SZÍNES

Kiderült, hogy pontosan mikor csapódik a Földbe a szovjet űrszonda - ami Budapestet is eltalálhatja

Egy szovjet űrkapszula 53 év után visszazuhan a Földre - a becsapódás ideje már ismert.

Megosztom
Link másolása

Egy szovjet űreszköz, amit még akkor lőttek fel, amikor fekete-fehér volt a tévé, várhatóan május 10-én visszazuhan a Földre. A dolog külön pikantériája, hogy Magyarország is a lehetséges becsapódási zónában van.

A Kosmos 482 névre hallgató kapszulát 1972-ben indították útnak, elvileg a Vénusz felé. A gyakorlatban azonban még a Föld körüli pályáról sem sikerült kilökni – azóta kering felettünk, mintha mi se történt volna.

53 évnyi haszontalan bolyongás után most visszatér

A Európai Űrügynökség (ESA) szerint a becsapódás valamikor szombaton, május 10-én történik, de az időpont körülbelül 8,6 órás bizonytalansággal mozog – vagyis bármi lehet.

A legfrissebb becslés szerint a visszatérés 10:16-kor várható, közép-európai idő szerint.

„A károsodás esélye alacsony” – írják a hivatalos tájékoztatók, de azért minden frissítéssel egyre pontosabban próbálják belőni, hol fog végül földet érni a fél évszázados fémdarab.

Hol csapódhat be?

A jelenlegi modellek alapján az objektum az Egyenlítőtől északra és délre 52 szélességi fok között eshet le, ami egy viszonylag barátságos sávot rajzol a földgömbre – amibe Magyarország határozottan beleesik.

A 52. északi szélességi kör áthalad Anglián, Hollandián, Németországon, Lengyelországon, valamint Oroszországon is. Ugyanez a sáv benyúlik Észak-Amerikába, Ázsiába, de lefedi a Csendes- és Atlanti-óceán jó részét is.

A déli szélességi 52. párhuzamos ezzel szemben Argentína, Chile, a Falkland-szigetek és más óceáni térségek fölött húzódik.

Azt tehát, hogy pontosan hol landol majd

ez a meglepően masszív, 53 éve kóválygó kapszula, egyelőre senki nem tudja megmondani – csak azt, hogy Kőbányától Patagóniáig bármi lehetséges.

 

A Kosmos 482 nem kis darab: körülbelül 475 kilót nyom, és védő hőpajzzsal is rendelkezik, ami miatt könnyen lehet, hogy nem ég el a légkörben. Ha így van, akár egyben is becsapódhat – ami azért már nem csak hír, hanem esemény is lenne.

Az ESA szerint azonban pánikra nincs ok

„Annak az esélye, hogy valakit űrszemét sérüléssel sújt, kevesebb mint 1 a 100 milliárdhoz. Összehasonlításként: 65 000-szer nagyobb esélye van annak, hogy villám csap beléd.”

A reentry tracker szerint

az űreszközre hatással lehet az űridőjárás is (naptevékenység, napszél, légkör sűrűsége stb.),

de az objektum helyzete, forgása és dőlésszöge is befolyásolhatja, hogy hova és hogyan érkezik vissza.

Követheted élőben – ha szeretsz aggódni

Az ESA oldalán bárki nyomon követheti az eszköz mozgását, sőt, grafikonokat is közölnek a várható becsapódási helyekről.

Ezek percenként frissülnek, ahogy új adatok érkeznek a pályáról.

Mivel naponta tucatnyi kisebb űreszköz lép be újra a légkörbe, ez nem ritka esemény – de a legtöbbjük elég kicsi ahhoz, hogy elégjen. Ez viszont nem feltétlenül fog.

Via Ladbible


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


SZÍNES
A „japán Baba Vanga” katasztrófális jóslata miatt sorra mondják le betervezett útjaikat a turisták
Ryo Tatsuki, japán mangarajzoló és látnok a jelek szerint komolyan ráijesztett a világra.

Megosztom
Link másolása

Ryo Tatsuki japán jósnő 46 nap múlvára várja világvége cunamit, és a turisták már most visszafordultak. Egy 2025 júliusi katasztrófát jósolt meg évekkel ezelőtt, a napokban pedig már turisták tízezrei mondják vissza az utazásaikat. És hogy miért? Mert a „japán Baba Vanga” szerint a tenger forrni kezd, majd óriási cunami zúdul Dél-Japánra – méghozzá pontosan 46 nap múlva.

