FONTOS
A Rovatból

„Segítség, megfullad a gyerek!” – Mi túléltük a gyerekkorunkat, ők nem

Gyereknek nem egyedül kell lenni. Gyereknek úgy kell lenni, hogy az anyád, vagy a nevelőanyád ott van, vagy látótávolságban van, és figyel.

Megosztom
Link másolása

Apám mindig vicces ember volt. Viccesen mesélt a gyerekkoráról is. Ezt a sztoriját is mindig úgy mesélte, hogy hangosan röhögtünk rajta. Életrevaló, rosszcsont kisgyerek volt, Zalában nőtt fel egy pici faluban, ahol az udvaron volt egy esővizes dézsa, ahogy az minden valamirevaló falusi háznál szokott lenni. Apám pici volt, a dézsa nagy. Belenézett az esővizes dézsába, talán meg akarta nézni, milyen mélyen van a feneke. Az esővizes dézsa visszanézett rá, és talán azt gondolta, gyere. 

Apám belezuhant fejjel előre, a lábai kifelé kalimpáltak, a nagyanyám épp kinézett az udvarra a konyhából, és amikor meglátta gyermeke kalimpáló lábait, eszeveszett ijedtséggel rikoltozni kezdett, és elfutott a másik irányba, hogy segítséget hívjon.

„Segítség” - rikoltotta állítólag, apám ezt a vastag vízréteg alatt is hallotta - „Megfullad a gyerek!” Apám mindeközben úgy döntött, kiissza a dézsa tartalmát, mert akkor egyszer csak biztosan elfogy, és ő kiszállhat.

Végül mégsem ez történt. Nem állt ott senki stopperórával, pontosan mennyi időt töltött a víz alatt, de gyanúsan sokat, és a szerencsének köszönheti, hogy életben maradt.

A legtöbben valamiféle ilyesminek, szerencsének - vagy hívjuk bárminek - köszönhetjük, hogy életben maradtunk. Hogy miért nem fúrta át a belemet egy évesen az a két centis szög, amit ügyesen kiszedtem a kiságyam melletti falvédő lécéből, most nem lényeges. Apám - ugyanaz, akinek az anyja észrevette, hogy kalimpálnak kifelé a lábai, bár segíteni már nem rohant oda - akkor észrevette, hogy hiányzik egy szög a falvédőből, elvittek anyámmal az orvoshoz, majd a kérdésre, hogy mi a panasz, szokásos humorával azt felelte, hogy hiányzik egy szög a falból. De nem ezen, és nem az orvosokon múlt, hogy a szög és pelenkás énem is simán és épségben megúsztuk az ügyet (apám biztosra ment: felszedte a padlószőnyeget a szobámban, tényleg nem volt meg a szeg, illetve ott volt, ahol a röntgen mutatta, a mit sem sejtő gyerekben). 

Egy csomó balesetet túlélünk, mire felnövünk. Egy csomó baleset kivédhetetlen. Az a legfeldolgozhatatlanabb.

Egy csomó baleset azért történik, hogy tanuljunk belőle, később ezért nem lesz nagyobb. Egy csomó baleset meg ki tudja, miért történik, de megtörténik, és később ezekről sztorizunk a gyerekeinknek és az unokáinknak. A lányom egyszer egy játszótéren, egy mászóka sötét belsejében verte be a fejét. Nem láttunk be oda, fából volt a játék, szétnyílt a bőr a koponyáján. Csak szerencséje volt.

Annak a kétéves kisfiúnak, aki pár napja meghalt, nem volt szerencséje, hogy pontosan mi történt vele, még nem tudni. De attól még az evidens: szülőként (nevelőszülőként) akkor is ott kell lenni. Minden tragédiának megvannak a körülményei, a gondatlanság, az elhanyagolás azonban nem kimagyarázható. Mi is írtunk annak idején az egyik legmegrázóbb, a szándékos elhanyagolást és bántalmazást a legmélyebb szinten bemutató dokumentumfilm-sorozatról, amely egy halálig kínzott kisfiúról szólt. Ha beírjuk a kulcsszavakat a keresőbe, könnyen rájöhetünk, hogy nem kell Amerikáig elmennünk ahhoz, hogy számos hasonló esetet találjunk itthon is.

