SZÍNES
A Rovatból

A Mikulás jófej, a krampusz kevésbé: honnan szabadult ránk az ördögi démon, és miért kapunk virgácsot?

Mikulás, krampusz és a közép-európai hagyománygyár – így lett a december 6. a magyar gyerekek legstresszesebb reggele.

Megosztom
Link másolása

December 5.-én este már kipucolt csizmák sorakoznak az ablakpárkányokon, 6.-án reggel pedig megint kiderül, ki mennyire játszott rá az éves morális egyenlegére: a csokimikulás mellé idén is jutott-e narancs és mogyoró, vagy a csomagba becsúszott egy jelképes virgács is.

A gyerekek ilyenkor még azt hiszik, ez csak egy kedves decemberi rituálé, pedig a háttérben egy több mint 1600 éves történet, fél Európát átszelő kulturális láncolat és egy jó adag folklór-horror áll.

Nézzük, pontosan mi.

A myrai püspök, aki titokban dobálta be a pénzt – és ezzel elindította az iparágat

A magyar Mikulás nem karácsonykor jár, hanem december 5-ről 6-ra virradó éjjel, és ennek semmi köze a piros kabátos, Coca-Cola-hivatalos Télapóhoz. A történet a 4. századi Kis-Ázsiába nyúlik vissza, Myrába, ahol Szent Miklós püspök arról lett híres, hogy a vagyonát titokban a rászorulókra költötte.

A legismertebb legenda az elszegényedett nemesember három lányáról szól: nem volt hozományuk, ezért esélyük sem a házasságra.

A püspök éjjel egy-egy arannyal teli erszényt dobott be az ablakukon (másik verzió: a kéményen át), és az pont a száradni odatett harisnyában landolt.

Innen ered a csizmába rejtett ajándék mintázata: titkos, éjszakai adakozás, nulla marketingkampánnyal, de annál nagyobb utóélettel.

Mikulás a magyar nyelvben – szláv import, városi trend

A „Mikulás” szó szláv eredetű, feltehetően cseh vagy szlovák közvetítéssel került a magyarba. A XIX. század közepén kezdett terjedni – először magát az ajándékozó alakot nevezték így, később az ünnepet is. A szokás osztrák és német polgári mintákból érkezett, és a városokból szivárgott le a falvakba.

Míg a városi gyerekek már csizmát pucoltak, addig vidéken sokáig élt a „rendesen megjáratjuk a gonoszt” típusú hagyomány:

lánccsörgetős, zajos alakoskodás, gonoszűzés, falu-túráztatás.

És ebből nőtt ki valami, amit a magyar folklór később nagyon magához ölelt: a krampusz.

A KRAMPUSZ: honnan jött, és mikortól kísérti a magyar gyerekeket?

A krampusz eredete az alpesi térség kereszténység előtti, pogány téli rítusaiban keresendő. A figura egyszerre ördögi és állati: kecskeláb, szarvak, lánc, hosszú nyelv, korbács – ahogy mondanánk:

HR-kompatibilis karakter egyetlen közép-európai népszokásban sincs.

A krampusznap, vagyis a Krampusnacht, ma is élő osztrák és dél-német hagyomány december 5-én, amikor a maskarások végigvonulnak az utcákon, és szimbolikusan „megleckéztetik” a rossz gyerekeket.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Cristina Flores (@wanderlensartistry) által megosztott bejegyzés

A krampusz eredetében nincsen semmi kedves, leginkább egy téli, sötét démoni erőt megszemélyesítő alakról van szó,

akit később a kereszténység igyekezett megszelídíteni azzal, hogy a jóságos Szent Miklós mellé állította – jó zsaru, rossz zsaru, ahogy azt kell.

Mikortól van krampusz Magyarországon?

A krampusz a XIX. század második felében érkezett Magyarországra, ugyancsak osztrák-német hatásra. Először a városi polgári körökben jelent meg, főleg képeslapokon és betlehemes hagyományokban, majd innen terjedt tovább. A konkrét utcai krampuszjárások nálunk nem váltak meghatározóvá, nem úgy Ausztriában, de

az ijesztgető, lánccsörgetős kísérőfigura nagyon gyorsan beépült a mikuláscsomag mitológiájába.

