FONTOS
A Rovatból

A lelkiismeretesség csapdája: a 40 feletti nők útja a maximalizmustól a kiégésig

A túlzott perfekcionizmus és az állandó önkritika szoros összefüggésben áll a kiégés szindrómával. A jelenség hátterében a magas belső mérce és a hibáktól való félelem áll.

Megosztom
Link másolása

„A szüleimmel, a gyerekeimmel és a munkámmal együtt olyan volt, mintha fuldokolnék.” Ezt nem egy hollywoodi dráma forgatókönyvéből idéztük, hanem Sarah Berkley mondta a Boston Magazine-nak, egyike annak a több millió 40 feletti nőnek, aki a „mindent is viszek” szuperhős-üzemmódban él. Ha ez az érzés ismerős, akkor érdemes figyelni, mert a túlpörgetett lelkiismeretesség és a perfekcionizmus láthatatlanul csúszik át kőkemény teljesítménykényszerbe, ahonnan már csak egy lépés a teljes kiégés.

És ez nem hiszti, hanem egy tudományosan leírt, gazdaságilag is mérhető jelenség.

A helyzet az, hogy a 40-es, 50-es éveikben járó nők egy jelentős része egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és nevelik a gyerekeiket, miközben a munkahelyükön is helyt kell állniuk. És ha valaki azt hinné, hogy ez nyavalygás, az Európai Unió statisztikái elég brutálisan odacsapnak: a fizetetlen gondoskodási munka oroszlánrészét Európa-szerte, így Magyarországon is a nők végzik. Ez a láthatatlan műszak pedig nemcsak időt és energiát emészt fel, hanem konkrétan pénzbe is kerül. Ennek rendszerszintű tétje is van. „Azokban az országokban, ahol a fizetetlen gondoskodás megosztása egyenlőbb, magasabb a nők foglalkoztatási rátája és kisebbek a bérkülönbségek” – mondta Carlien Scheele, az Európai Nemek Közötti Egyenlőség Intézetének igazgatója.

Na de mi is az a kiégés, amiről mindenki beszél? Az Egészségügyi Világszervezet hivatalos pecsétet is adott a jelenségre: szerintük ez egy munkahelyi stresszhez köthető szindróma, aminek három fő tünete van.

Az első a totális kimerültség. A második a mentális eltávolodás a munkától, a cinizmus és a negativitás. A harmadik pedig a csökkenő szakmai hatékonyság.

Christina Maslach, a téma egyik legelismertebb kutatója szerint a kiégés nem sima fáradtság, hanem a krónikus, kezeletlen munkahelyi stresszorokra adott válasz. A felelősség tehát nemcsak az egyéné, hanem oroszlánrésze van ebben a munkahelynek is.

Itt jön a képbe a perfekcionizmus, ami a lelkiismeretesség sötét oldala. Egy 2016-os, átfogó metaelemzés (Hill & Curran) kimutatta, hogy a kiégéssel nem is annyira a tökéletességre való törekvés van szoros kapcsolatban, hanem az úgynevezett „perfekcionista aggodalmak”. Vagyis

az állandó önkritika, a hibáktól való para és a meggyőződés, hogy mások is csak akkor fogadnak el, ha tökéletes vagy.

Brené Brown kutató ezt fogalmazta meg a legfrappánsabban: „A perfekcionizmus nem ugyanaz, mint a tökéletesre törekvés.”

A COVID-időszak adatai pedig csak megerősítették, hogy ez a dinamika stresszhelyzetben még inkább bedarálja az embereket. A 40 feletti nők esetében a recept a katasztrófához a következőképpen néz ki: a magas belső mérce és az önkritika miatt eleve túlvállalják magukat a munkában és otthon. Ehhez jön a gondozási feladatokból fakadó folyamatos érzelmi és fizikai terhelés, ami alvás- és regeneráció-deficithez vezet. A végeredmény pedig a WHO által leírt tünetegyüttes lassú, de biztos kialakulása.

Mikor kell gyanakodni, hogy a helyzet komoly? Ha a kimerültség, a cinizmus és a hatékonyságcsökkenés hármasa tartósan fennáll, és olyan erős érzelmi jelzések jelennek meg, mint a már idézett „fuldoklom” érzés, akkor már nem érdemes tovább szorítani a fogunkat. Ilyenkor a háziorvos, egy pszichológus vagy egy gondozókat támogató csoport bevonása már nem luxus, hanem szükségszerűség.

A jó hír, hogy léteznek konkrét, bizonyítékalapú fegyverek a teljesítménykényszer ellen, és ezek túlmutatnak a „gyújts meg egy illatgyertyát” típusú tanácsokon.

