A NASA törölte a nőket - rendhagyó köszöntés a Nemzetközi Nőnap alkalmából
Megvolt már a mai virág? Elhangzott a mindent kipipáló köszöntés: Boldog Nőnapot? Hogyan lenne boldog egy nőnap? Mitől? Az olcsó cserepes virágtól vagy a céges vicces köszöntésektől? Az a helyzet, hogy a harc, amire a Nemzetközi Nőnapon emlékezünk, nagyon nem ért véget. Sőt, mintha épp ellenkező irányba lengene ki épp az inga.
Fele annyian vannak, mint a kontinens szerencsésebb régióiban. Európa összes régióját tekintve Közép-Magyarországon találni a legkevesebb nőt a tudományos területeken (az összes kutató 30 %-a). Közel kétszer ennyi dolgozik Spanyolországban (59,1%), vagy Portugáliában (57,5%), de
És úgy tűnik, hogy ennél már csak rosszabb lesz egy darabig.
A NASA törölte a nőket
Ahogy az egész világon erősödik a konzervativizmus, meghökkentő fordulatnak lehetünk tanúi nagyon rövid időn belül. Trump épp csak átvette a kormányrudat, amikor az elég haladónak gondolt NASA honlapján furcsa dolgok történtek: eltávolították a női tudósokra vonatkozó tartalmakat.
A 404 Media 2025. február 4-i jelentése alapján egy névtelen NASA-alkalmazott és a NASA nyilvános GitHub-tárolóinak elemzése szerint
A jelentés szerint 2025. január 22-én egy belső emlékeztető sürgette a munkatársakat, hogy aznap 17 óráig távolítsák el ezeket a hivatkozásokat.
Wendy Bohon geológus, akiről a NASA korábban közölt egy cikket, jelezte, hogy a róla szóló anyag eltűnt a weboldalról. Bohon elmondása szerint
A GitHub-tárolók változásnaplói is alátámasztják ezeket a módosításokat.
Például az Earth Surface Mineral Dust Source Investigation kódexében eltávolították az olyan kifejezéseket, mint „nemek közötti egyenlőség” és „sokszínű, befogadó közösségek”.
Ezek a lépések összhangban vannak a Trump-adminisztráció 2025. januári rendeleteivel, amelyek megszüntették a szövetségi ügynökségek diverzitásra és befogadásra vonatkozó irányelveit. A New York Times szerint
Fontos megjegyezni, hogy a NASA hivatalosan nem erősítette meg ezeket az eltávolításokat, és a „Women at NASA” oldal továbbra is elérhető.
Egy dmpineda2 nevű felhasználó azt írta, hogy miután látta, hogy egy NASA-munkatárs életrajzát eltávolították, úgy döntött, hogy létrehoz egy womeninstem.us domaint, ahol összegyűjtik a cenzúrázott nők történeteit a STEM területéről. (A STEM mozaikszó a tudományos-technológiai tudományágak - természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika - és a kapcsolódó tanfolyamok megjelölésére szolgál.)
Ez a kezdeményezés része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amely a STEM területén dolgozó nők támogatására és láthatóságuk növelésére irányul.
Le kéne bontani a falakat
De miért ekkora probléma 2025-ben az, ha egy nőt érdekel a tudományos pálya, és miért kell emiatt extra nehézségekkel szembenézniük? Néhány kulcsfontosságú ok a következő:
1. A tudományos közösség meg a Boys' Club
A legtöbb tudományos intézetet és díjat férfiak alapították és működtették, ami történelmileg férfiközpontú normákat és hálózatokat hozott létre.
A tudományos intézmények, kutatói és egyetemi közeg hagyományosan férfiak által dominált terek voltak. A nők történelmileg később fértek hozzá a formális oktatáshoz, tudományos fokozatokhoz és kutatói pozíciókhoz.
Sokszor előfordul, hogy a „tudós” vagy „kutató” sztereotipikusan férfi szakterület – ez a beágyazott szemlélet kihat a lányok pályaválasztására.
