Teljesen természetes, hogy idősebb korunkra változik az elménk és a testünk. E változások egy része genetikai eredetű, más részükre azonban a környezetünk és az időtöltésünk is hatással van.

Nem számít, hol tartasz az életben, vannak bizonyos módszerek, amikkel gondoskodhatsz az elmédről, a testedről és a lelkedről, amik egyben mind-mind segítenek fiatalon tartani az agyadat.

Íme 7 mindennapos szokás, ami idő előtt öregíti az agyat:

1. Nincs részed elég szociális interakcióban

A Frontiers in Medicine című folyóirat 2019-es cikke megállapította, hogy agyunk egészsége függ a társas interakcióktól. Minél kevesebbé aktív valaki szociálisan, annál több szürkeállományt veszít, ami az agy információkat feldolgozó külső rétege.

A magány tehát károsan hathat a hangulatunkra és az agyműködésünkre is. Bizonyított kapcsolat van a depresszió és a demencia kockázata között.

Azok az emberek, akik erős kapcsolatokat ápolnak a közösségükkel, jobb agyi egészséggel rendelkeznek. Egy szóval, a barátokkal és szeretteinkkel való kapcsolat kulcsfontosságú ahhoz, hogy agyunk a lehető legjobb formában maradjon.

A társasági élet szó szerint megváltoztatja az agyunkat, új pályákat hoz létre az agysejtek között, és segít aktívnak maradni.

Akármilyen nehéz is hosszú idő után újra felvenni valakivel a kapcsolatot, időnként érdemes rászánni magadat.

2. Beleragadsz ugyanabba a rutinba

Az emberek a megszokások rabjai. A legtöbb napon ugyanahhoz a menetrendhez ragaszkodunk: felkelünk, elvégezzük a munkánkat, majd este néhány órát vacsorával és pihenéssel töltünk. Órákig pörgetjük a telefonunkat, amitől levertek és motiválatlanok lehetünk.

Pedig az új készségek elsajátítása segít az agyunkat fiatalon tartani. Az oktatás inspirálja a kreativitást, kitágítja tudásunk alapjait és javítja általános megismerőképességünket.

Amikor valami újat tanulunk, agysejtjeink új kapcsolatokat alakítanak ki. Az agy plaszticitása az életkor előrehaladtával is megmarad, ami azt jelenti, hogy agyunk nyitott marad a tanulásra, függetlenül attól, hogy hány évesek vagyunk.

A szellemileg stimuláló gyakorlatok végzése elengedhetetlen ahhoz, hogy agyunk éles, tiszta és fiatalos maradjon.

Ezek a tevékenységek lehetnek olyan egyszerűek, mint egy keresztrejtvényfejtés a reggeli kávé mellé, de lehetünk ennél sokkal elkötelezettebbek is. Kezd el új nyelven tanulni, vagy akár egy új hangszeren játszani, de festhetsz akvarell képeket vagy játhatsz egy új játékot.

3. Krónikusan stresszes vagy

A stresszt és a szorongást mélyen a testünkben tartjuk, kezdve attól, hogy feszült a vállunk, egészen addig, hogy csomót érzünk a gyomrunkban. Az elme és a test kapcsolata kérlelhetetlenül összekapcsolódik, és elárulja, hogyan érezzük magunkat fizikailag és mentálisan.

A stressz érzése pedig közvetlenül befolyásolja az agy egészségét. A krónikus stressz elpusztíthatja az agysejteket és zsugoríthatja a prefrontális kéregállományt, az agynak azt a részét, amely a memóriáért és a tanulásért felelős.

A stresszhormon, a kortizon magas szintjének való kitettség életünk minden egyes szakaszában, a várandósságtól kezdve a csecsemőkoron és a gyermekkoron át egészen a felnőttkorig hatással van a mentális jólétünkre.

Azonban a stressz csökkentése nem könnyű dolog. Apró módszerekkel azonban sokat segíthetünk rajta: légzésgyakorlatok, a szorongásaidról szóló naplóírás és a pihenés engedélyezése mind olyan könnyebben kivitelezhető taktikák, amik segítenek enyhíteni a benned lévő belső feszültséget.

4. Nem táplálkozol kiegyensúlyozottan

Az, ahogyan táplálkozunk, egész életünk során befolyásolja az agyunk egészségét is.

A teljesen kiegyensúlyozott táplálkozás természetesen nem mindig kivitelezhető, mégis kis odafigyelés segíthet az agyadnak, hogy a csúcson működjön.

A vörös hús, a cukor és a finomított gabonafélék fogyasztásának korlátozása például az egyik út a jobb agyi egészséghez.

Az Omega-3 zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása ellenben javíthatja a memóriát, segítheti a tanulást és jobb agyi véráramlást. Az olívaolaj, a diófélék, a leveles zöldségek és a halak komoly löketet adhatnak, akárcsak a szójabab és a lenmag.

5. Nem alszol rendesen

Egy átlagos felnőttnek éjszakánként 7-8 óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy kipihentnek és napra késznek érezze magát, mégis csak kevesen alszunk annyit, amennyire szükségünk van. Pedig ha nem alszunk eleget, az a memória, a problémamegoldó- és a gondolkodási képességek romlásához vezethet.

Amellett, hogy nincs meg a kellő mennyiségű alvás, annak a minősége is komoly hatással lehet az agyunk egészségére. A feldarabolódott alvás veszélyezteti az agyunkat, ami megnehezíti a koncentrációt, és nehezebbre esik a koncentrálás.

Hosszú távon a rossz minőségű alvás a demencia kockázatát is növelheti. Az alvás ugyanis kiüríti a béta-amiloidot, egy káros fehérjét, ami az Alzheimer-kóros emberek agyában lelhető fel.

Bár lehet, hogy irreális elvárás, hogy minden este 8 órán át megszakítás nélkül aludjunk, vannak bizonyos alváshigiéniai technikák, amelyeket alkalmazhatunk a jobb minőségű pihenés érdekében.

Érdemes például a szokásosnál egy órával korábban lefeküdni, minél több időt adva ezzel magunknak a megfelelő pihenésre. Amit már biztosan sokan tudnak, hogy nem érdemes képernyő bámulással tölteni az elalvás előtti időt, mivel ez túlstimulálhatja az agyunkat.

Emellett érdemes időt szakítani a megfelelő testmozgásra, és a szórakozásra is, ami feltölti az energiakészletünket.

Forrás: YourTango