Ezt biztos NEM akartad tudni a Mikulás szarvasairól!
Amennyiben szeretné magában a hagyományos, mesebeli képet megőrizni Rudolfról és társairól, kérjük, ne olvassa el ezt a cikket. Mi szóltunk.
Karácsony közeledtével egyre többször fut bele az ember a közösségi média különböző felületein az ünneppel kapcsolatos vicces, fura vagy egyenesen bizarr érdekességekbe. Ha pedig a pár soros, nagybetűs infó után a kommentekbe is beleolvasuk, sokszor olyat is megtudunk, amit nem biztos, hogy szerettünk volna.
Az alábbi Instagram-poszt kommentjeit megnyitva jelen cikk szerzője például nem sejtette, hogy békaemberekkel fog találkozni egy ártatlan karácsonyi posztból fogja megtudni a rénszarvas bikák ősi, fél-herélésének praktikus okait (is). De ne szaladjunk ennyire előre.
Karácsonyi feminizmus vagy amit akartok
A poszt, melynek eredetije a múlt és az internet ködébe vész, így hangzik:
A hím rénszarvasok elvesztik agancsukat a téli időszakban, míg a nőstények nem, tehát a Mikulás szánját igazából egy csapat nő húzza…Nanáhogy.
Érdeklődő olvasók ilyenkor belekukkantanak a komment szekcióba, hogy tudományos megerősítést, filozófiai eszmefuttatásokat vagy csak simán teljesen szubjektív véleményeket olvashassanak a poszttal kapcsolatban, úgy mint:
- Jaj ne már. Itt gyerekekről van szó. Muszáj itt is ezzel jönni? Össze akarjátok zavarni őket? Miért?
- Összezavarni őket arról amiről már amúgy is hazudunk nekik?
- Egyszer ezt az infót megosztottam az elsőseimmel és a fiúk hitetlenkedtek, teljesen ki voltak borulva. Rongyoltak haza a szüleikhez, hogy azok megcáfoljanak engem. Konkrétan azt mondták: Apukám majd bebizonyítja, hogy nincs igazad! Én csak bólintottam: hajrá, fiúk, csak tessék. Azért egy kicsit sajnáltam őket, amikor másnap megsemmisülve jöttek be. A tudás hatalom, hölgyeim.
- Szinte látom is…beszélgetnek két sör között a szarvasok „Hallod, Derek, ha most ledobnánk az agancsot, nem kéne azt a szánt egész karácsony éjjel húznunk… Todd, zseni vagy! Nézhetnénk helyette a meccset!” Aztán a lány szarvasok, miközben forgatják a szemüket „OKÉ, majd mi megcsináljuk, a gyerekek kedvéért…”
- …aztán még hazamennek és vacsorát is főznek a babaszarvasoknak…miközben hallgatják, ahogy a fiúk a letörött agancsuk miatt siránkoznak.
- Köztudott, hogy a nők intézik az ünnepeket…Az ajándékbeszerzéstől a csomagoláson át a dekorációig, és persze ne el felejtsük az ünnepi ételeket és a nagytakarítást se.
Ez viszont nem magyarázat Rudolp-ra. Bírnám, ha kiderülne, hogy akkor ő egy non-bináris, transz rénszarvas, aki ösztogén fokozókon él.
- Ez megmagyarázza a sztiptíztáncos neveket (Dasher, Dancer, Prancer, Vixen…)
- A Mikulás rénszarvasai lehetnek nem vemhes vagy vemhes nőstények és herélt hímek is.
Hímek (bikák): ősz végén hagyják el az agancsot
nem vemhes nőstények (tehenek) a tél során bármikor elhagyhatják
Herélt hímek: a nőstényekéhez hasonló agancs-ciklussal rendelkezhetnek
Vemhes nőstények: tavasz végén, májusbanszabadulnak meg az agancstól , amikor a borjú már megszületett
És persze tele volt a kommentfolyam klasszikus „Nem is így van!” „De igen, a Google a barátod” kommentpárokkal.
Úgyhogy én is utána jártam a dolognak.
Az agancs-kérdésben gendersemleges nyargalóc
Röviden: a hír igaz. A rénszarvasoknál- a szarvasfélék között egyedülálló módon- mind a hímek, mind a nőstények viselnek agancsot. Az öreg kontinensen rénszarvas, hazánkban taránd-vagy iramszarvas (sőt, a nyelvújításkor nyargalóc) néven futó állatot Amerikában karibunak nevezik, kivéve, ha domesztikált változatról beszélnek, mert azokat bizony ők is csak „lerénszarvasozzák”.
Akárhogy is nevezik azonban, a rének országában bárkinek lehet agancsa.
A biológiai lehetőséget persze nem minden nőstény használja ki: táplálékban szegényes területen csak kevesen fordítják a drága energiájukat ilyen hívságokra. Ha viszont növesztenek, azt minden évben újra kezdik: a szarv és az agancs között ugyanis az a különbség, hogy utóbbit minden évben elhagyják az állatok- és itt jön képbe a szánhúzó csapat nemi összetétele!
