöniről szóló film, és könyvbemutatók is. A termelői vásár pedig gondoskodik róla, hogy a húsvéti sonka és tojás is bekerüljön a kosárba.

A fesztivál főszervezője, Trucza Adorján szerint ez csak a kezdet.

„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből, és bízunk benne, hogy a Taste of Transylvania a magyarországi közönség szívét is meghódítja majd.

Az idei évben nagyszabású terveink vannak: a szentendrei esemény után a rendezvényt más nagyvárosokba, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Bukarestbe is elvisszük. Közben természetesen már készülünk az elmaradhatatlan őszi borospataki fesztiválra is”. Szóval a terv az, hogy Erdély ízei és kultúrája nemcsak egy hétvégére költöznek a Pilis alá, hanem elindulnak egy komolyabb turnéra.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Vörös- vagy fehér hagyma? Kiderült, mi a legfontosabb különbség, és nem az, amire gondolnál
Sokan csak legyintenek, pedig a rossz választás tönkreteheti a kedvenc ételünket. Eláruljuk, mikor melyiket kell használni.

Megosztom
Link másolása

Ott állsz a konyhapultnál, kezedben a kés, és épp azon agyalsz, hogy a pörköltbe vagy a szószba most a vörös- vagy a fehér hagyma a jobb-e. Vagyis dehogy agyalsz, csak leveszed a polcról, ami van, és kész. Pedig a nagy hagymakérdésben van egy pokoli fontos különbség, ami megváltoztathatja az egész fogást, és meglepő módon nem is annyira az íz, hanem a textúra az igazi vízválasztó.

A lényeg, hogy a hagyma nemcsak ízt ad, hanem szerkezetet is: vagy érezhetően ott marad a falatban, vagy diszkréten a háttérbe vonul, és csak selymes testet ad a szósznak.

A vöröshagyma jobban tartja a formáját főzés közben, kevésbé hajlamos szétesni. Bár idővel ez is megpuhul és édesedik, megőrzi azt a komplex, mély ízét, ami nem tűnik el teljesen a háttérben. Ezért tökéletes, ha sült hagymát, karamellizált hagymát, pörkölteket vagy olyan leveseket készítesz, ahol elvárod, hogy a hagyma ne csak egy távoli emlék legyen, hanem konkrétan ott legyen a tányéron. Nyersen viszont más a helyzet: a vöröshagyma íze szezonális.

Ha nincs túl sokáig tárolva, nyáron és kora ősszel édesebb, télen viszont sokkal csípősebbé válik.

Ezzel szemben a fehér hagyma a nagy beleolvadó, főleg ha sokáig kapja a hőt. Könnyebben szétfő és feloldódik, így ideális, ha az a cél, hogy szinte észrevétlenül építse fel az ízalapokat, például szószokban vagy alaplevekben.

Mivel édesebb és enyhébb ízű, mint a vörös, jó alap savanyításhoz vagy gyorsan készülő wokos ételekhez is.

Nyersen pedig megvan benne az az élénk, friss karcosság, ami miatt kiválóan működik mártogatósokban, salátákban vagy friss feltétként. Ráadásul az íze egész évben nagyjából ugyanolyan marad.

És ha ez nem lenne elég, a vöröshagyma a spájzban is jobban bírja. A Nemzeti Hagyma Szövetség szerint

a fehér hagymát kompakt sejtszerkezete miatt nem lehet olyan sokáig tárolni, mint más fajtákat.

A vöröshagyma egyébként is a népszerűbb, szóval jó eséllyel amúgy is vörös van otthon a kamrában.

A jó hír, hogy a legtöbb főtt ételben simán felcserélhetők. De ha nyersen használnád, és csak vörös van kéznél, szeletelés után elég hideg vízben átöblíteni, hogy megszelídítsd az ízét.

A lényeg tehát: ha azt akarod, hogy a hagyma megőrizze a karakterét, válassz vöröset.

Ha azt, hogy selymesen beleolvadjon az ételbe, a fehér a nyerő. Szóval most már tudod: nem mindegy, melyik hagyma miatt sírsz a deszka fölött.

Via Tasting Table


Megosztom
Link másolása