Elhanyagolt, nem etetett-itatott, fatális baleseteket szenvedő gyerekek, akik belehaltak a gyerekkorba, és abba, hogy azokban a pillanatokban egyedül voltak gyerekek. 

Gyereknek nem egyedül kell lenni. Gyereknek úgy kell lenni, hogy az anyád, vagy a nevelőapád ott van, vagy látótávolságban van, és figyel.
 

És ha figyel, feltehetően nem nyeled mellé a csirkecsontot, vagy nem is kerül a szádba, remélhetőleg nem borulsz bele egy medencébe fejjel lefelé, vagy ha igen, időben kihúznak.

Nem megyek bele a szakmai részébe, mert nem tisztem, de egyszer azt olvastam, kábé 11 éves kor körül már egy ideig magára hagyható egy gyerek. Mondjuk lemehetsz a boltba. Ha visszamész, nagy eséllyel még mindig ott ül a tévé előtt, maximum egy újabb csomag chips van a kezében. De egy kettő, három, négy, akár öt éves kisgyerek magára hagyva, elhanyagolva még önveszélyes. Addig az a dolgunk, hogy megmentsük az életét, - illetve hogy mentsük a lakást, bár annak mindegy -  ironikusan: hogy folyamatosan megmentsük a gyereket a nem szándékos öngyilkosságtól. Ez a minimum. Hogy a gyerek fizikailag biztonságban legyen. Ez a mi felelősségünk. Baromi nehéz, sokszor szinte megvalósíthatatlan, de nyilván hálás felelősség. 

A gyermekjogok egyik alapvetése: az élethez és az életben maradáshoz, illetve a fejlődéshez való jog.

Komolyan, 2023-ban el kell mondani, hogy egy agyonéheztetett gyermek alultáplált lesz, aminek komoly egészségügyi következményei lesznek, és hogy a szülői kötelezettség megetetni?! Fájdalmas olvasni arról, hogy milyen körülmények között élnek és halnak meg ma gyermekek. 

Az elhanyagolásnak és a gondatlanságnak számtalan változata létezik, olyan színes a paletta, ahány eset eddig megtörtént a világban. A tragédiák változatosak és önismétlőek egyaránt. A kis faházat magukra gyújtó gyerekek édesanyja joggal kérdezheti, hol a határ az ő felelőtlensége és a sorsszerű tragédia között. Hol van az az elmosódó vonal, ami erről az oldalról közelebbinek, arról messzebbnek látszik? Van ilyen vonal? Vagy vannak egyértelmű tragédiák és egyértelműen felnőtt, azaz felelősséget vállaló gondozó emberek rossz döntései között? 

Felelős emberek is lehetnek figyelmetlenek. Figyelmes szülőkkel is történnek tragédiák. Nincs lehetőség arra, hogy általánosítsunk és ujjal mutogassunk, kivéve egy esetben.

A szándékos oda nem figyelés, elhanyagolás és a szándékos bántalmazás esetében. Olyankor nincs mentség. Aki gyereket vállal, akár biológiai, akár örökbefogadó, akár nevelőszülőként, hatalmas súlyt vesz a vállára. Onnantól fel kell nőni. Egész anyai életemben szorongó anya voltam, vállalom, bár fejlődőképes vagyok: már kiengedem az udvarra a gyerekem úgy, hogy csak néha nézek rá, már van annyi idős, hogy nem eszik meg egy csigát. Nyilván nem vagyok mintaszülő, mert senki sem az, néha úgy érzem, még annyira sem, sokszor vagyok fáradt, kiabálok, ha nem áll meg az utca végén rendesen a rollerrel. Én máshogy fogom rosszul kezelni, mint ahogy engem kezeltek rosszul, mert ezt senki nem úszhatja meg, ugyanis mindenkinek emberből vannak a szülei. Egyet remélek, hogy nem annyira. De igyekszem figyelni. És remélem, mindig akkor nézek oda, amikor kell.