Ugyanis a kommentek közt is említették, hogy a rénszarvasbikák késő ősszel, a párzási időszakban történő párviadalokat követően vesztik el azévi koronájukat, és hajadonfőtt maradnak egészen februárig. Ezzel szemben a tehenek csak májusban, a borjak születése után kezdik el növeszteni új agancsukat, a téli, karácsonyi időszakban pedig csak őket ékesíti ez a fejék.
Illetve nem csak őket, mert most jön a csavar a történetben: a herélt hímeken is fent marad az agancs!
De miért herélik a rémszarvasokat? Ugyanazért, amiért a többi házi-és haszonállatot: mert a herélt hímek nyugodtabbak, kezesebbek, hízékonyabbak, és sokszor többet bírnak, mint fickósabb társaik.
A háziasított rének közül egyébként a heréltek a legjobb szánhúzók, hiszen a megfelelő korban történő kasztrálástól az erejüket az utódnemzés helyett a testtömegük növelésére tudják használni. Ezért egyáltalán nem kizárt, hogy a Mikulás szánját igazából nem szarvasünők, hanem rénszarvas ökrök húzzák. De hogy a Mikulás ragaszkodik-e a hagyományos lappföldi herélési módszerhez, abban nem vagyunk biztosak..
A számi és a magyar pásztor közös öröksége: a foggal herélés
A rénszarvasnagyhatalomnak számító Lappföld, vagy ahogy mostanában polkorrektebb: Sápmi területén négy ország: Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország osztozik. A kulturális régió a jégkorszak óta itt élő, nomád életmódot folytató számikról (korábbi elnevezésükön lappokról) lett híres, akiknek élete összenőtt a rénszarvasokéval.
A rénszarvas ugyanis tökéletes háziállat: tejet és húst ad, bőréből és inaiból különféle ruhákat és eszközöket lehet készíteni, legfőképpen pedig remek szánhúzó. Utóbbi feladatra a már említett herélt hímek a legalkamasabbak, magára a procedúrára pedig egy egészen meghökkentő, de hatásos megoldása van a számiknak. Az alábbi linken látható videón a National Geographic egyik munkatársa követi végig, ahogy a helyiek tökéletes munkamegosztásban, kés vagy más egyéb eszköz nélkül, kíméletesen herélnek ki egy erre kiszemelt állatot.
Röviden és tömören: ketten lefogják, egy pedig a szájával összezúzza a szarvas heréit.
Ezt a finoman szólva megdöbbentő szokást olyan speciális módon végzik, hogy ezt követően sem áll le teljesen az állat szervezetének tesztoszterontermelése, így az ereje megmarad, csak nem fogja azt párosodásra pazarolni.
Azt gondolnánk, a kasztrálásnak ez a módja egészen egyedi, de kis néprajzi utánaolvasást követően be kell látnunk: nem csak a finnugor nyelvcsaládban, de a herélési módszerek terén is egy asztalnál ülünk számi testvéreinkkel. A magyar juhászok ugyanis
" ...a kosbárány heréit fogukkal húzták ki a felmetszett zacskóból. Ez a nagy szakértelmet igénylő eljárás az ország számos vidékén századunk derekáig gyakorlatban volt. "
Bátrabbak az alábbi linken korabeli fotón is megtekinthetik az eljárás.
És hogy még egyszer hangsúlyozzuk a túlzott utánaolvasásban rejlő valós veszélyek, megosztjuk Falk Nóra 2013-ban készített A réntartás és terminológiája az északi lappban című munkájából azt az információt, ami méltó párja lehet a szájjal történő rén-herélésnek.
Ez pedig nem más, mint a Mikulás szánhúzóinak furcsa vonzalma az emberi vizelethez.
A rének természetes tápláléka nagyon alacsony sótartalommal bír, így fordulhat elő, hogy nyaranta a tengerből is szoktak inni.
Ez talán meglepő, de tudnunk kell, hogy az Északi-tenger vize nem olyan sós, mint a kontinentális-mediterrán éghajlat tengereié.
Az ottani víz sótartalma nem káros az állatok szervezetére, épp ellenkezőleg: alkalmas, sőt olykor nélkülözhetetlen forrása a szarvasok fiziológiai sószükségletének – elsősorban az egészséges csontrendszer érdekében történő – kielégítésére.
És hogy miben van még a rének számára elérhető só? Az emberi vizeletben, általában 2%-os töménységben.
A számik megfigyelték, hogy a vadon élő rénszarvasokat ezen keresztül (vagy sózott kenyérrel) lehet megfogni. Állítólag a vizeletre legmohóbban vágyó vadrének szabadon engedve is az emberek lakóhelyének közelében maradnak. Hogy ez a módszer pontosan mit takar, azt már nem szerettem volna kideríteni.
A dolgozat és a további kéretlen rénes információk olvasását az alábbi mondatnál abbahagytam:
Patáikkal képesek agyontaposni vagy a hó alól kiásni a lemmingeket; azokat is megeszik.
Itt jutott eszembe az eredeti poszt egyik kommentelőjének gondolata, miszerint ne vegyük túl komolyan ezeket az írásokat (mármint az eredeti kijelentést), végtére is egy pocakos pasiról beszélünk, aki egy éjszaka alatt körbeutazza a Földet, ajándékokat és varázslatot szórva szét.
Az évnek ebben a szakában mindenkire ráfér egy kis nevetés, de nem kell mindennek utánaolvasni.
