Kiderült, hogy pontosan mikor csapódik a Földbe a szovjet űrszonda - ami Budapestet is eltalálhatja

Ryo Tatsuki japán jósnő 46 nap múlvára várja világvége cunamit, és a turisták már most visszafordultak. Egy 2025 júliusi katasztrófát jósolt meg évekkel ezelőtt, a napokban pedig már turisták tízezrei mondják vissza az utazásaikat. És hogy miért? Mert a „japán Baba Vanga” szerint a tenger forrni kezd, majd óriási cunami zúdul Dél-Japánra – méghozzá pontosan 46 nap múlva.

Nem új arc, csak rémisztően pontos

Ryo Tatsuki nem tegnap kezdte a jóslást: már az 1980-as évek óta ír naplószerű látomásokat, és sorra teljesülnek a leírtak – legalábbis a hívők szerint. Ő az, aki már évekkel korábban előre látta Freddie Mercury halálát, a Kobe-i földrengést és a 2011-es japán cunamit is.

A The Future I Saw (A jövő, amit láttam) című könyvét azóta már újra kiadták, és most újra pörög a médiában, és

– főleg a déli régiókba.

„A tenger forrni fog”

Tatsuki egyik jóslatában azt írta, hogy látomásaiban a tenger Dél-Japán alatt forrni kezdett, ami aztán óriási víz alatti rengéshez és cunamihoz vezetett. A kép szerinte

– és amit egyébként a geológusok is hiperaktív szeizmikus övezetként tartanak számon.

A jóslat szerint a cunami háromszor nagyobb is lehet, mint a 2011-es Tohoku-katasztrófánál látott hullámok.

A vírusos jóslata sem segít megnyugodni

Ha valaki még mindig legyintene, Tatsuki egy másik naplóbejegyzésében 1995 körül ezt írta:

Nehéz a szövegre nem úgy nézni, mint a koronavírus-járvány meglepően pontos előrejelzésére. És épp ezért kezdik komolyabban venni a legújabb cunamis jóslatot is.

Már zuhannak a foglalások

A Times of India szerint több ázsiai utazási iroda már most visszaesést tapasztal a Japánba szóló foglalásokban, a hongkongi WWPKG például

Japán részéről azonban nincs pánik: a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) nem adott ki semmilyen riasztást, és a kormány sem kommentálta a jóslatot.

Mi jöhet 46 nap múlva?

A The Future I Saw új kiadása szerint

és ennek következménye lehet az a kataklizma, amit Tatsuki megjósolt.

Hogy a jósnő tévedett-e, azt biztosan csak augusztusban mondhatjuk majd ki. Addig is: ha a nyári terveid érintik a Csendes-óceán tűzgyűrűjét, azért legyél körültekintő.

A macskád nem bunkó, csak máshogy beszél, mint megszoktad – tudósok szerint csak kacsints rá, ha jót akarsz. A kutyák már régóta tudják, mikor vagy szomorú, lelkesek, ha hazaérsz, és valahogy mindig pontosan érzik, mikor kell hozzád dőlni. A macskák? Ők inkább „hűvösek” meg „maguknak valók”. Vagy legalábbis ezt hisszük róluk. A Sussexi Egyetem kutatói szerint viszont simán lehet, hogy csak nem jól próbálunk beszélni velük.

Elég egy lassú pislogás – szó szerint

A Science Alert YouTube-videója szerint a megoldás meglepően egyszerű: szűkítsd össze a szemed, mintha mosolyognál, majd hunyd le pár másodpercre.

A kutatásban 21 cica figyelte gazdáit, akik lassan pislogtak rájuk egy méternyi távolságból. Egy másik tesztben idegen emberek próbálták ki ugyanezt 24 másik macskán, vagy épp csak meredten bámultak rájuk – pislogás nélkül. Az eredmény nem volt kérdéses:

Karen McComb, a 2020-as tanulmány egyik vezető kutatója – aki mellesleg maga is macskatartó – azt mondta:

A lassú pislogás-trükk sok macskás embernek már ismerős, de most van hozzá hivatalos, laborból érkező pecsét is. McComb szerint:

„Ez remek módja annak, hogy erősítsük a kötődést a macskáinkhoz. Próbáld meg összeszűkíteni a szemed egy nyugodt mosolyhoz hasonlóan, majd hunyd le pár másodpercre. A legtöbb cica hasonlóan reagál majd, és máris elindult egyfajta párbeszéd.”