És ezt az egyet tudjuk tenni. És még akkor is megtörténhet a baj. Úgy látom, legtöbb szülő próbál a maga módján jó szülő lenni, legalábbis próbálkozik. Nem haragszom a nagyanyámra, az anyámra, az apámra, annyit tettek, amit tenni tudtak. A mi generációnknak több segítsége van: könyvek, szakemberek biztatnak önreflexióra. Rengeteg lehetőségünk van így az önmarcangolásra, de a fejlődésre is. Az érzelmi szükségletek ugyanakkor már egy másik cikk témája.

Etess meg, itass meg, legyek érzelmileg és fizikailag biztonságban, ennyit kér egy gyerek, hogy túlélje a gyerekkorát.

Aki gyereket vállal, egy életre vállalja, hogy figyel. A gyermek minden életkorában a szülőnek minden érzékszervét hegyeznie érdemes(szem, fül, szaglás (!), szív), de az első években mégis a szem a leghasznosabb. Amúgy nem nehéz: csak használni kell, és figyelni. Aztán amikor kell, ugrani. A gyerekért, vagy a telefonért, és hívni a mentőt. És ehhez fel kell nőni. Még most sem késő megtanulni, ha már van gyereked. És a következő pillanatban sem késő jobban csinálni.

Apám anno humorral fedte el a felismerését, hogy egy kritikus pillanatban elhanyagolták. A baleset után rengeteg víz jött ki belőle. Lehet, hogy ezért nem szerette felnőttként a vizet, sosem ivott eleget. Mert ötévesen megivott egy életre valót. A halál rejtélyes dolog, a gyerekhalál értelmetlenül rejtélyes. A szög ott figyel valahol anyám szekrényében, az meg egy másik rejtély kulcsa, az életé.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Élő fiókáikat dobálják ki a fészekből a magyar gólyák – egy brutális ösztön miatt látni ennyi elpusztult gólyafiókát
A közösségi médiában terjedő felvételek mutatják, ahogy a felnőtt gólyák kilökik élő fiókáikat a fészekből. A jelenség oka a túlélési ösztön: a szülők mindig a legerősebb, legkövetelőzőbb utódot etetik meg először.

Megosztom
Link másolása

A Gólyák világa Facebook-csoportban 24 órán belül két poszt is befutott arról, ahogy a szülőmadár fogja a még élő fiókáját, és különösebb teketória nélkül kihajítja a fészekből.

Na de miért történik ez a brutális szelekció? A válasz: kőkemény evolúciós erőnléti megmérettetés. A gólyáknak rövid idő áll rendelkezésükre cseperedni, erősödni. Március 15. körül érkeznek, összerakják a fészket, áprilisban már jönnek a tojások. Egy hónap kotlási idő, majd három hónap, mire a fiókák röpképesek lesznek, és lassan készülni kell a hosszú útra augusztus 20. táján. Nincs B-terv, nincs második fészekalj. A szülők a legerősebb, legagresszívabban követelőző fióka csőrébe tolják a táplálékot, és amikor az jóllakottan kidől, jöhet a következő a rangsorban.

Ha valamelyik utód gyenge, beteg, vagy csak peches, és lemarad a versenyben, a szülők egyszerűen leírják.

Kidobják, elpusztítják, sőt, ha még elég kicsi, akár meg is eszik, hogy az értékes fehérje ne vesszen kárba. És ha a szülők nem lépnek, az erősebb tesók simán megoldják a helyzetet, és kilökik a gyengébbet.

A természet egyszerűen csak teszi a dolgát, ami emberi szemmel kegyetlennek tűnhet, de a faj fennmaradása szempontjából ez a leghatékonyabb stratégia.

