Presser Gábor: „Egy véletlennek köszönhetem, hogy zongorázni kezdtem”
Presser Gábor zenei pályája egy véletlen látogatással kezdődött. „Négyévesen a unokanővéremet kísértem el a zongoratanárhoz, aki velem is játszott, tanítgatta billentyűket.
– mesélte a zeneszerző a kezdetekről, hálásan emlékezve édesapjára, aki piacosként dolgozott rengeteget, hogy vehessen neki egy egyszerű pianínót. „Azon tanított többek között a drága Antal Imre” – árulta el, hogy a televíziós legenda milyen korán hatással volt rá.
A Zeneakadémia és az első kudarc
Presser első nagy pofonja is a Zeneakadémiához kötődik. Tizenkét évesen odaküldték felvételizni.
De buta voltam, a második rostára nem úgy készültem, ahogy kellett volna..... az ottani tanárok pedig jól megharagudtak rám” – vallotta be a Nők Lapjának adott interjújában.
Később, amikor Marton László, a Vígszínház igazgatója felkérte, hogy írjon zenét a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalhez, ő maga sem hitte, hogy képes rá. Elmondása szerint nem tudta, és ma sem tudja, hogy kell musicalt írni. „Nem vagyok tisztában a szabályaival, ha vannak. Kizárólag az előadást, a darabot kell nézni, azt kell kiszolgálni.”
Presser kevésbé ismert oldalát is megmutatta, amikor felidézte az Omega zenekarral közös munkáját. Verebes István színésszel írtak két számot a zenekarnak, de a sanzonbizottság nem engedte át a dalokat. „Mire Laux József, az Omega vezetője bedühödött és elvitt bennünket a császárhoz, S.Nagy Istvánhoz... aki csak
– mesélte nevetve.
Bár Presser életét a popzene határozta meg, a népzene iránti szeretet is megmaradt. „Kiváló osztályzataim voltak a konziban, és megmaradt a szeretetem, csak teljesen másfelé sodort az élet” – vallotta be. A pop-időszak után újra rátalált a műfajra, amikor a Csík zenekar frontembere, Szabó Attila megkérdezte tőle, játszhatják-e a Te majd kézen fogsz és hazavezetsz című dalát. „Persze igent mondtam,..... később meghívtak muzsikálni a fellépéseikre és én azóta újratanulom a népzenét.”