Nem új arc, csak rémisztően pontos

Ryo Tatsuki nem tegnap kezdte a jóslást: már az 1980-as évek óta ír naplószerű látomásokat, és sorra teljesülnek a leírtak – legalábbis a hívők szerint. Ő az, aki már évekkel korábban előre látta Freddie Mercury halálát, a Kobe-i földrengést és a 2011-es japán cunamit is.

A The Future I Saw (A jövő, amit láttam) című könyvét azóta már újra kiadták, és most újra pörög a médiában, és

a benne szereplő július 2025-re jósolt katasztrófa hátborzongató részletei miatt a turisták elkezdték leállítani az utazásaikat Japánba

– főleg a déli régiókba.

„A tenger forrni fog”

Tatsuki egyik jóslatában azt írta, hogy látomásaiban a tenger Dél-Japán alatt forrni kezdett, ami aztán óriási víz alatti rengéshez és cunamihoz vezetett. A kép szerinte

gyémánt alakú régióban játszódott, amely Japánt, Indonéziát, Tajvant és a Mariana-szigeteket köti össze

– és amit egyébként a geológusok is hiperaktív szeizmikus övezetként tartanak számon.

A jóslat szerint a cunami háromszor nagyobb is lehet, mint a 2011-es Tohoku-katasztrófánál látott hullámok.

A vírusos jóslata sem segít megnyugodni

Ha valaki még mindig legyintene, Tatsuki egy másik naplóbejegyzésében 1995 körül ezt írta:

„25 év múlva ismeretlen vírus jön, 2020-ban tetőzik, áprilisra eltűnik, majd 10 év múlva újra felbukkan.”

Nehéz a szövegre nem úgy nézni, mint a koronavírus-járvány meglepően pontos előrejelzésére. És épp ezért kezdik komolyabban venni a legújabb cunamis jóslatot is.

Már zuhannak a foglalások

A Times of India szerint több ázsiai utazási iroda már most visszaesést tapasztal a Japánba szóló foglalásokban, a hongkongi WWPKG például

több mint 50%-os visszaesést jelentett húsvét óta – és a számok júliushoz közeledve tovább csökkennek.

Japán részéről azonban nincs pánik: a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) nem adott ki semmilyen riasztást, és a kormány sem kommentálta a jóslatot.

Mi jöhet 46 nap múlva?

A The Future I Saw új kiadása szerint

a víz alatti törésvonal Japán és a Fülöp-szigetek között mozdulhat meg,

és ennek következménye lehet az a kataklizma, amit Tatsuki megjósolt.

Hogy a jósnő tévedett-e, azt biztosan csak augusztusban mondhatjuk majd ki. Addig is: ha a nyári terveid érintik a Csendes-óceán tűzgyűrűjét, azért legyél körültekintő.


Megosztom
Link másolása

SZÍNES
Így beszélgess a macskáddal – itt egy tudományosan igazolt módszer, ami tényleg működik
Macskás tartalom következik, de nem a TikTokról, hanem laborból: kiderült, hogy van egy meglepően egyszerű trükk, amivel tényleg lehet kommunikálni a cicáddal – és ezt most nem egy influenszer, hanem viselkedéskutatók állítják.

Megosztom
Link másolása

A macskád nem bunkó, csak máshogy beszél, mint megszoktad – tudósok szerint csak kacsints rá, ha jót akarsz. A kutyák már régóta tudják, mikor vagy szomorú, lelkesek, ha hazaérsz, és valahogy mindig pontosan érzik, mikor kell hozzád dőlni. A macskák? Ők inkább „hűvösek” meg „maguknak valók”. Vagy legalábbis ezt hisszük róluk. A Sussexi Egyetem kutatói szerint viszont simán lehet, hogy csak nem jól próbálunk beszélni velük.

Elég egy lassú pislogás – szó szerint

A Science Alert YouTube-videója szerint a megoldás meglepően egyszerű: szűkítsd össze a szemed, mintha mosolyognál, majd hunyd le pár másodpercre.