Amíg a gólyacsaládok belső drámáin szörnyülködünk, addig az ember és gólya közötti konfliktusok sokkal gyakoribbak és prózaibbak. Gyakori jelenség például, hogy a madarak működő kéményekre építik a gólyafészket, ami a szén-monoxid-mérgezés kockázata miatt a ház lakóira is életveszélyes. A fészek eltávolítása viszont nem opció, mivel a fehér gólya védett állat, és aki engedély nélkül nyúl hozzá, akár százezer forintos bírságra is számíthat. A javasolt megoldás egy, a kémény fölé szerelt fészektartó állvány, ami biztonságos magasságba emeli a fészket, így a füst szabadon távozhat, a madarak pedig háborítatlanul költhetnek.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Vége a 20 éves várakozásnak: a Pfizer bejelentette, sikeres a Lyme-kór elleni vakcinájuk
A Pfizer és a Valneva bejelentette, hogy a Lyme-kór elleni vakcinájuk a fázis 3-as vizsgálatokban is hatásosnak bizonyult. Az európai engedélyezés után az oltás Magyarországon is elérhetővé válhat, véget vetve egy két évtizedes szünetnek.

Megosztom
Link másolása

Az új ígéret szerint eztán, ha a kullancs beleeszi magát a bőrödbe, ettől a mozdulattól hatástalanítja is magát. Ez nem egy sci-fi, hanem a Pfizer és a Valneva új vakcinájának lényege, ami a fázis 3-as teszteken több mint 70 százalékos hatásosságot mutatott a Lyme-kór megelőzésében. A cégek már az engedélyeztetési papírokat készítik elő, ami azt jelenti, hogy

húsz évnyi szünet után végre visszatérhet az emberi vakcina a kullancsok által terjesztett, Európában is gyakori betegség ellen.

A VALOR névre keresztelt klinikai vizsgálatban a vakcinajelöltet ötéves kortól tesztelték, és az eredmények alapján a cucc nemcsak működik, de biztonságos is, komolyabb mellékhatások nélkül. Persze a statisztika ördöge nem alszik: a vizsgálati időszak alatt a vártnál kevesebben kaptak Lyme-kórt, így az egyik előre meghatározott statisztikai végpontot nem sikerült hozni, de egy második, korrekciós elemzés megerősítette a klinikailag jelentős védelmet – derül ki a Pfizer és a Valneva közös sajtóközleményéből.

A trükk a működésben van: a vakcina hatására a szervezetünk olyan antitesteket termel, amelyeket a vérszívóval együtt a kullancs is felszív.

Ezek az antitestek aztán még a kullancs belsejében blokkolják a kórokozókat, így azok egyszerűen nem tudnak átjutni az emberi szervezetbe. A fertőzés megáll, mielőtt elkezdődhetne.

A Pfizernél pezsgőt bontottak az eredményekre, a vakcinakutatási vezetőjük szavai legalábbis erről árulkodnak. Annaliesa Anderson, a Pfizer oltóanyagokért felelős vezetője szerint a Lyme-kórnak súlyos következményei lehetnek, és jelenleg nincs elérhető vakcina.

„A több mint 70%-os hatásosság nagyon bíztató, és növeli a bizalmunkat abban, hogy a vakcina képes lehet megvédeni ettől a betegségtől.”

A négydózisos oltási séma után a tervek szerint a cég idén benyújtja a kérelmeket az amerikai és európai hatóságokhoz. Ha rábólintanak, az áttörést jelenthet egy olyan betegség elleni harcban, ami egyre nagyobb területen és egyre több embert érint.

Az elmúlt években a kullancsok inváziója és a Lyme-kór veszélye növekedett. A betegség láthatatlan, de rendkívül megterhelő tud lenni, amiről olyan hírességek is beszéltek, mint a kórházi ágyról bejelentkező Bella Hadid, vagy itthon Jaksity Kata, akinek a családja életét a kislánya betegsége miatti folyamatos bizonytalanság nehezíti. Ezek a személyes történetek arcot adtak egy sokszor félreértett kórnak, és rámutattak, mekkora szükség lenne egy hatékony megelőzési módszerre.