2. A „Matilda-effektus”
A „Matilda-effektus” (Margaret W. Rossiter történész által megalkotott kifejezés) szerint a női kutatók munkáját kisebb jelentőségűnek tartják, a férfi kollégák hasonló eredményeit jobban elismerik. Ez oda vezet, hogy a női tudósok nehezebben jutnak publikációs lehetőséghez, kevesebb kutatási támogatást kapnak, ritkábban jutnak el a vezetői pozíciókba, amelyek segítenének nekik nagyobb befolyást szerezni a tudományos közösségben.
3. A tudományos díjak torzítása
A Nobel-díjak, Fields-érem vagy más nagy tudományos díjak odaítélésénél sokáig háttérbe szorították a női tudósokat.
(például Jocelyn Bell Burnell, aki felfedezte a pulzárokat, de a díjat a férfi kollégája kapta meg). Vagy Donna Strickland, aki 2018-ban kapott Nobel-díjat a lézerfizikában, az elismerés előtt még saját Wikipédia-oldallal sem rendelkezett, míg férfi kollégája igen.
4. A szivárgó vezeték jelensége
A „szivárgó vezeték” jelenségre is érdemes figyelni: bár sok lány végez STEM-területen (természettudomány, technológia, mérnöki területek, matematika), a tudományos ranglétrán előrehaladva arányuk fokozatosan csökken.
A női kutatók tanulmányai sokszor kevésbé kapnak figyelmet vagy nehezebben fogadják el őket vezető tudományos folyóiratok.
A tudományos lektorálási folyamatban a nők kutatásait gyakran szigorúbban bírálják el, különösen, ha nincs egy férfi szerző feltüntetve a publikáción.
A női kutatók eredményeit kevésbé tartják átütőnek vagy innovatívnak. Ha egy férfi kutató valamit állít, azt inkább elfogadják, mint egy női kolléga azonos kijelentését. Ráadásul a női tudósokat gyakran kevésbé idézik a szakirodalomban, ami hátrányos a karrierjük szempontjából.
5. Önbizalom, motiváció, minták
A társadalmi sztereotípiák és a negatív visszajelzések miatt sok lány már az iskolában úgy érzi, hogy „nem elég jó” a természettudományokban vagy a matematikában, és így inkább más területre lépnek. Ha valaki nem lát maga előtt sikeres női kutatót, akadémikust, nehezebben tudja elképzelni, hogy számára is elérhető ez a karrier.
Ellopott találmányok
Ha mindez nem lenne elég, amikor nagy nehezen felküzdi magát egy nő a tudományos életbe, eléggé gyakran megtörténik, hogy a találmányát, kutatási eredményeit férfiak sajátítják ki, mondhatnánk csúnya szóval azt is, hogy időnként ellopják, és egy férfi nevéhez kötődve terjed aztán el.
1. Katherine Johnson és a NASA számításai
Felfedezése: Johnson zseniális matematikus volt, akinek számításai segítettek a NASA első emberes űrrepüléseiben. Ő ellenőrizte az Apollo-programban használt pályaszámításokat is.
Ki kapta az elismerést? Sokáig senki sem ismerte el nyilvánosan a munkáját, és
2. Lise Meitner és az atommaghasadás
Felfedezése: Meitner volt az egyik első tudós, aki felismerte és magyarázatot adott az atommaghasadásra, vagyis arra a folyamatra, amely az atombomba és a nukleáris energia alapját képezi.
Ki kapta az elismerést? Férfi kollégája, Otto Hahn 1944-ben egyedül kapott Nobel-díjat a munkájukért, miközben
3. Rosalind Franklin és a DNS szerkezete
Felfedezése: Franklin készítette azt a híres „Photo 51” röntgenkristályográfiai felvételt, amely a DNS kettős spirál szerkezetét mutatta.
Ki kapta az elismerést? James Watson és Francis Crick
Franklin neve kimaradt, és addigra már meg sem élhette a tudományos elismerést.
