Daganatos betegséget, vesebajt és meddőséget is okozhat akár a kedvenc intim betéted

Amikor a beton ontja a meleget és az agyunk is olvadni kezd, a túlélés két nagy ikonja körül forog a vita: a ventilátor vagy a légkondi? A válasz nem egy sima igen vagy nem, sokkal inkább egy kőkemény helyzetfelmérés, ami az egészségedről, a pénztárcádról és a bolygó jövőjéről is szól.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a hőhullámok különösen az idősekre, a krónikus betegekre és a csecsemőkre jelentenek halálos veszélyt, akiknél ez a rendszer amúgy is sérülékenyebb.

Szóval, mikor melyik a nyerő?

Közepes melegben, amikor a páratartalom még nem fojtogat, a ventilátor a király. Pörgeti a levegőt, segíti a bőrödön a párolgást, és ha még egy kis vízzel is spricceled magad, szinte csodát tesz.

Extrém hőségben, 32-35 Celsius-fok felett, magas páratartalom mellett viszont a ventilátor már csak a forró levest kavargatja. Ilyenkor nem véd a hőártalomtól, sőt, az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint növelheti a testhőmérsékletet. Ilyenkor a légkondi a biztonságosabb megoldás.

tegyél egy tál jeget vagy néhány jégakkut a ventilátor elé, és máris egy házi készítésű hidegfrontot indítottál a szobában.

A kényelemnek és a hűs levegőnek azonban ára van, és nem csak a villanyszámlán. A régi, hibás ventilátorok az amerikai Fogyasztóvédelmi Termékbiztonsági Bizottság szerint konkrétan tűzveszélyesek lehetnek. A légkondi sem ártatlan: a túlságosan száraz levegő irritálhatja a szemet és a torkot, a rosszul karbantartott, nedves belső részekben pedig megtelepedhet a penész, ami allergiát és asztmás rohamokat provokálhat.

Ráadásul a hűtőközegekkel is van egy apró probléma: brutálisan károsítják a környezetet. Az Európai Unió Tanácsa ezért is szigorított a szabályokon.

Ezt Alain Maron, a brüsszeli régió klímaügyi minisztere közölte az EU Tanácsának sajtóközleményében.

Mielőtt azonban bármilyen gépet bekapcsolnánk, érdemes körülnézni a lakásban. A forró lakás elviselhetőbbé tétele már a megfelelő árnyékolásnál és a tudatos szellőztetésnél kezdődik. Napközben redőny le, ablak csukva, éjjel-hajnalban pedig kereszthuzat.

A végső döntés tehát mindig a hőmérőn, a páratartalom-mérőn és a józan észen múlik. Mérsékelt melegben a ventilátor a barátod, brutális kánikulában viszont a légkondi menti meg az életed. A legokosabb pedig az, ha a kettőt kombinálod: az Egészségügyi Világszervezet szerint a klímát 27 fokra állítod, és egy ventilátorral keringeted a hűs levegőt. Így a komfort megmarad, a villanyszámla csökken, a lelkiismereted pedig egy fokkal tisztább marad.

Nálad is vannak hosszabbítók a lakásban?

Ha nem figyelsz, lehet hogy ezek az otthonod legveszélyesebb pontjai.

A tiltólista pedig hosszabb, mint gondolnád.

A gyártói kézikönyvek nem véletlenül tiltják feketén-fehéren a hosszabbítók használatát.

De a konyhai eszközök sem ártatlanok:

Az ütvefúró és a többi szerszámgép is ide tartozik.

Fontos, hogy az elosztó nem "csinál több elektromos energiát", csak szétosztja azt, ami a vezetékekből jön.

A helyzetet pedig csak rontja, ha a veszélyforrást még el is rejtjük. A bútor mögé vagy a szőnyeg alá rejtett elosztó veszélyes, mert a hő nem tud hova távozni.

Via: Szeretlek Magyarország

Egy texasi nagymama, April Boudreau élete szó szerint egyetlen nap alatt változott meg.

A  nő korábban már háromszor legyőzte a rákot.

Ahelyett azonban, hogy beindult volna a szokásos, hetekig tartó procedúra, a Texas Health Harris Methodist Hospital Fort Worth orvosai egy teljesen új protokollt alkalmaztak – írta a kórház hivatalos közleményében a Texas Health Newsroom.

A pácienst elaltatták, majd robotasszisztált, ultravékony katéterrel a légutakon keresztül egyenesen a gyanús csomóhoz navigáltak.

