Mióta ünnepeljük tűzijátékkal augusztus 20-át, és hányszor maradt el eddig a tűzijáték?
Augusztus 20-a sokak számára az egyik legfontosabb ünnep. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. Ugyanakkor a magyar katolikus egyház egyik fő ünnepe Magyarország fővédőszentjének tiszteletére.
Azért éppen augusztus 20-a az ünnepnap, mert 1083. augusztus 20-án avatták szentté I. Istvánt.
Katolikus hívek számára munkamentes nappá Mária Terézia tette, munkaszüneti nappá és hivatalos ünneppé pedig I. Ferenc József uralkodása alatt, 1891-ben a magyar országgyűlés nyilvánította.
Sokféleképpen ünnepelték ezt a jeles napot az elmúlt évtizedek, sőt, évszázadok alatt.
Az első Szent István napi tűzijátékról 1829-ből van feljegyzés, és 1835-ből adat, hogy a Városligetben rendeztek tűzijátékot. "A szabadságharc utáni évtizedben aztán már sem szándék, sem lehetőség nem volt a nagy ünneplésekre. A lakosság legközelebb 1860-ban láthatott ünnepi tűzijátékot, amelyhez botrány is társult. A szervezők azt ígérték, hogy a látványosság végén, rakétákkal mutatják be Szigetvár ostromát, azonban ezt biztonsági okokból lefújták. A várakozó tömeg, amikor a látványosság elmaradásáról értesült, dühében törni-zúzni kezdett, és rátámadt a „tűzművészekre” is" - írja a Híradó.hu
1926-ban rendeztek ismét nagyszabású tűzijátékot augusztus 20-án Budapesten.
Ezután minden évben megtartották, egészen a II. világháborúig. Mint azt az Egykor megírta, 1941. július 14-én az augusztus 20-i ünnepségre ott tárolt pirotechnikai anyag a Kioszk étteremben felrobbant, és az épület leégett. Abban az évben a tűzijáték elmaradt, és a háborús években nem is tartották már meg.
Az augusztus 20-ai tűzijátékot 1948-ban rendezték meg újra.
1954-től áttették április 4-re, az 1956-os forradalom és szabadságharc után pedig betiltották.
1966-tól rendeztek újra tűzijátékot, és azóta csak egyszer maradt el, 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt.
Fotó: Mervai Márk/Szeretlek Magyarország