Egyébként is folyamatosan próbálnak beszélni hozzád

Ha még jobban szeretnél hangolódni a cicádra, figyelj arra, hogyan és mikor nyávog, dorombol vagy dörgölőzik hozzád. Nem mindig csak kaját akar (de azért általában igen). Néha azt is jelezheti, hogy társaságra, simogatásra vagy egy kiadós játékra vágyik.

Jel, hogy unatkozik? Ha cipőket cipel, szatyrokat gyilkol, vagy rád dobja a plüss egerét. Ne bosszankodj, inkább játssz vele egyet –

Szóval ha úgy érzed, a macskád csak ül a kanapé tetején, és közben passzív-agresszíven figyel, lehet, hogy épp azt várja, hogy végre te kezdj el beszélni. A szemeddel, lassan pislogva.

A legtöbb szülő már a pozitív terhességi tesztnél elkezd kombinálni: a pici neve illeszkedjen vezetéknévhez, legyen különleges, kezdődjön ilyen vagy olyan betűvel, legyen ritka, mégis klasszikus. De mindezek mögött ott van az első és legfontosabb kérdés: szép legyen az a név.

De vajon mi számít szépnek? Erre próbált választ adni Bodo Winter, a Birminghami Egyetem kognitív nyelvészettel foglalkozó professzora, aki azt kutatta,

A kutatás nemcsak népszerűségi listákra vagy babaneves trendekre támaszkodott, hanem lingvisztikai és fonetikai tényezőket vizsgált: a hangzók dallamosságát, ritmusát, a könnyű kiejthetőséget és az érzelmi asszociációkat.

A lista élén Sophia végzett, amelynek magyar megfelelője a Szófia – nem mellesleg ez a név az utóbbi években Magyarországon is látványos karriert futott be.

A kutatás szerint Szófia hangzásában van valami különösen lágy és harmonikus, amit szinte minden nyelvterületen pozitívan fogadnak. A magánhangzók lejtése, a szóvégi „-a” puhasága, és a ritmusa mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a név egyfajta fonetikai selyemként hat a fülre.

Nem sokkal Sophia mögött végzett a másik görög eredetű, de nemzetközileg is használt név: Zoe – magyarul gyakran Zoé formában írjuk.

A fonetikai elemzés szerint a „Z” hang kiemelkedik a szokványos kezdőbetűk közül, ami különlegessé teszi, miközben a rövidség és a két szótagosság miatt könnyen kimondható, megjegyezhető.

A harmadik helyen a Rosie végzett, amelynek magyar megfelelője a Rozi, a Rózsa vagy Rozália becézett formája. Ez a név

A „r” és „z” kombinációjának enyhe játékossága, a kicsinyítő „-ie” (vagy magyarul „-i”) végződés pedig azt az érzetet kelti, mintha valakihez már eleve közel állnánk.

Bodo Winter szerint ezek a nevek zeneileg, hangtanilag és érzelmileg is „szépek”. Nem túl bonyolultak, nincs bennük kemény vagy torokhangzó, és a legtöbb kultúrában pozitív asszociációk kapcsolódnak hozzájuk.

És bár a szépség nyilván szubjektív, a kutatás azt mutatja: vannak nevek, amelyek globálisan is képesek pozitív reakciókat kiváltani – anélkül, hogy bármit is tennének. Csak kiejtik őket, és már jólesik meghallani.

Ha tehát valaki a babanevet épp a hangzás alapján választaná ki – ez a három név nemcsak biztonsági játék, hanem tudományosan alátámasztott tökéletes választás is.

A nárcisztikus személyiségzavart sokáig nehéz volt hétköznapi szituációkban felismerni. Az érintettek gyakran karizmatikusak, magabiztosnak tűnnek, sőt: elsőre sokak szemében vonzónak és sikeresek. Aztán egy idő után divat lett farkast kiáltani:

A nárcisztikus karakánság felszíne mögött egy instabil önkép, mély bizonytalanság és a folyamatos külső megerősítés iránti kielégíthetetlen vágy húzódik meg. Erre mutatnak most rá pszichológusok a Unilad cikke szerint.

