„Nem hittem, hogy megérem a harmincat” – Jane Fonda most elárulta, miért volt biztos a korai halálában
Jane Fonda, aki lassan 88 évesen is Hollywood egyik legkeményebb aktivistája és legélesebb nyelvű szereplője, épp Michelle Obama podcastjában dobta be, hogy évtizedekig egyáltalán nem erre a pályára készült. Sőt, semmilyenre.
aki arról is beszélt, hogy a fiatalkora finoman szólva sem volt egy habos torta. „Biztos voltam benne, hogy meg fogok halni” – tette hozzá, majd kifejtette, hogy bár nem függő alkat, a drogok és a magány kettőse simán a sírba vihette volna, miután 12 évesen elvesztette az édesanyját.
– írta a New York Post.
Ma már persze egészen máshogy látja a dolgokat, és esze ágában sincs visszasírni a múltat. „Semmiért nem mennék vissza” – szögezte le.
Fonda azt is elmondta, hogy az öregedéstől sosem félt, de ami ennél is fontosabb: „Nem félek a haláltól.” A nagy váltás hatvanéves kora körül jött el, amikor kimatekozta, hogy ez az életének utolsó felvonása, és fogalma sem volt, hogyan kellene azt jól csinálni. A megoldást végül apja, a legendás Henry Fonda halála adta meg neki.
Ez a filozófia vezeti az utóbbi harminc évben, amihez a megbocsátás is hozzátartozik, beleértve az önmagának való megbocsátást is. „Szerintem az öregkor fantasztikus, ha tudatosan élik meg. A tudatosság a kulcs. Hogy tényleg átgondolod.” Aktivistaként azt is fontosnak tartja, hogy a nyilvánosság előtt is hiteles maradjon.
de fontos, hogy egy hozzám hasonló aktivista megmutassa, hogy közben jól is nézhet ki, és még mindig foglalkoztatható. Ez bátorítja a fiatalokat, hogy ne féljenek annyira.”
Ezt a lendületet igazolta a februári SAG-gálán is, ahol életműdíjat vehetett át.
– üzente a közönségnek. Bevallotta, hogy a karrierje minden volt, csak stratégiai nem, hiszen 65 évesen tért vissza egy többéves szünet után, ami nem éppen szokványos. „Az egyik legsikeresebb filmemet a nyolcvanas éveimben csináltam, és valószínűleg a kilencvenesekben már akciófilmben fogok kaszkadőrködni. Hallották már azt a mondást, hogy »Nem baj, ha későn érsz, amíg le nem késed a virágbemutatót«? Én későn érő típus vagyok. Ez itt a virágbemutató.”
A színészetet azért szereti, mert esélyt ad arra, hogy új gondolatokat ébresszen az emberekben, és segítsen nekik nevetni, amikor nehéz idők járnak. „Egy olyan nőnek, mint én, aki a negyvenes-ötvenes években nőtt fel, amikor a nőknek nem illett véleményt formálniuk és dühösnek lenniük,
A színésznő beszéde végén kiállt a szakszervezetek mellett is. „Amit mi teremtünk, az az empátia. A mi dolgunk, hogy egy másik embert olyan mélyen megértsünk, hogy megérinthessük a lelkét.”
Jane Fonda 1960-ban debütált a filmvásznon, olyan klasszikusokban szerepelt, mint a Móka Dickkel és Jane-nel, a Kilenctől ötig vagy a Julia. Tizenöt év kihagyás után 2005-ben tért vissza az Anyád napja című filmmel. A legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat kétszer is elnyerte, a Klute-ért és a Hazatérésért.