A páciens maga is alig tudta feldolgozni az események sebességét és egyszerűségét.

April Boudreau a beavatkozás után egyetlen éjszakát töltött a kórházban, és mindössze három napig szedett fájdalomcsillapítót, ami a klasszikus, nyitott mellkasi műtétek utáni hetekig tartó szenvedéshez képest maga a csoda.

Számára a legfontosabb az volt, hogy elkerülhette a hagyományos onkológiai kezelések megpróbáltatásait.

A történet persze nem jelenti azt, hogy a tüdőrák hirtelen egy náthával egyenértékű problémává szelídült volna. Még mindig ez az egyik vezető daganatos halálok, és az amerikai statisztikák szerint élete során nagyjából minden 19. embert érinthet. A halálozási arányok azonban globálisan csökkennek, egyrészt a dohányzás visszaszorulása, másrészt az ehhez hasonló technológiai újítások miatt, amelyek lehetővé teszik a daganatok korai, még jól operálható stádiumban való felismerését.

A texasi nagymama esete is rávilágít a betegség alattomosságára: egyetlen tünete volt, hogy kissé hamarabb kifulladt, de ezt a korának tudta be. Ez is mutatja, hogy a szűrések és a gyanús jelek komolyan vétele szó szerint életet menthet.

A tüdőrák korántsem csak a dohányosok betegsége. Egyre több kutatás világít rá, hogy a kockázatok a mindennapi környezetünkben is ott lapulhatnak. Egy amerikai vizsgálatban például olyan fiatalokat elemeztek, akik egészségesen étkeztek, mégis tüdőrákot kaptak, és felmerült a gyanú, hogy bizonyos növényvédő szerek is szerepet játszhattak a betegség kialakulásában. Emellett Magyarországon is létező veszélyforrás a radon, egy színtelen, szagtalan gáz, ami a talajból szivárog a rosszul szellőző lakásokba, és a dohányzáson kívül az egyik legfőbb rizikófaktornak számít.

A Washington University School of Medicine kutatóinak a Nature Medicine szaklapban megjelent tanulmánya szerint a ’90-es években születettek biológiai kora sokkal jobban elrugaszkodott a valós, kronológiai koruktól, mint a náluk idősebb X generációé. A jelek szerint a ’90-es évek szülötteinek belső órája 92 százalékkal nagyobb eséllyel siet, mint a '60-as évek végén születetteké ugyanannyi idősen.

Sajnos a test részei sem egyszerre használódnak el: egy „öreg” immunrendszer a korai tüdőrákkal, míg egy idősebbnek tűnő zsírszövet a vastagbélrákkal hozható összefüggésbe.

És itt jön a feketeleves. Ez a biológiai sietség nem csak egy elvont laboratóriumi adat, hanem egészségügyi kockázat. Minél nagyobbra nyílik az olló a naptári és a biológiai kor között, annál magasabb a tüdő-, gyomor-bélrendszeri, vastagbél- és méhrák esélye. A számok riasztóak: a globális adatok szerint 1990 és 2019 között 79 százalékkal nőtt a korai, 50 év alattiakat érintő rákos megbetegedések száma.

A kutatást támogató Cancer Grand Challenges igazgatója, David Scott szerint a tudomány még csak most kezdi összerakni a képet. „Jelenleg nincs végleges válaszunk arra, hogy mi okozza a korai rákos megbetegedések számának növekedését világszerte” – mondta, de hozzátette, hogy az ilyen kutatások segítenek megérteni a nagyobb összefüggéseket.

„Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek összerakni a nagyobb képet, megmutatva, hogy a rákot nemcsak az egyes sejteken belüli változások befolyásolhatják, hanem a testen belüli, szélesebb körű változások is.”

Korábbi eredmények már kimutatták, hogy a folyamatos stressz, például a mérgező kapcsolatok fenntartása mérhetően öregíti a sejteket. Mások arra figyelmeztettek, hogy a népszerű tetoválófestékek a nyirokrendszerben felhalmozódva krónikus gyulladást okozhatnak. Emellett régóta ismert az étrend szerepe is, különösen a feldolgozott húsok és ultrafeldolgozott élelmiszerek által jelentett rákkockázat. Ezek a mozaikdarabkák mind azt a képet rajzolják ki, amit a mostani tanulmány generációs szinten igazolt: a modern életmódnak ára van, amit a sejtjeink fizetnek meg.

Via ecancer