A magyar falvakban már léteztek saját zajkeltő, télűző figurák, így a krampusz simán ráült ezekre a tradíciókra. Az egyik legszebb hagyományőrző formula például Bodajkról maradt fenn: 
„Szabad-e a Mikulásnak begyünni?”

Virgács: a szimbolikus fegyelmezés

A virgács – az aranyozott vesszőcsomó – eredetileg Szent Miklós saját vesszőnyalábja volt, amivel nem megverni, hanem jelképesen rendre inteni akarták a gyerekeket. A XX. századra ez teljesen formalitássá vált, ma gyakorlatilag a „légy már egy kicsit normális, lécci” tárgyiasult változata, csillogó celofánba csomagolva. A magyar hagyományban a Mikulás az advent nyitánya, nem a karácsonyi ajándékhozó. A szenteste ajándékait a Jézuska vagy Angyalka hozza, ez a német evangélikus Christkind-szokásból jött.

A kettőt a szocializmus próbálta összemosni, amikor szovjet mintára bevezették a Télapót: vallásmentesített, december 24-re tolt ajándékozással.

A Magyar Nemzeti Levéltár szerint ez politikai projekt volt, de a népi emlékezetben a december 6-i Mikulás simán leverte a rendszerpropagandát. Ehhez képest Komáromi Mária, az egykori „erdei Mikulás” özvegye még mindig derűsen idézi fel, ahogy a gyerekeik kiszúrták a trükköt:

„…anyu, rendes az apu: képes volt éjjel kettőkor fölkelni, hogy odategye az ajándékokat!”

Mit kapunk ma a csizmába?

A csomag tartalma nagyjából állandó:

csokimikulás

szaloncukor

mogyoró

alma

mandarin vagy narancs

apró játék / jegyzetfüzet / zokni / könyvjelző – a praktikus szülők kedvence

A piaci trendek szerint a gyümölcs részaránya nő, a földimogyoró pedig lassan kihal.

A Mikulás lényege: a csendes adakozás

A finn Joulupukki, aki rendszeresen lejár Magyarországra, rendre emlékeztet rá:

„…adakozzunk a rászorulóknak és a nélkülözőknek adventkor. Cselekedjünk úgy, ahogyan azt szeretnénk, hogy velünk is cselekedjenek embertársaink!”

A Mikulás-nap valódi üzenete nem a csokimikulás-infláció, hanem a figyelmesség. Kevés ünnep áll ilyen vastag kulturális és történeti lábakon, mint a december 6-i Mikulás, ahol egy kis-ázsiai püspök, egy alpesi démon és egy magyar csizma közösen írnak újra minden generációt.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


SZÍNES
A Rovatból
Sokan fotómodellnek nézik Radnai Márk gyönyörű barátnőjét, pedig civil foglalkozása van
Radnai Márk, a TISZA Párt alelnöke egy közös fotóval erősítette meg, hogy kapcsolatban él. A fiatal nő pszichológus végzettségű, és a pár a magánéletét tudatosan óvja a nyilvánosságtól.

Megosztom
Link másolása

A közösségi oldalakat pörgető rajongók idén tavasszal egy emberként sóhajthattak fel.

A nagy kérdés eldőlt, Radnai Márk szíve foglalt.

A találgatásoknak a TISZA Párt alelnöke vetett véget pár beszédes poszttal.

Közéjük tartozott a május 30-i, budapesti BL-döntőről publikált fotó.

A kép, amin egy barna hajú, mosolygós nővel látható, futótűzként terjedt, csakúgy, mint az az április fotó, amelyen együtt láthatók.

A hír sokakat érdekelt, és bár a pár nem árult el sok részletet a magánéletével kapcsolatban, néhány alapinformáció azért kiderült a titokzatos nőről. A fiatal nő pszichológus végzettségű – írta a Blikk.

Sokan a megjelenése alapján fotómodellnek nézik, de a hírek szerint egyáltalán nem mozog a médiaközeli szakmákban.