A szakemberek meglepő, de rendkívül praktikus megfigyeléssel rukkoltak elő: egyetlen telefonhasználati szokás alapján már következtethetünk arra, hogy valaki nárcisztikus jegyeket hordoz.

A Journal of Research in Personality című tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint

A lengyelországi Gdański Egyetem kutatói 665 közösségimédia-felhasználót vizsgáltak két független felmérésben. Az eredmény világos volt: azok,

A kutatók a nárcizmus különböző altípusait is megkülönböztették:

Csodálatközpontú nárcizmus – az állandó figyelem és elismerés hajszolása

Rivalizáló nárcizmus – mások lekicsinylése, hogy saját felsőbbrendűségüket bizonyítsák

Ellenséges nárcizmus – haragtartás, manipuláció, bosszúállás

Hősiesség és szentség keresése – különleges küldetés vagy erkölcsi fölény érzete

Elzárkózó nárcizmus – rejtettebb, de mélyen gyökerező felsőbbrendűségi érzés

Érdekesség, hogy ezek közül mindegyik összefüggésben állt a közösségi média túlzott használatával – kivéve a „szentség keresésére” irányuló típust.

Mit jelent ez a hétköznapokban?

Gyanakvásra adhat okot, ha valaki képtelen letenni a telefonját, szorong, ha nem nézheti meg azonnal a reakciókat a posztjaira,

türelmetlenné, ingerlékennyé válik, ha kevés az online visszacsatolás, folyamatosan új tartalmakat gyárt, még akkor is, ha nincs mondanivalója – csak a figyelemért.

Azért a social media függőség nem csak személyiségzavarosok sajátja. Bárhogy is, a fenti lista bárki számára egészségtelen.

Ana Lembke pszichiáter szerint a közösségi médiával való túlzott foglalkozás dopaminfüggőséghez hasonló állapotot idézhet elő.

Ez az ördögi kör azt eredményezheti, hogy a felhasználó egyre inkább a telefonjára, a virtuális megerősítésekre támaszkodik – miközben az offline kapcsolatai, érzelmi intelligenciája és empátiája fokozatosan háttérbe szorulnak.

Nem minden közösségimédia-rajongó nárcisztikus tehát, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. A különbség ott van, hogy míg a legtöbben az ismerőseikkel való kapcsolattartás, információszerzés vagy szórakozás miatt használják a platformokat, a nárcisztikus emberek sokkal inkább

Ráadásul nem ritka, hogy ezek az emberek „digitális álarcot” öltenek: a valós életben bizonytalan, szorongó vagy inkompetens személyek az interneten magabiztos, tökéletesen szerkesztett életet mutatnak be. Ez az online önkép azonban nemcsak másokat téveszthet meg, hanem

A Cleveland Clinic és más szakértők az alábbi jeleket nevezték meg, amelyek közösségimédia-függőségre utalhatnak – függetlenül a személyiségzavartól:

Folyamatos telefonhasználat, akár napi több órában

Szociális elszigetelődés, barátokkal és családdal töltött idő csökkenése

Érdeklődés elvesztése a korábban kedvelt hobbik iránt

Gyengébb munkateljesítmény, koncentrációs problémák

Folyamatos késztetés a telefon ellenőrzésére

Szorongás vagy pánik, ha nincs kéznél a telefon

Ha gyanítjuk, hogy valaki nárcisztikus vonásokkal él – vagy mi magunk túlzottan függővé váltunk a digitális figyelemtől – az első lépés a tudatosítás. A közösségi média által kiváltott dopaminciklus megszakítása, a

Egy ártalmatlannak tűnő telefonos szokás – például a túlzott közösségimédia-használat – komoly személyiségtorzulásokra utalhat, de ne ebből induljunk ki, amikor a másikat próbáljuk megérteni. Különben is:

Az első különben is minden pszichológiai szakember vagy teszt szerint, hogy önmagunkat vizsgáljuk. Nos, ennek tükrében: a fentiek közül hány pont igaz rád, és mit teszel a közösségi médiafüggőség megelőzése vagy megszüntetése ellen?