A perfekcionizmusra fókuszáló kognitív viselkedésterápia például kutatások szerint hatékonyan csökkenti a szorongást és javítja az életminőséget. Az ön-együttérzés tréningek segítenek egy barátságosabb belső hangot kiépíteni az önostorozás helyett. A pszichológus D. W. Winnicott „elég jó” koncepciójának átültetése a gyakorlatba pedig felszabadító: nem kell mindenben maximálisnak lenni, elég az adekvát minőség. A legfontosabb talán a feladatok és a felelősség újraelosztása. Otthon ez nem „segítségkérést” jelent, hanem egyenrangú újratervezést a partnerrel.

A munkahelyen pedig a valódi tehercsökkentés, a priorizálás és a kontroll visszaszerzése a cél, nem a felszínes jólléti gesztusok.

Aki azonnali, apró lépésekkel kezdené, annak itt van néhány mikrotechnika. A 80/20-as teszt segít azonosítani, mi az a 20 százaléknyi tevékenység, ami az eredmények 80 százalékát adja – a maradék mehet „elég jó” szintre.

A „stop-lista” szabálya szerint minden új feladat mellé fel kell írni, hogy mit veszünk le helyette a listáról, hogy az egyensúly megmaradjon.

Az időkeretes gondozás lényege, hogy a naptárba bekerül napi 15-20 perc „nem alku tárgya” pihenőidő. A partnerrel tartott heti 30 perces egyeztetés pedig segít láthatóvá tenni és újratárgyalni a láthatatlan munkát. A cél ugyanis nem az, hogy valaki még jobb és hatékonyabb szuperhős legyen, hanem az, hogy letegye a köpenyt.

Via Personality and Social Psychology Review


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A közterületen álló gyümölcsfa termése nem a tied, nem szedheted le itt a szabály, amit rengetegen megszegnek
A tulajdonjog szempontjából teljesen lényegtelen, hogy ki ültette vagy gondozza a közterületen álló gyümölcsfát. A termés minden esetben a terület tulajdonosát, azaz az önkormányzatot illeti.

Megosztom
Link másolása

Állsz a házad előtt, nézed, ahogy a cseresznyefa ágai a súlytól roskadnak, és legszívesebben létráért rohannál. A tiéd, hiszen te gondoztad, te locsoltad, a te ablakod alatt nőtt fel.

Aztán jön a hideg zuhany: jog szerint az a fa és a rajta lógó gyümölcs nem a tiéd.

A nyár nagy, visszatérő kérdése ismét pörög a közösségi oldalakon.

Különösen, hogy többen arra buzdítanak, hogy szüreteljük le a közterületen álló fák gyümölcsét, mert az ingyen van.

Na de szabad-e szüretelni a közterületi fákat?

A  egyszerű: ami közterületen áll, az jellemzően az önkormányzaté.

A fa, a pad, a kuka és igen, a rajta termő gyümölcs is – írta meg a legfontosabb tudnivalókat a Haon.

Teljesen mindegy, hogy a nagypapád ültette-e a fát, vagy te magad gondozod évek óta. Az is, hogy te mit gondolsz a közparkokban, játszótereken álló fákról.

A tulajdonjogot ez cseppet sem érdekli. A gyakorlatban persze az önkormányzatok ritkán küldenek ki szüretelőbrigádokat a kertvárosi utcákba, így a termés sorsa általában a helyiek kezében van. Ez pedig egyenes út a szomszédháborúhoz, mert amíg te a gondos gazda igazságérzetével nézed a fát, addig más a „senki földje” elv alapján közelít.

Szóval mit tehetsz, ha nem akarsz hajnalban kommandózni a szomszédok elől rejtőzve, de a gyümölcsöt sem hagynád szétrohadni? A törvény egyetlen apró kiskaput hagy: a szomszédjogi szabályok szerint a már lehullott termést bárki összegyűjtheti, de csak akkor, ha a tulajdonos – esetünkben az önkormányzat – láthatóan elmulasztotta a betakarítást.

Tehát ami a földön van, és már senkinek sem kellett, az a tiéd lehet.

De a fáról leszedni, az ágakat rázogatni vagy bottal verni már egy másik kategória. Fontos tudni azt is, hogy az ingatlanod előtti lakóként nincs jogod sem megtiltani, sem megengedni másoknak a szüretelést. Ezt kizárólag a tulajdonos, vagyis az önkormányzat teheti meg.

De mielőtt mégis rávetnéd magad a cseresznyékre, meggyekre, barackokra, szilvákra, van itt egy másik, kevésbé romantikus szempont: a kipufogógáz.