Bár a túlzott felhajtást kerülik, időnként feltűnnek egymás közösségi oldalain, ami azt sejteti, hogy nem bujkálnak, csak egyszerűen nem a nyilvánosságnak élik a kapcsolatukat. Ez a fajta visszafogottság éles kontrasztban áll azzal a kultusszal, ami Radnai Márk körül az elmúlt hónapokban kialakult, és ami a politikai népszerűségét egyfajta rocksztár-imázzsal is megtámogatta.

Radnai Márk már a politikai színre lépése előtt is tudatosan építette, majd bontotta le a karrierjét, amikor sikeres sorozatrendezőként a csúcson hagyta ott többek között a Drága örökösök című produkciót. Egy korábbi interjúban nyíltan beszélt arról, hogy ez a váltás a saját mentális egészsége érdekében történt. A tudatosság útjára lépve őszintén néz szembe a múltjával is, és nem fél megmutatni a sebezhető oldalát sem.

Egy interjúban a visszatérő küzdelmeiről is vallott: „Kb. félévente egyszer előjönnek a régi hibáim.”

Ez a fajta nyíltság és a drasztikus pályaváltás alapozta meg azt a közérdeklődést, ami a TISZA Párt alelnökeként csak tovább fokozódott.

A politikai kampány hevében pedig már nemcsak a szakmai múltja, hanem a magánélete is témává vált. A rajongás odáig fajult, hogy a választások után az internetes piactereken valóságos licitharc indult a kampány emlékei között, miközben a bulvársajtó a korábbi párkapcsolatait is elkezdte boncolgatni, felelevenítve például a Barátok közt egykori színésznőjével, Erdélyi Tímeával való korábbi kapcsolatát. Ebben a már amúgy is felfokozott hangulatban robbant be a BL-döntős közös fotó, ami nemcsak egy szimpla párkapcsolati bejelentés volt, hanem egy régóta várt válasz a rajongók és a nyilvánosság kérdéseire.

Most újabb kép is kikerült Instagramra: meglátogatták a barátnőjének, Mikó Déliának a régi lovát.


Megosztom
Link másolása

SZÍNES
A Rovatból
Soha többé nem kell bepötyögni a PIN-kódot a bankkártyához? Itt az újítás, ami mindent megváltoztat
Franciaországban terjed az ujjlenyomatos bankkártya, amelynek beépített szenzora a kártyán tárolt mintával veti össze a felhasználó ujját. A megoldás megfelel az uniós erős ügyfél-hitelesítési követelményeknek is.

Megosztom
Link másolása

Felejtsd el azt a négy számjegyet, amit tízből kilencszer elrontasz a pénztárnál, miközben mögötted türelmetlenül toporognak a sorban.

Franciaországban már a jövőt tesztelik!

Több nagyobb bank, köztük a BNP Paribas és a Crédit Agricole,

elkezdett olyan bankkártyákat adni az ügyfeleinek, amikhez a legtöbb esetben nem kell PIN-kód. Elég rátenni az ujjadat a kártyán lévő kis érzékelőre, és a fizetés máris megtörtént.

Nincs többé idegesítő pötyögés, titkos kódok memorizálása, sem az a para, hogy valaki a vállad fölött lesi el a számsort.

A rendszer lényege, hogy a kártya a beépített szenzorral veti össze az ujjlenyomatodat a rajta tárolt, titkosított mintával, és ha minden stimmel, engedélyezi a tranzakciót.

A megoldás nemcsak a kényelemről szól, hanem elvileg a biztonságról is.

Egy PIN-kódot ki lehet kémlelni vagy meg lehet tippelni, az ujjlenyomatodat lényegesen nehezebb lemásolni.

A francia bevezetésről és a technológia működéséről egyébként a dán dagens.dk is részletesen írt.

Frédéric Martinez, a technológiát fejlesztő Thales képviselője szerint „már nem kell beírni a titkos kódot, mivel a kártya azonnal felismeri az ujjlenyomatot.”

Persze a fogadtatás nem egyértelmű: miközben sokan örülnek, hogy végre megszabadulhatnak egy idejétmúlt macerától, mások gyanakodva méregetik az újítást, és nem értik, miért kell hozzányúlni egy évtizedek óta működő rendszerhez.

