Megtörtént, amitől mindenki félt: rátámadtak Károly királyra Ausztráliában!
Sokan tartottak attól, hogy Ausztráliában baj lesz. Nem ok nélkül.
Már az utazása előtt sejteni lehetett, hogy nem lesz könnyű dolga Károly királynak Ausztráliában, hogy lesznek, akik nem értékelik az áldozatot, hogy még a rákbetegsége kezelését is felfüggeszti, csak hogy eleget tegyen kötelességének és meglátogassa a déli félteke hatalmas egykori brit gyarmatát - azt az országot, ami régóta független, de államfőként most is a brit uralkodó az ő királyuk.
Ha nem is a látogatás első napján, de megtörtént, amitől mindeni tartott, rátámadtak a királyra.
Ausztrália békés ország hírében áll, és annyira európainak érzi magát, hogy még az Eurovíziós dalfesztiválra is bekönyörögte magát, évek óta indítanak versenyzőt és nézik hajnalok hajnalán a versenyszámokat. De, ahogy mindenütt, ott is vannak, akik inkább szívesen kavarnak bajt. Ahogy most is Canberrában.
Károly épp leült a színpadon, miután megtartotta beszédét, ekkor egy tüntető váratlanul ordítani kezdett.
A nő hosszú oposszumbőr kabátot viselt, és a király felé mozdulva azt kiabálta: „Ez nem a te földed, nem vagy az én királyom, nem vagy a mi királyunk.”
A biztonsági őrök elindultak az agresszívnek tűnő tüntető felé, és lassan az ajtó irányába terelték. Bár nem használtak erőszakot, a nő egyre hevesebben reagált, követelve egy szerződést:
„Tönkretetted a földünket, szerződést akarunk, szerződést akarunk ezzel az országgal.”
A szerződés iránti követelés (angolul „treaty”) arra vonatkozik, hogy
sok őslakos közösség hivatalos megállapodást szeretne kötni az ausztrál kormánnyal, amelyben elismernék a jogaikat, földtulajdonukat és autonómiájukat.
Ausztrália azon kevés volt brit gyarmat közé tartozik, ahol a mai napig nem kötöttek hivatalos szerződést az őslakosokkal, amely elismeri a jogaikat és lehetőséget ad arra, hogy visszaszerezzék a földjeiket vagy kárpótlást kapjanak.
A biztonságiak végül kivezették a tüntetőt, de miközben a kijárat felé vitték, még elordította magát: „A francba a gyarmatokkal.”
A teremben több mint száz vendég állt döbbenten, csendben figyelve az eseményeket.
A jelenet közben Károly király nyugodt maradt, majd csendben beszélgetett a mellette ülő Anthony Albanese miniszterelnökkel. Miután a nőt kivezették, a sajtó képviselői megdöbbenve figyelték tovább az eseményeket, tudva, hogy ez az incidens be fogja árnyékolni a király és királyné látogatását Canberrában.
Később kiderült, hogy a tüntető Lidia Thorpe volt, egy képviselő és őslakos aktivista, aki hivatalos meghívással érkezett az eseményre.
Thorpe később nyilatkozatot adott ki, amelyben elmondta, hogy egy értesítést akart átadni a királynak, mely szerint az őslakosok elleni népirtásban való bűnrészességgel vádolja az uralkodót a Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma alapján.
Az azért nem világos, hogy szegény Károly, aki alig két éve ül a trónon, miféle népirtásban lehetett bűnrészes.
Körülbelül egy perccel a képviselő kényszerű távozása után Károly, a királyné és a hivatalos személyek is elhagyták a termet, majd folytatták a programjukat, találkozva azokkal az állampolgárokkal akik boldogan várták őket, a következő hivatalos eseményük előtt.
