Kulcsár Edina kiborulása, avagy miért nem bírják a magyar celebek a „bulvárpletykát”?
Influenszer. Az angol "influence" szóból származik, ami "hatás"-t jelent. "Hatást keltő" - így fordítanám. A netes világban ők már egy külön kaszt, sőt, azt látom, hogy egyre többen akarnak influenszerek lenni, egyéb, választott hivatásuktól függetlenül, mert....miért is? És itt kezdődik az én problémám. Szakmai kötelesség, hogy követem őket, és nagyon tetszik is egyikük-másikuk stílusa.
Sok tevékenységükkel azonosulni tudok, és még a nem ritkán százezres követőtáboruk komment-ajnározását is el tudom fogadni egy-egy posztjuk alatt. Aki szereti naponta/hetente visszaolvasni vadidegenektől, hogy ő a világ közepe, hogy "olyan jó, hogy vagy nekünk", hogy "imádlak, gyönyörű vagy, királynő vagy", hogy "na ilyen emberekből kellene több ebbe a mocskos, züllött világba", lelke rajta. Én speciel beleőrülnék ebbe a szektás agyonimádatba, de megértem, hogy van, akinek erre szüksége van.
Tisztelet a kivételnek, és természetesen akinek nem inge, ne vegye magára, de bizony nem kevés példát tudnék említeni - akár a közelmúltból is - amikor egy-egy ilyen inlfuenszer....hogy is mondjam...belenyúlt a szarba. Mondjuk az önfeledt magamutogatás közepette kitett egy kétértelmű posztot, mint legutóbb Kulcsár Edina, aki Valentin napi fotójáról lehagyta élete párját, G.w.M-et, és mellé azt írta: "#mindenszerelmemegyhelyen." Persze, hogy beindult a bulvárgépezet, a pletykalapok leközölték, hogy talán ban vaj a Paradicsomban az álompár között, esetleg szakítottak.
Szóval a ventillátorba (valószínűleg véletlenül, vagy ki tudja?) belefújt kaki szép, kövér cseppekben visszahullt Edina fejére, vagyis nekiestek a kommentelők, és ott már tényleg nincs pardon. És ő halálosan megsértődött. Ha-lá-lo-san. Elegáns szerepéből kiesve az Instagramján kiosztotta a bulvármédiát: "Valahol vicces, valahol meg mélységesen felháborító és egyben elszomorító is. Hogy tényleg odáig jutott egy-egy hírportál, hogy ilyen hazugságokhoz kell folyamodniuk annak érdekében, hogy pörögjön az oldaluk? (...) Csodálkozunk, hogy a társadalmunk depressziós??? Manapság miért nem látni jó, és a szívünknek jól eső pozitív tartalmakat???"
Aztán amikor jónéhány kommentelő megjegyezte: hát talán az lehet az ok, szívem, hogy ebből élsz. Csak hogy egy példát hozzak a hozzászólásokból: "azt szeretem ebben az egészben, hogy a médiát ostorozza ez a nő, de mégis a médiának köszönheti a fene nagy követők számát, illetve azt, hogy köztudatban tartja ezeket a mondvacsinált celebecskéket."
No hát ez az. Nos, kedves celebek és influenszerek (ismétlem, tisztelet a kivételnek). A bulvárújságírás egy rendkívül kacifántos műfaj. Borotvaélen táncolás. A szakma jobbjai mindig több oldalról vizsgálják meg a dolgokat. Több forrásból dolgoznak, igyekeznek körbejárni a témát.
Tudom, bőven akadnak, akik ezt nem teszik meg. Leszedik az Instáról, vagy egyszerűen átkapják egy másik online oldalról a hírt, pletykát, és sajnos sokszor álhírt.
Értem én, hogy a hatáskeltés, az "influence" nagy úr a mai világban, de az emberekre valódi hatást csak az tud gyakorolni, aki biztos annyira önmagában, hogy nem kap hisztirohamot mindentől. És főként nem vádolja a bulvársajtót, mert hát lássuk be: nagyon nagy részben belőlük él.
A nyilvánosságban élni egy választás. Nincs olyan, hogy a jó kell belőle, a Gucci-villantgatós meg limuzinos vakításért bezsebelem a lájkokat, de ha valami rosszul sül el, vagy isten őrizz egy buta pletyka terjed el rólam, azt tőrdöfésként élem meg a szívembe, és elkezdek hosszú posztokban kiborulni. Akkor nem a szakmámat nézem (jelen esetben ez a szakma a celeb-influenszerség), hanem önmagamat, mint az a bizonyos mitológiai Narkisszosz, aki a tóba pillantva beleszeretett a saját tükörképébe (ebből ered a nárcizmus szó). Szóval akkor nem lennék más, mint egy hatásvadász billentyűzet-primadonna, aki azonnal szívrohamot kap, ha rózsák helyett záptojások röpködnek felé a színpadon.
Szóval, kedves influenszerek: talán érdemes elgondolkodni azon, hogy benneteket, a mai kor sztárjait, akik százezreket tudtok befolyásolni a gondolataitokkal, zenéitekkel, sőt, akár egy sminkvideótokkal, régen, a történelmi időkben úgy hívták: bölcsek. Rájuk hallgattak, őket követték, az ő élettapasztalatukra alapoztak, hozzájuk fordultak az emberek iránymutatásért. És bár nem vagyok történész,
Persze ha valami nagyon káros, egyértelműen hazug és becsületsértő dolog jelenik meg, jogos helyreigazítani a dolgokat. Ha meg végképp nem tetszik a buli, akkor vissza lehet vonulni. De tényleg. Le az Instáról, le a TikTokról. Megesküszöm, hogy egy hét múlva egyetlen bulvárlap sem fog rólatok írni. Egy sort sem.