Ez a lassú pislogás, amit a macskák nemcsak értenek, de vissza is adnak, ha értékelik a közeledésedet.

A kutatásban 21 cica figyelte gazdáit, akik lassan pislogtak rájuk egy méternyi távolságból. Egy másik tesztben idegen emberek próbálták ki ugyanezt 24 másik macskán, vagy épp csak meredten bámultak rájuk – pislogás nélkül. Az eredmény nem volt kérdéses:

a macskák sokkal valószínűbben léptek kapcsolatba azzal, aki pislogott. Sőt, gyakran visszapislantottak.

Karen McComb, a 2020-as tanulmány egyik vezető kutatója – aki mellesleg maga is macskatartó – azt mondta:

„Nagyon jó érzés látni, hogy a macskák és az emberek valóban képesek kommunikálni.”

A lassú pislogás-trükk sok macskás embernek már ismerős, de most van hozzá hivatalos, laborból érkező pecsét is. McComb szerint:

„Ez remek módja annak, hogy erősítsük a kötődést a macskáinkhoz. Próbáld meg összeszűkíteni a szemed egy nyugodt mosolyhoz hasonlóan, majd hunyd le pár másodpercre. A legtöbb cica hasonlóan reagál majd, és máris elindult egyfajta párbeszéd.”

Egyébként is folyamatosan próbálnak beszélni hozzád

Ha még jobban szeretnél hangolódni a cicádra, figyelj arra, hogyan és mikor nyávog, dorombol vagy dörgölőzik hozzád. Nem mindig csak kaját akar (de azért általában igen). Néha azt is jelezheti, hogy társaságra, simogatásra vagy egy kiadós játékra vágyik.

Jel, hogy unatkozik? Ha cipőket cipel, szatyrokat gyilkol, vagy rád dobja a plüss egerét. Ne bosszankodj, inkább játssz vele egyet –

egy frusztrált macska ugyanis nem csak a kanapét, de a lelki békédet is könnyen szétkapja.

Szóval ha úgy érzed, a macskád csak ül a kanapé tetején, és közben passzív-agresszíven figyel, lehet, hogy épp azt várja, hogy végre te kezdj el beszélni. A szemeddel, lassan pislogva.


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
Kiderült, ezek a legszebb női nevek a világon - lehet, hogy a te családodban is gyakoriak?
Kiderült, melyik női nevek a legszebbek a világon – legalábbis a nyelvészet szerint.

Megosztom
Link másolása

A legtöbb szülő már a pozitív terhességi tesztnél elkezd kombinálni: a pici neve illeszkedjen vezetéknévhez, legyen különleges, kezdődjön ilyen vagy olyan betűvel, legyen ritka, mégis klasszikus. De mindezek mögött ott van az első és legfontosabb kérdés: szép legyen az a név.

De vajon mi számít szépnek? Erre próbált választ adni Bodo Winter, a Birminghami Egyetem kognitív nyelvészettel foglalkozó professzora, aki azt kutatta,

mely női keresztnevek hangzanak a legszebben az emberi fül számára.

A kutatás nemcsak népszerűségi listákra vagy babaneves trendekre támaszkodott, hanem lingvisztikai és fonetikai tényezőket vizsgált: a hangzók dallamosságát, ritmusát, a könnyű kiejthetőséget és az érzelmi asszociációkat.

A lista élén Sophia végzett, amelynek magyar megfelelője a Szófia – nem mellesleg ez a név az utóbbi években Magyarországon is látványos karriert futott be.

A név görög eredetű, jelentése: „bölcsesség”, és egyszerre klasszikus, nemzetközileg ismert és még mindig divatos.

A kutatás szerint Szófia hangzásában van valami különösen lágy és harmonikus, amit szinte minden nyelvterületen pozitívan fogadnak. A magánhangzók lejtése, a szóvégi „-a” puhasága, és a ritmusa mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a név egyfajta fonetikai selyemként hat a fülre.

Nem sokkal Sophia mögött végzett a másik görög eredetű, de nemzetközileg is használt név: Zoe – magyarul gyakran Zoé formában írjuk.

Jelentése: „élet”, és a kutatás szerint ez a név is pontosan azt tudja, amit a jelentése ígér: energikus, friss, de mégsem harsány.