A mostani fejlesztés azért is óriási szó, mert a piacról több mint húsz éve hiányzik a Lyme-kór elleni oltás.

A kilencvenes évek végén már létezett egy hatékony vakcina, a LYMERIX, de azt a gyártója 2002-ben végül kivonta a forgalomból, hivatalosan az alacsony keresletre hivatkozva. A kereslet csökkenéséhez hozzájárulhattak a vakcina biztonságosságával kapcsolatos, tudományosan soha nem igazolt viták is. Ez a kudarc évtizedekre visszavetette a kutatásokat, de a mostani eredmények esélyt adnak arra, hogy a helyzet megváltozzon.

Via Euronews


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Kislány kamuprofiljával buktatták le a gyerekekkel dolgozó pécsi gyógytornászt
„Nem akarod látni azt a csetet” – súlyos botrány robbant ki a pécsi kosárakadémián.

Megosztom
Link másolása

Úgy tűnik, ismét sikerült egy újabb mélypontot elérni a magyar sportélet gyermekvédelmi útvesztőjében: ezúttal a pécsi Rátgéber Kosárlabda Akadémia egyik gyógytornászát buktatták le egy kislánynak álcázott kamuprofillal. Az intézmény azonnali hatállyal megszüntette a szerződését a szakemberrel, aki az U14-es leánycsapat mellett dolgozott. Az akadémia levélben értesítette a szülőket a történtekről, és pszichológus bevonásával tart megbeszélést a sportolóknak.

A lebuktatás módszere már-már klasszikusnak mondható a pedofilvadász közösségekben: a gyógytornász egy magát 13-14 évesnek kiadó profillal kezdett szexuális tartalmú csetelésbe.

A beszélgetés hamar konkrét ajánlatokba és egy budapesti, szexuális célú találkozó megbeszélésébe torkollott. Az ügyet jól ismerő forrás az Indexnek mindössze ennyit mondott a csevegés tartalmáról:

„Nem akarod látni azt a csetet.”

Az akadémia a hír tudomására jutása után azonnal aktiválta a belső protokollt. Hivatalos közleményükben hangsúlyozták, hogy a gyógytornász viselkedése „összeegyeztethetetlenek az utánpótlás-nevelésben elvárt felelősségteljes, példamutató és gyermekvédelmi szempontból kifogástalan magatartással”.

A szülőknek küldött levélben pedig arról tájékoztattak, hogy jelenlegi tudomásuk szerint egyetlen sportolójuk sem érintett az ügyben, de a biztonság kedvéért mentáltréner bevonásával tartanak csoportos megbeszélést a lányoknak.

„Az nem kifejezés, hogy megdöbbentem. Megnyugtató viszont, hogy az Akadémia azonnal aktiválta a vonatkozó protokollt”

– mondta Rátgéber László szakmai és stratégiai igazgató.

Az intézmény többi vezetője is megdöbbenésének adott hangot. Riegl Anett ügyvezető szerint „természetesen megdöbbentő volt szembesülni a kialakult helyzettel”. A menesztett gyógytornászt ismerők egyike pedig úgy nyilatkozott: „Mindig is fontos volt neki a szexualitás, de nem gondoltam, hogy ennyire, és ilyen mélyre süllyed.”

Via Blikk


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Visszahoznák a KATA adózást a cégeknek, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több modellt is kidolgozott a KATA adónem B2B-s visszaállítására. A javaslatok egy különadóval és egy új NAV-ellenőrzési módszerrel szűrnék ki a bújtatott foglalkoztatást.
Sassy - sassy.hu
2026. június 07.


Megosztom
Link másolása

A KATA nevű adózási forma szelleme ismét kiszabadult a palackból, miután felröppent a hír, hogy visszahoznák.

De még ne örülj előre.

Ha vissza is tér, új szabályokkal, plusz adókkal és egy olyan ellenőrző mechanizmussal, ami a bújtatott foglalkoztatást hivatott kiiktatni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete vitaanyagot publikált a témáról.

