Balázs Klári megdöbbentő élete: „Ránk is azt mondták, hogy szaporodnak, mint a nyulak”
A minap a Világtalálkozó vendége volt Balázs Klári, és nem sokkal a beszélgetés kezdete után máris a gyerekkora került szóba. Az énekesnő elmondta, hogy édesapja depressziója olyan terhet rakott rá és testvéreire, amely végigkísérte a gyerekkorukat.
Amikor arról kérdezték, milyen út vezetett a sikerhez, Klári rögtön világossá tette: neki nem volt könnyű.
– válaszolta Korda György felesége. – Hatgyerekes családból jöttem, és az én taníttatásomat, vágyaimat a családom nem tudta megfinanszírozni. Akkor éppen két bátyám járt egyetemre.
Az apa végül ki is került a családból, az anyjuk egyedül nevelte a gyerekeket. Klári szerint ez nemhogy rossz, inkább felszabadító volt: „Az volt a jobb! Isten nyugosztalja szegény apámat, de ő… Szóval azt mondom, hogy amikor valaki gyereket vállal, akkor tisztában kell legyen azzal, pontosan mit is vállal. (…) És édesapám abszolút nem volt alkalmas az apaszerepre.”
Klári úgy látja, apja csak azt a mintát adta tovább, amit maga is otthonról hozott.
Tehát ha valaki megvizsgálja magát – akár nő, akár férfi –, hogy való-e nekem gyerek.”
Ez a kérdés a házasságukban is felmerült. „Ahogy egyébként ez kettőnk között is szóba jött, amikor az egyik turnét a másik után csináltuk a tengerentúlon, Európában, Magyarországon.
Azt mondtam Gyurinak, hogy itt most van egy időszak, hogy itthon maradunk, talán lehetne babázni… Mire ő, hogy ’Várjál! Csak nyolc hónapig vagyunk itthon, pont megszületne valahol…’ Mondtam, hogy nekem ez így nem!”
És itt álltak meg a közös döntésben.
Az énekesnő meghatottan idézte fel: édesanyja minden erejével azon volt, hogy apjuk hiányát pótolja.
A fájdalmas mondat végül kimondva is ott maradt az asztalon:
Így felnőtt fejjel azért már máshogy látom, megbocsátóbb vagyok. De ő volt az, akinek nem lett volna szabad gyerekeket vállalni.”