A fonetikai elemzés szerint a „Z” hang kiemelkedik a szokványos kezdőbetűk közül, ami különlegessé teszi, miközben a rövidség és a két szótagosság miatt könnyen kimondható, megjegyezhető.

A harmadik helyen a Rosie végzett, amelynek magyar megfelelője a Rozi, a Rózsa vagy Rozália becézett formája. Ez a név

évszázadok óta kedvelt, és noha nem számít különösebben extravagánsnak, a hangzása miatt időtlenül kedves marad.

A „r” és „z” kombinációjának enyhe játékossága, a kicsinyítő „-ie” (vagy magyarul „-i”) végződés pedig azt az érzetet kelti, mintha valakihez már eleve közel állnánk.

Az egyik legbarátságosabb név – mondhatnánk úgy is, hogy „a név, amit nem lehet nem szeretni”.

Bodo Winter szerint ezek a nevek zeneileg, hangtanilag és érzelmileg is „szépek”. Nem túl bonyolultak, nincs bennük kemény vagy torokhangzó, és a legtöbb kultúrában pozitív asszociációk kapcsolódnak hozzájuk.

A kutatás nem vizsgálta a név viselőjének társadalmi megítélését, csakis a hangzás alapján készült a rangsor.

És bár a szépség nyilván szubjektív, a kutatás azt mutatja: vannak nevek, amelyek globálisan is képesek pozitív reakciókat kiváltani – anélkül, hogy bármit is tennének. Csak kiejtik őket, és már jólesik meghallani.

Ha tehát valaki a babanevet épp a hangzás alapján választaná ki – ez a három név nemcsak biztonsági játék, hanem tudományosan alátámasztott tökéletes választás is.


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
Ez a furcsa telefonos szokás nárcisztikus személyiségről árulkodik - és ezt pszichológusok mondják!
Egy szokás és annak több rétege az, ami ugyan nem csak a nárcisztikusok sajátja, ám a legtöbb nárcisztikus magáénak tudhatja. Izgalmas felfedezést tettek a kutatók ezzel a magatartással kapcsolatban.

Megosztom
Link másolása

A nárcisztikus személyiségzavart sokáig nehéz volt hétköznapi szituációkban felismerni. Az érintettek gyakran karizmatikusak, magabiztosnak tűnnek, sőt: elsőre sokak szemében vonzónak és sikeresek. Aztán egy idő után divat lett farkast kiáltani:

mindenki, aki kicsit is figyel magára vagy antipatikus, már nárcisztikus. De hol az arany középút?

A nárcisztikus karakánság felszíne mögött egy instabil önkép, mély bizonytalanság és a folyamatos külső megerősítés iránti kielégíthetetlen vágy húzódik meg. Erre mutatnak most rá pszichológusok a Unilad cikke szerint.

A szakemberek meglepő, de rendkívül praktikus megfigyeléssel rukkoltak elő: egyetlen telefonhasználati szokás alapján már következtethetünk arra, hogy valaki nárcisztikus jegyeket hordoz.

A Journal of Research in Personality című tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint

a közösségi média kényszeres használata – tehát ha az illető nagyon nehezen tud elszakadni tőle – szoros összefüggésben állhat a nárcisztikus személyiségvonásokkal.

A lengyelországi Gdański Egyetem kutatói 665 közösségimédia-felhasználót vizsgáltak két független felmérésben. Az eredmény világos volt: azok,

akik magasabb pontszámot értek el a nárcizmus skálán, jóval nagyobb arányban mutatták a közösségimédia-függőség jeleit.

A kutatók a nárcizmus különböző altípusait is megkülönböztették:

Csodálatközpontú nárcizmus – az állandó figyelem és elismerés hajszolása

Rivalizáló nárcizmus – mások lekicsinylése, hogy saját felsőbbrendűségüket bizonyítsák

Ellenséges nárcizmus – haragtartás, manipuláció, bosszúállás

Hősiesség és szentség keresése – különleges küldetés vagy erkölcsi fölény érzete

Elzárkózó nárcizmus – rejtettebb, de mélyen gyökerező felsőbbrendűségi érzés

Érdekesség, hogy ezek közül mindegyik összefüggésben állt a közösségi média túlzott használatával – kivéve a „szentség keresésére” irányuló típust.