A lényeg, hogy több forgatókönyvet is elképzeltek, de egyik sem hozná vissza a KATÁ-t az eredeti formájában.

Az egyik, óvatosabb verzió szerint a mostani, teljesen lakosságra szabott KATA maradna, de az éves 18 milliós keret egy részéig, mondjuk 10-20 százalékáig, mégis lehetne cégeknek számlázni.

Egy bátrabb javaslat viszont visszahozná a régi, jól ismert KATA-t, csak épp az inflációval felturbózva: havi 100 ezer forintos adóért cserébe újra lehetne B2B és B2C irányba is dolgozni 12 milliós éves plafonig.

A kamara és a könyvelők javaslatait részletesen a Portfolio.hu mutatta be.

A nagy kérdés persze az, hogyan akadályoznák meg, hogy a cégek a munkavállalóikat katás „partnereknek” álcázva foglalkoztassák. A korábbi, cégenkénti 3 milliós limit ugyanis szerintük nem volt megfelelő.

Az új csodafegyver a „koncentrációs vizsgálat” lenne, ami azt jelenti, hogy ha a bevételed több mint a fele vagy háromnegyede egyetlen ügyféltől jön, a NAV rendszerében felvillan egy vészjelző lámpa.

Ilyenkor két dolog történhet: vagy automatikusan kapsz a nyakadba egy többletadót, vagy a NAV indít egy célzott vizsgálatot, hogy megnézze, nem egy munkaviszonyt maszkírozó szerződésről van-e szó.

Emellett a cégeknek kiállított számlákra egy különadót is kivetnének, amivel a költségvetés szempontjából semlegessé tennék az ügyletet.

Itt is két út van: a könyvelők szerint ezt a 15%-os pluszterhet a katásnak kellene befizetnie, ahogy javaslatukban írják: „A kisadózó 15%-os többletadóteher vállalásával számlázhasson cégek felé.” A kamara verziója viszont a vállalkozó adminisztrációját kímélné: szerintük a megrendelő cég fizesse be a nagyjából 18%-os adót, hiszen végső soron ő spórol azzal, hogy nem munkavállalót alkalmaz.

Az egész javaslatcsomag mögött ott lebeg a nagy dilemma, hogy a 2022-es szigorítás indokaként felhozott tömeges visszaélések valóban léteztek-e abban a mértékben, ahogy a kormányzat kommunikálta.

A kamara óvatosan fogalmaz, jelezve, hogy nincsenek a birtokában a teljes képhez szükséges adatok, de a vállalkozói hangulat egyértelműen a „nem volt itt semmi látnivaló” irányába mutat, amit az mfor.hu által kikért NAV-adatok is alátámasztani látszanak.

A kamara ezzel finoman a kormányzat térfelére pattintja a labdát, ahogy közleményükben írják: „A kamarának nem állnak rendelkezésére olyan eszközök és adatok melyek lehetővé tennék, hogy adat alapon meg tudja határozni a KATA rendszerhez köthető visszaélések számszerű mértékét.”

2022 nyarán a kormány egy villámgyors törvénymódosítással gyakorlatilag kivégezte a régi KATA-t, ami után a NAV adatai szerint 2023 elejére mindössze 144 729 katás maradt a rendszerben. A többiek egy része átalányadóra vagy más adónemre váltott, mások megszüntették a vállalkozásukat. A lépés óriási felháborodást váltott ki.

A mostani javaslatok erre a korábbi sokkra adott szakmai reakciók. A különböző érdekképviseletek láthatóan arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek: tegyék újra lehetővé a rugalmas vállalkozói működést, de olyan fékekkel, mint a koncentrációs vizsgálat vagy a B2B különadó, amelyek megnehezítik a rendszerrel való trükközést. Felmerült az is, hogy a havi fix tételt és a keretösszeget évente automatikusan a forint értékvesztéséhez igazítsák, hogy a rendszer ne értéktelenedjen el pár év alatt.


Megosztom
Link másolása