A nagyvárosi, forgalmas utak mentén álló fák gyümölcse jó eséllyel tele van porral és a forgalomból származó szennyeződésekkel. Kutatások igazolják, hogy a nehézfémek felhalmozódhatnak a növényen, ezért az ilyen gyümölcsöt nyersen fogyasztani kifejezetten nem ajánlott.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
A klinika felcserélte az embriókat beültetés előtt, a szülők most meghozták életük legnehezebb döntését
A két család több érzelmes találkozó után jutott egyezségre, miközben a hibázó Fertility Center of Orlando már bezárt.

Megosztom
Link másolása

Kilenc hónapig várták a kisbabájukat, az anyuka megszülte, majd a szülés végén a kezébe adtak egy csecsemőt, aki már bőrszíne miatt sem lehetett a sajátjuk, pedig félrelépésről szó sem lehetett, hiszen egy termékenységi klinika páciensei voltak. A floridai Tiffany Score és Steven Mills számára ez nem egy rossz film forgatókönyve, hanem a valóság. A termékenységi klinika elképesztő hibát követett el és összecserélt két embriót, emiatt egy másik pár gyermekét hordta ki és szülte meg.

A 6 hónapos kislány, Shea sorsáról most végleges döntés született: a babát a születési szülei nevelik tovább, miután a genetikai szülők meghozták életük legnehezebb döntését, és lemondtak a felügyeleti jogról.

A biológiai szülők ügyvédje, Rob Marcereau szerint a pár tudta, hogy egy pereskedés „hihetetlenül nehéz jogi küzdelem lett volna”, de nem is ez volt a fő szempont. Inkább az, hogy a harc nem szolgálná a kislány érdekét, aki születése óta a másik családdal él.

„Meg kellett hozniuk azt a szívszorító döntést, hogy nem harcolnak a felügyeletért.”

A megegyezést több, érzelmileg megterhelő találkozó előzte meg, ahol az ügyvéd szerint „sok könny és ölelés” volt.

Miközben a két család a közös jövőt próbálja építeni, a felelősségre vonás sem marad el. A genetikai szülők beperlik a Fertility Center of Orlando nevű klinikát és annak vezetőjét, Dr. Milton McNicholt, amiért ebbe a helyzetbe kényszerítették őket – írta az ABC7NY. A születési szülők ügyvédje, Jack Scarola szerint a két pár egy bizalmi viszony kialakításán dolgozik.

„Elkezdtek és folytatni is szándékoznak egy baráti és bizalmi kapcsolatot kialakítani.”

Mivel a kislány biológiai szülei még nem éltek az embrióbeültetéssel, ezért Score és Mills a saját, megmaradt embriójukat átszállíttatták egy másik intézménybe, ahol egy származásvizsgálat után döntenek a további lépésekről. A botrányt okozó klinika időközben, május 20-án végleg bezárt.

A rémálom tavaly tavasszal kezdődött, amikor a fehér párnak tévedésből egy dél-ázsiai pár embrióját ültették be. A végzetes embriócsere a szülőszobán derült ki decemberben, amikor a „nem kaukázusi” Shea világra jött. A DNS-teszt később igazolta, hogy a kislány 100 százalékban dél-ázsiai származású.

Egy korábbi amerikai botrány során két család hónapokig a másik gyermekét nevelte, mígnem egy otthoni DNS-teszt fényt derített a cserére.

A felfedezés után a felek egy fájdalmas folyamatban „visszacserélték” a csecsemőket, és közösen perelték a klinikát.

Az egyik anya akkori mondata tökéletesen leírja a helyzet drámáját: „A hiba végzetes, de mi örökké a szülei leszünk.” Az az eset is a klinika bezárásával végződött, és széles vitát indított a protokollok hiányosságairól.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Lannert Juditék kiszámolták, mennyi órát rabol el a tanárok idejéből a feleslegesen az agyzsibbasztó adminisztráció
Lannert Judit oktatási miniszter a parlamentben jelentette be az értékelési rendszer felfüggesztését. A korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, nyáron pedig új, szakmai egyeztetés indul.

Megosztom
Link másolása

Négy hónap alatt 23 036 órányi, azaz több mint két és fél évnyi munkaidőt toltak bele a magyar tanárok egy adminisztrációs rendszerbe.

Amiről most hirtelen kiderült, hogy igazából mehet a kukába.  Az Országgyűlésben a Tisza-frakció javaslatát vitatták, ami a tanárok teljesítményértékelési rendszeréről szólt.

Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy felfüggeszti a tanárokra erőltetett, TÉR nevű digitális pontgyűjtő őrülethez kapcsolódó feltöltési kötelezettségeket.

Vagyis a tanév hátralévő részében már nem kell azzal gyötörniük magukat, hogy minden mozdulatukat dokumentálják az online felületen. A pénzüket, amit ez alapján már megkaptak, szerencsére nem veszik el, a miniszter szerint a megszerzett illetményrészek megmaradnak.

