Nagyvárosban élni remek dolog, de a benne közlekedés nem mindig pozitív energiákkal tölti fel az embert. A kisebb népsűrűségű településeken magától értetődő egymásra köszönés, vagy az anyagi biztonságtól sokszor független, ezért irigylésre méltó mosolygós temperamentummal megáldott népek közvetlensége nehezen tud gyökeret verni egy metropoliszban. Az évnek ebben a szakában a mi klímánkon ráadásul az időjárás se segít a derűs jövés-menésben, mindenki igyekszik behúzott nyakkal a lehető leggyorsabban eljutni a maga A-jából B-jébe, ezáltal pedig kizárólag stresszforrásként éli meg a köztéri közlekedést.

Pedig milyen jól esne ilyenkor egy kis varázslat vagy csak egy kellemes kibillenés ebből a mókuskerékből….

Szerencsére léteznek most is olyan varázslók, akik jártunkban-keltünkben mosolyt csalnak az arcunkra, és ehhez sokszor még csak látnunk sem kell őket.

Huszadik századi mesehősök a falakon

Valahol a bulinegyedben Mézga Aladár retró rádióval a vállán nézi áhítatosan a felette álló csempefeliratot: I <3 RAP. Picur, az iskolás kislány Leia hercegnő ikonikus briós-frizurájával pózol a Chewbacca-i magasságokra törő Pom Pom mellett.

Ilyen, és ehhez hasonló köztéri alkotásokkal örvendezteti meg az értő közönséget a 0036mark néven alkotó művész, akinek munkáiból december 12-én nyílt kiállítás az EASY Art Space tereiben. A dátum nem véletlen, a művész egyik legismertebb alkotásának „múzsája” ugyanis ezen a napon született: 1993-ban ezen a téli napon vált az akkori gyerekek közös vakuemlékévé, amikor a Családi mozidélután a Disney-vel adását (konkrétan a Kacsameséket) megszakította Antall József halálának híre.

Aki gyerekként részese volt ennek a közös sokknak, annak egy másodpercig sem kell magyarázni a képet, valószínűleg akaratlanul is kiül az arcára egy keserédes mosoly.

Ezzel pedig a művész és alkotása már el is érte célját: érzelmeket váltott ki, adott esetben beszélgetést indított, nosztalgiát ébresztett, és ami a legfontosabb: egy pillanatra kibillentette a befogadót aktuális gondolataiból, fókuszából.

A Banksy-hez hasonlóan művésznév mögött alkotó 0036mark munkáiban az általános popkultúra, de főleg a széles körben ismert Hollywood-i filmek ikonikus elemeit társítja a 80-90-es évek magyar (vagy magyar csatornákon is elérhető) rajzfilmfiguráival. Ez általában vicces, sokszor meghökkentő, néha pedig egészen elgondolkodtató párosításokat jelent.

Egy külföldi nagy valószínűséggel felismeri a Ponyvaregény szereplőit, de azzal már nem tud mit kezdeni, miért lóg ki Jules táskájából egy rózsaszín-zöld kockás szalagnak látszó valami. Szinte biztos, hogy tisztában van azzal, kit ábrázol ez a paste-up, de azt nem fogja tudni, mik azok a tűzfigurák a kezében.

Ezek megértéséhez, hogy is mondják: „Itt kell élned”.

És ez az, amitől ennyire izgalmasok ezek a munkák, hiszen akik értik őket, azok tulajdonképpen egy megnevezetlen elit klub tagjai. Mert persze lehet, hogy Florence Pugh vágja a Dzsungel könyve-Midsommar fúziós képet, vagy a Hupikék Törpikék szereplőit sok európainak nem kell külön bemutatni, azért a legtöbbet mi tudunk és érzünk ezekből a művekből.

Egyszerre értjük a poént és utazunk vissza két irányban is az időben, amikor meglátjuk gyerekkorunk sokszor érthetetlen szóviccekben társalgó Dr. Bubóját, amint a már kamaszként látott Mátrix Morpheus-ának szemüvege mögül nyújtja a piros pirulát.