Az egész mögött az Európai Unió pénzforgalmi irányelve, a PSD2 szigorítása is ott áll, ami megköveteli az erős ügyfél-hitelesítést a vásárlásoknál. Az ujjlenyomat pedig tökéletesen megfelel ennek a célnak, így a kártya akkor is működik, ha túlléped az érintéses fizetés megszokott, 50 eurós limitjét. A francia bankok már konkrét termékekben kínálják az újítást: a BNP Paribas például a Visa Premier kártyákhoz adja opcióként, a Crédit Agricole pedig bizonyos kártyacsomagokba építette be.

A trend lassan terjed Európában, Törökországban például már szintén elindult egy hasonló rendszer, ami jelzi, hogy nem egy elszigetelt kísérletről van szó.

A technológia ráadásul nem is annyira drága, mint gondolnánk; a tömeggyártás és a verseny lenyomta az árakat, így a bankoknak már megéri bevezetni. A kérdés már csak az, mikor ér el hozzánk az a pont, amikor a pénztárnál a „kártya vagy készpénz?” kérdésre a válasz az lesz, hogy „egyik sem, csak egy érintés”.

Franciaországban 2024-ben könnyíttettek az 50 eurós érintéses fizetési limiten, ami azonnal felvetette az igényt a PIN-kódnál egyszerűbb, de ugyanolyan biztonságos azonosítási módszerre.

Ezzel párhuzamosan a terminálok frissítése is megkezdődött, így a technikai háttér is adottá vált ahhoz, hogy a biometrikus kártya ne csak egy menő, de kevesek által használt kütyü legyen, hanem a mindennapi vásárlások eszköze.

Ez a környezet tette lehetővé, hogy a bankok élesben is bevezessék a technológiát. A BNP Paribas 2025-től már a hivatalos kondíciós listáiban is szerepelteti a biometrikus opciót, a francia szaksajtó pedig 2026 tavaszán már egyenesen a PIN-kód haláláról cikkezett a lakossági fizetéseknél. A folyamat tehát felgyorsult: ami pár éve még csak egy futurisztikus tesztprojekt volt Dél-Afrikában vagy Bulgáriában, az mára egy kézzelfogható, egyre több helyen elérhető szolgáltatássá vált.

Via Blikk


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
A Rovatból
A jégeső, ahogy eddig ismertük, teljesen meg fog változni - és ennek senki nem örülhet
Új klímamodelleken alapuló kutatás jelzi előre a jégeső megváltozását, ami a klímaváltozás egyik legdurvább következményéve lehet.

Megosztom
Link másolása

Két frissen megjelent, egymást kiegészítő tudományos kutatás arra jutott, hogy a jövőben a jégeső nemcsak veszélyesebb lesz, de az egész jelenség térben és időben is elcsúszik. Miközben egyes helyeket ritkábban ver majd el a jég, máshol gyakoribb lesz, de itt is, ott is sokkal nagyobb pusztítást végezhet.

A két csoport mást-mást vizsgált. Az egyik csapat, Timothy H. Raupach és Steven Sherwood vezetésével, azt nézte, hogyan változnak a jégeső kialakulásához szükséges légköri összetevők. A másik, Shiyi Zhang nevével fémjelzett kutatás pedig azt modellezte, mi történik magukkal a jégszemcsékkel. Az eredményeket a ScienceAlert foglalta össze, és a kép, amit felvázolnak, elég borús.

A Raupach-féle kutatócsoport konkrétan kimondja, hogy

a felmelegedés alapjaiban rajzolja át a jégeső térképét.

A tanulmányuk szerint „a jégesőre hajlamosító körülmények a globális felmelegedéssel a sarkok felé tolódhatnak, és kissé elmozdulhatnak nyárról télre.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jégesőre hajlamos zónák konkrétan elkezdenek északabbra csúszni. A modellek szerint több jégesőre számíthatnak Észak-Európában, Kanadában, az USA északnyugati részén.

És ha ez nem lenne elég, a szezon is átalakul: a jövőben kevesebb nyári, és több téli jégesőre hajlamos nap jöhet. Ez pedig rossz hír a mezőgazdaságnak, mert az őszi gabonaféléket pont a legérzékenyebb időszakukban érheti a jégverés.

De mégis hogyan lehet a jégeső egyszerre ritkább és mégis pusztítóbb bizonyos helyeken?

