Falusi Mariann elárulta, miért nincs társa: „A férfiak nagy része be van punnyadva”
„Nem mindenkinek való a gyerek – és ezt kimondani is felelősség” – mondja Falusi Mariann, és ezzel nagyjából le is zárja a témát, amit a társadalom előszeretettel rágcsál a gyermektelen nőkkel kapcsolatban.
A Pa-dö-dö énekesnője áprilisban lett 67 éves, de esze ágában sincs a „fotelben szotyizó nyugdíjasok” életét élni. Inkább őszintén beszél gyászról, a punnyadó férfiakról és arról, miért nem mozdultak meg benne soha az anyai ösztönök.
„A hivatásommal egyébként nagy szerencsém van: az éneklés számomra valódi terápia” – mondja, de a fájdalmat nem bagatellizálja el. „Hatalmas érzelmi hullámvasúton mentem keresztül, és úgy érzem, még most is rajta ülök.”
A legnehezebb időkben a barátaiba kapaszkodott, abba a közösségbe, amit nagyrészt Lang Györgyinek köszönhet, aki igazi „tyúkanyóként” tartotta össze a társaságot. Az ő emlékét viszi tovább a lakásszínházzá alakított otthonában is.
„Talán ezért sem bonyolódtam komoly elköteleződésekbe.” Most is nyitott lenne egy társra, de a feltételei kőbe vésettek: „Olyat, aki önálló, akinek van saját élete. Aki mellett meg tudjuk örvendeztetni egymást a történeteinkkel, utazunk, programozunk, jól érezzük magunkat.” A hagyományos szerepek hidegen hagyják:
„Nyitott vagyok, csak ne kelljen mindennap krumplifőzeléket főznöm és a konyhában izzadnom.” A probléma szerinte a felhozatallal van. „Hát az, hogy a férfiak nagy része be van punnyadva. Az én korosztályom jobb esetben otthon ül, meccset néz és szotyizik, rosszabb esetben már meghalt”.
Ennek tudja be, hogy sosem érezte a vágyat az anyaságra. „Soha nem mozdultak meg bennem az anyai ösztönök. Nem akartam és nem is tudtam volna felelősséget vállalni egy másik életért.”
A születésnapját a barátaival ünnepelte egy közös utazással, és már a következő feladatokra koncentrál: készül a „Túl az Óperencián!” című koncertjére és egy country-jazz műsorra is.
A konklúziója pedig egyértelmű: „Úgyhogy nem, tényleg nem vagyok hajlandó bemamásodni!”