Aztán majd nyáron jöhet a nagy, széles körű szakmai egyeztetés egy teljesen új modellről.

„A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban”

- mondta Lannert Judit.

Nem is finomkodott, amikor arról beszélt, miért jutottak idáig.

Szerinte a jelenlegi rendszer egyszerűen nem üti meg a mércét, és „nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak”.

Hogy mennyire nem korszerű, és mennyi időt rabol el a tanároktól, azt egy egészen elképesztő adattal támasztotta alá a miniszter.

„A 4 hónapos időszak alatt 23036 órát foglalkoztak a TÉR megvalósításával. Az egy intézményre vetítve átlagosan 865 óra.”

Ez azt jelenti, hogy

minden egyes iskola nagyjából egy teljes hónapnyi, 24/7-es munkaidőt ölt bele a semmibe.

Mindezt persze kompenzáció nélkül, amiért a miniszter egy elég kemény kritikát is megfogalmazott. „Semmilyen plusz bért nem nem tettek hozzá, de hagyták volna őket ezt a adminisztrációt végigvinni. Ez nagyon cinikus hozzáállás” – fogalmazott, majd egy odaszúrással a korábbi kormánynak is kiosztott egy verbális kokit: „Azt gondolom, kitörési pont az oktatás, de valahogy önöknek az elmúlt 16 évben nem sikerült megtalálni ezt a kitörési pontot”.

A mostani ügy előzménye a 2023-as státusztörvény, ami megszüntette a tanárok közalkalmazotti státuszát. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a teljesítményalapú bérezés majd mindent megold, és vonzóbbá teszi a pályát. A kritikusok szerint viszont a törvény csak a pedagógusok megbüntetéséről és a pályáról való elüldözéséről szólt.

Ennek a törvénynek lett a gyermeke a teljesítményértékelés, aminek a részleteit egy tavaszi rendeletben hozták nyilvánosságra, és ami a tervek szerint szeptembertől indult volna élesben. A rendszer bevezetése előtt a szakszervezetek adminisztrációs rémálomról beszéltek, és a mostani beismerés azt mutatja, hogy igazuk volt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Milliókat bukhat, aki most rosszul dönt – egyetlen napon múlik, mennyivel lesz magasabb a nyugdíjad
A már megállapított nyugdíjak összegét a valorizációs szabályok változása miatt utólag nem lehet újraszámítani. Farkas András nyugdíjszakértő szerint egy rossz lépés havi szinten is komoly eltérést okozhat.

Megosztom
Link másolása

Március végén kihirdették azokat a számokat, amikkel a hatóság a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években szerzett, mára már viccesen hangzó fizetéseidet nagyjából a mai értékükre hozza. Ezt hívják úgy, hogy valorizáció. Idén ezek a szorzók átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2026-ban kéri a nyugdíját, annak a 2024-ig bezárólag szerzett összes jövedelmét már a 2025-ös, magasabb országos átlagbérhez igazítják. Magyarul: a rendszer több pénzt lát a neved mellett, amiből aztán egy magasabb induló nyugdíjat számol ki.

És itt jön a csapda, amibe rengetegen belesétálnak. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokan bizonytalanok, pedig a tét óriási, mert

egy rosszul időzített döntés hosszú távon hátrányos lehet

- írta a 168 óra.

A dilemmát az okozza, hogy

aki 2025. december 31-én ment nyugdíjba, az még a tavalyi, soványabb szorzókat kapta. Aki viszont kivárt és január 1-jével igényelt, az már az idei, magasabb számokkal indul.

A döntés minden öregségi nyugdíjtípusra érvényes, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is.

Aki már januárban beadta a kérelmét, az az első hónapokban csak előleget kapott. A rendszer ugyanis kivárja a márciusi rendeletet, és csak utána számolja ki a végleges, megemelt összeget, a különbözetet pedig szépen, egy összegben, visszamenőleg utalja. Kicsit idegőrlő, de megéri.

A legfontosabb lecke az, amit sokan félreértenek: ez a visszautalt összeg nem újraszámítás.

A tavaly megállapított nyugdíjat a valorizációs szorzók változására hivatkozva nem lehet újraszámoltatni. A döntés végleges.

Ezért aztán a kezdőnyugdíj okos kimaxolása nemcsak egy lehetőség, hanem gyakorlatilag az egyetlen komoly fegyver a nyugdíj előtt állók kezében. Most kell észnél lenni, ha a következő években nyugdíjba szeretnél vonulni, mert amit most lépsz, az évtizedekre meghatározza, mennyi pénzből élsz. Utána már csak az éves inflációs emelések maradnak.


Megosztom
Link másolása