A melegebb, párásabb légkör több energiát pumpál a viharfelhőkbe, ami erősebb feláramlásokat szül, ezek pedig nagyobb jégszemcséket is képesek a levegőben tartani.

Ugyanakkor a melegebb levegőben a kisebb jégdarabok egyszerűen elolvadnak, mielőtt földet érnének. A végeredmény: kevesebb, de sokkal brutálisabb jégeső, ami mindent letarol. Ez a jelenség főleg az USA délkeleti részén, Afrika középső-északi sávjában és Északkelet-Ausztráliában lehet majd jellemző.

A változó éghajlat hatásait már mindenki érzi. A hagyományos, érzékeny gyümölcsök, mint a sárgabarack, egyre nehezebben bírják a klímát, miközben a szárazságtűrő füge simán megterem az Alföldön is. A gazdáknak ez nem gasztroforradalom, hanem kőkemény kockázatkezelés: új fajtákra és technológiákra van szükség. A jégeső időbeli és térbeli elcsúszása ebbe a képbe illeszkedik.

Via Qubit


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
A Rovatból
Gyakran bámulja a falat mereven a kutyád? Gazdiként nem is sejted, milyen komoly dologra utalhat!
A látszólag ok nélküli viselkedés akár neurológiai problémát, például időskori demenciát vagy részleges epilepsziát jelezhet. A 11-12 éves kutyák közel harmada érintett lehet a szellemi hanyatlásban.

Megosztom
Link másolása

Ismerős a jelenet? A blöki mozdulatlanul ül, és elmélyülten bámul egy tök üres falfelületet.

Mielőtt csak furcsa szokásnak könyvelnéd el, érdemes tudni: a kutyád a legritkább esetben teszi ezt a semmiért.

Lehet, hogy épp egy olyan dologra próbálja felhívni a figyelmed, amiről neked még fogalmad sincs.

A kutyák hallása és szaglása ugyanis számunkra felfoghatatlan mértékben jobb a miénknél. A fal bámulása azt is jelenthet, hogy érzékelnek valamit a falon túl, amit mi nem szűrnénk ki a napi zajból

– írja az American Kennel Club.

Simán megeshet, hogy a falban egerek vagy más rágcsálók tanyáznak, de az is lehet, hogy egy darázsfészek rejtőzik valahol a házban.

Ha tehát a kutya fixírozza a falat, és közben időnként billegeti a fejét, mintha egy mozgó hangot követne, figyeld meg, és próbáld kideríteni, mit hallhat.

Sajnos más oka is lehet a bámulásnak. Az idősödő kutyáknál, akárcsak az embereknél, kialakulhat egyfajta demencia.

Ezt úgy hívják, hogy kognitív diszfunkció szindróma (CDS), és statisztikák szerint a 11-12 éves kutyáknak akár már közel harmada érintett lehet.

A fal bámulása a dezorientáció egyik tipikus jele lehet, ami mellett más tünetek is megjelenhetnek.

Például ha a kutyusod céltalanul bolyong, beszorulni valami bútor mögé, ahonnan tegnap még simán ki tudott jönni, felborul az alvási ciklusa, vagy hirtelen elfelejti a szobatisztaságot.

Ha pedig a kutyádnál lefagyás, bámulás hirtelen jön, és inkább egy bizarr, ismétlődő helyzet, akkor egy még ijesztőbb dolog is felmerülhet: a részleges vagy fokális epilepsziás roham.

Lehet, hogy a kutya csak mereven bámul, vagy úgy tesz, mintha láthatatlan legyeket kapkodna a levegőből.

A kutya egészsége iránti fokozott figyelem egyébként egyre inkább előtérbe kerül. Lewis Hamilton például 2020-ban kutyáját, Roscoe-t vegán étrendre állította át, és arról számolt be, hogy a táplálkozásváltás látványos javulást hozott kedvence allergiás és ízületi problémáiban. Roscoe később, 2025-ben elpusztult.

Árulkodó jel lehet betegségek esetén az is, ha a kutyád nagy sóhajjal melléd dől. Szóval nem árt figyelni!

Forrás: Glamour


Megosztom
Link másolása