Mit jelent ez a hétköznapokban?

Gyanakvásra adhat okot, ha valaki képtelen letenni a telefonját, szorong, ha nem nézheti meg azonnal a reakciókat a posztjaira,

társas helyzetekben is folyton a képernyőt bújja, rendszeresen ellenőrzi a „lájkok” és kommentek számát,

türelmetlenné, ingerlékennyé válik, ha kevés az online visszacsatolás, folyamatosan új tartalmakat gyárt, még akkor is, ha nincs mondanivalója – csak a figyelemért.

Most elgondolkodtál, mennyi mindenkire rá tudod húzni a nárcizmust, mi?

Azért a social media függőség nem csak személyiségzavarosok sajátja. Bárhogy is, a fenti lista bárki számára egészségtelen.

Ana Lembke pszichiáter szerint a közösségi médiával való túlzott foglalkozás dopaminfüggőséghez hasonló állapotot idézhet elő.

Minden „lájk” egy apró dopaminlöket – az agy jutalomközpontja pedig egy idő után egyre több stimulációt igényel ugyanahhoz a hatáshoz.

Ez az ördögi kör azt eredményezheti, hogy a felhasználó egyre inkább a telefonjára, a virtuális megerősítésekre támaszkodik – miközben az offline kapcsolatai, érzelmi intelligenciája és empátiája fokozatosan háttérbe szorulnak.

Márpedig ezek a készségek nélkülözhetetlenek a valódi, kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokhoz – pont azok, amelyek a nárcisztikus személyeknél gyakran sérültek.

Nem minden közösségimédia-rajongó nárcisztikus tehát, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. A különbség ott van, hogy míg a legtöbben az ismerőseikkel való kapcsolattartás, információszerzés vagy szórakozás miatt használják a platformokat, a nárcisztikus emberek sokkal inkább

önmegerősítésre, kontrollra, rivalizálásra és felsőbbrendűségük látszatának fenntartására használják ugyanazokat az eszközöket.

Ráadásul nem ritka, hogy ezek az emberek „digitális álarcot” öltenek: a valós életben bizonytalan, szorongó vagy inkompetens személyek az interneten magabiztos, tökéletesen szerkesztett életet mutatnak be. Ez az online önkép azonban nemcsak másokat téveszthet meg, hanem

saját magukat is egyre távolabb sodorhatja a realitástól.

A Cleveland Clinic és más szakértők az alábbi jeleket nevezték meg, amelyek közösségimédia-függőségre utalhatnak – függetlenül a személyiségzavartól:

Folyamatos telefonhasználat, akár napi több órában

Szociális elszigetelődés, barátokkal és családdal töltött idő csökkenése

Érdeklődés elvesztése a korábban kedvelt hobbik iránt

Gyengébb munkateljesítmény, koncentrációs problémák

Folyamatos késztetés a telefon ellenőrzésére

Szorongás vagy pánik, ha nincs kéznél a telefon

Ha gyanítjuk, hogy valaki nárcisztikus vonásokkal él – vagy mi magunk túlzottan függővé váltunk a digitális figyelemtől – az első lépés a tudatosítás. A közösségi média által kiváltott dopaminciklus megszakítása, a

„digitális detox” beiktatása, a külső elismerés helyett a belső egyensúly keresése nem menő trend, ezek mind segíthetnek abban, hogy újra kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és másokkal.

Egy ártalmatlannak tűnő telefonos szokás – például a túlzott közösségimédia-használat – komoly személyiségtorzulásokra utalhat, de ne ebből induljunk ki, amikor a másikat próbáljuk megérteni. Különben is:

a nárcisztikus személyiségzavar egy olyan állapot, amit kizárólag orvos diagnosztizálhat. Ezért ne puffogtassuk a kifejezést bárkire, aki szerintünk irányításmániás vagy egoista.

Az első különben is minden pszichológiai szakember vagy teszt szerint, hogy önmagunkat vizsgáljuk. Nos, ennek tükrében: a fentiek közül hány pont igaz rád, és mit teszel a közösségi médiafüggőség megelőzése vagy megszüntetése ellen?


Megosztom
Link másolása