Ahhoz pedig, hogy mélységében értsük Pityke őrmester megjelenésének okát a Lipóti pékség mellett, végképp itthon kell lennünk nem csak térben, de időben is. Ezek a belsős poénok nagyon sokat tudnak dobni egy célzott vagy céltalan hideg téli sétafikáláson, ezúton is köszönet érte a művésznek!

Las Vegas házon kívül

Gondolt már arra a kedves olvasó, milyen érzés lehet egy bűvész segédjének lenni? Kettéfűrészelődni, egyik ajtó mögött eltűnni, a másikból előlépni, vagy mondjuk

Nem?

Akkor a kedves olvasót is igazi meglepetésként érné a berlini mágus-páros, Siegfried és Joy akcióbűvészete (Kivéve talán a zenei aláfestést, mert az valószínűleg már csak a netre történő feltöltés során kerülne a produkcióhoz.) A két tigrisbundás, flitterbe forgatott, csillagszemüvegű pasi és arany lepedőjük 2016 óta járja a világot, többek között a Las Vegas in… című műsorával.

Nevüket is egy híres, szintén német mágus páros után adták maguknak: a Siegfried & Roy (Siegfried Fischbacher és Roy Horn) nevű formáció fehér tigrises állatmutatványaival és bűvésztrükkjeivel vette be Las Vegas falait, hogy aztán 1967-től a kétezeres évekig tartó munkásságukkal beírják magukat a város történetébe.

A fiatal szakmabeli utódok interneten futó videói közül főleg az örökzöld „eltűntetős” trükköt bemutatók a legelterjedtebbek, ezek igénylik ugyanis a legszerényebb eszköztárat: a két mágust, aranyszínű lepedőjüket, és egy vagy több segédet. Utóbbiról nem is szoktak előre gondoskodni, hiszen a segéd - mint az köztudott - az utcán hever. Segéd ugyanis bárkiből és bármiből lehet: gyanútlan járókelőből, mozgólépcsőn utazóból, kebabosból, de akár a metróból vagy az Eiffel-toronyból is.

Az eredetileg színházban dolgozó páros a pandémia alatt döntött úgy: új teret keres a közönséggel való találkozáshoz. Így szép lassan megtanultak bármilyen közteret színpaddá varázsolni.

- nyilatkozták egy interjú során.

Közteres akcióikról készült videóik által váltak világszerte ismertté, még az America's Got Talent-be is bejutottak, és ugyan mind a zsűri, mind a közönség kegyeit elnyerték, úgy döntöttek, ez nem az ő világuk, és inkább visszatérnek az öreg kontinensre.

A pandémia végével a duó visszatért a hagyományos színpadokra is, és nagyon élvezik, amikor a neten fellelhető viccesen átlátszó trükkjeik után a közönség azt várja, hogy csak bohóckodni fognak a színházban, aztán leesik az álluk a valódi bűvészet láttán. Művészetük annyira népszerű, hogy számos követőjük is készített már hasonlót videókat, ezek közül eddig az egyik legextrémebb egy vadászgép eltűntetése volt.

És hadd ejtsünk még egy szót a zenei aláfestésről.

A Las Vegas-i sztárok egyik legismertebbje Céline Dion, aki annak idején nagy tisztelője volt a Siegfried és Roy-párosnak. Hogy mikor és legfőképpen miért lett az új duó videóinak állandó kísérő zenéje az It's All Coming Back to Me Now, azt nem tudjuk.

Azt viszont igen, hogy a követők annyira megszokták, hogy van, akinél már maga a szám is Pavlovi-reflexként működik, és az egyébként sokak által nem kedvelt, giccses dal önmagában, kép nélkül is mosolyt csal az arcára. Mikor legutóbb egy másik számot raktak a videó alá, többen felháborodásukat fejezték ki, és követelték a megszokott változatot. A nézők szava pedig szent, így továbbra is a kanadai énekesnő drámai hangjára nevethetünk a két bűvész és követőik produkcióin, mindannyiunk egészségére.