Hipnózissal gyógyították meg a nőt, aki 40 éven át csak burgonyát tudott enni
Gondoljunk csak bele: negyven év. Ennyi idő alatt lezajlott a rendszerváltás, feltalálták az internetet, és nagyjából tizenötször cseréltük le a telefonunkat. Rachel Hall, egy 42 éves, kétgyermekes anya számára azonban ez a negyven év egyetlen dologról szólt: a krumpliról. Aztán jött egy hipnoterapeuta, és a nő most banánért rajong. Ez nem egy bizarr gasztro-sci-fi, hanem a valóság, amit a brit The Sun hozott le nemrég.
Rachel kétéves kora óta élt egy olyan világban, ahol a menü sült krumpliból, tepsis burgonyából, héjában sült krumpliból és krumplipüréből állt. Nem azért, mert ez lett volna a gasztronómia csúcsa.
A valódi ok egy mélyen gyökerező fóbia volt, ami miatt minden más étel, különösen a gyümölcsök és zöldségek, azonnali öklendezési reflexet váltottak ki belőle. A textúrák, a szagok, az ízek gondolata is elviselhetetlen volt számára. „A krumpli unalmas és íztelen – az íz vagy a fűszer gondolata őszintén megijesztett.”
Az évtizedes krumplidiétát végül egy orvosi lelet döntötte romba. Ez volt az a pont, ahol Rachel úgy döntött, elég volt.
Felkereste David Kilmurry kognitív viselkedésterápiás hipnoterapeutát, aki elkerülő/restriktív táplálékbeviteli zavarral, vagyis ARFID-del diagnosztizálta. Ez nem egyszerű válogatósság, hanem egy komoly mentális állapot, ami a félelemre és az undorra épül, nem pedig a kalóriáktól való rettegésre, mint az anorexia.
A terapeuta szerint a jelenség egyáltalán nem ritka. Az étkezéssel kapcsolatos szorongások a mindennapjaink részei, amiről itthon is egyre többet beszélünk, főleg a fiatalabb generációk kapcsán. Az online térben terjedő trendek torzíthatják a testképzavarokat, miközben intézményi fronton is vannak előrelépések, például a családokat segítő ingyenes, önsegítő evészavar programok megjelenésével. A személyre szabott terápiák mellett a közösségi támasz is döntő lehet a felépülésben.