4. Jocelyn Bell Burnell és a pulzárok felfedezése
Felfedezése: 1967-ben rádiójelek ismétlődő mintázatát észlelte, és ezzel felfedezte a pulzárokat (gyorsan forgó neutroncsillagokat).
Ki kapta az elismerést? A témavezetője, Antony Hewish és Martin Ryle kapta meg a Nobel-díjat 1974-ben, de Bell Burnell nevét még csak meg sem említették. Ő maga később
5. Chien-Shiung Wu és a fizikai törvények megdöntése
Felfedezése: Az 1950-es években bizonyította, hogy az alapvető fizikai törvények nem mindig érvényesek – ez egy óriási áttörés volt a fizikában.
Ki kapta az elismerést? Két férfi kollégája, Tsung-Dao Lee és Chen-Ning Yang 1957-ben Nobel-díjat kapott, de Wut kihagyták, pedig ő végezte el a kritikus kísérleteket, amik bebizonyították az elméletet.
6. Esther Lederberg és a bakteriális genetika
Felfedezése: Lederberg 1950-ben fejlesztette ki a bakteriális genetika egyik alapvető technikáját, a replikációs lemezmódszert, amivel megértették, hogyan működnek az antibiotikum-rezisztens baktériumok.
Ki kapta az elismerést? A férje, Joshua Lederberg 1958-ban Nobel-díjat kapott a baktériumok genetikai kutatásáért, de
7. Nettie Stevens és a nemi kromoszómák
Felfedezése: Ő fedezte fel, hogy az XX és XY kromoszómák felelősek az egyedek nemének meghatározásáért.
Ki kapta az elismerést? Kollégája, Edmund Beecher Wilson, noha Stevens elsőként tette közzé a pontos megfigyeléseket.
Karikó Katalin csodája
Ha nem lett volna világjárvány, valószínűleg Karikó Katalin nevét sem ismerjük meg. Az csak a kezdet volt, hogy felmérve a hazai tudományos élet állapotát és abban az ő esélyeit, időben elhagyta az országot és külföldön megfelelő lehetőségekhez jutott ahhoz, hogy a felfedezését kidolgozza. Kutatóbiológus lett, kidolgozta a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiáját. 2009 óta a University of Pennsylvania Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály professzora. Azonban
Csak a világjárvány kitörése után kapta meg a megérdemelt figyelmet és elismerést. Meg a Nobel-díjat.
Ada Lovelace (1815–1852) a számítástechnika történetében úttörőnek számít. Ő Charles Babbage „Analitikus Gépe” (Analytical Engine) tervezési munkálataihoz készített jegyzetei során
Már az 1840-es években felismerte, hogy a számítógép nem pusztán számolásra, hanem általánosabb feladatokra is képes lehet – ezzel jócskán megelőzte korát. Lovelace elképzelései úttörőek voltak a mai programozás, számításelmélet és mesterséges intelligencia alapgondolatai szempontjából.
Az ő találmányait nem nyúlta le senki, de nőként a XIX. században egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy tudományos teljesítményeire széles körben felfigyeljenek. Ráadásul a nagyközönség és a tudományos közösség számára a férfi, a „gépekkel kísérletező zseni” volt az érdekes; Lovelace munkássága inkább lábjegyzetként került említésre. Évtizedeken (sőt, bő évszázadon) át kevesen tudták, milyen fontos szerepet játszott a modern számítástechnika alapelveinek lefektetésében.
Napjainkban már sokkal inkább helyére kerül a neve a tudománytörténetben; gyakran hivatkoznak rá mint „a világ első programozójára”.
Ezek csak a legismertebb példák, rengeteg női tudós dolgozott a háttérben anélkül, hogy megkapta volna a neki járó elismerést. Sokuk érdemeit csak évtizedekkel később ismerték el, és még mindig rengeteg olyan felfedezés lehet, ahol az elsődleges munkát végző nők neve végleg feledésbe merült.
Szóval, ha már itt a Nemzetközi Nőnap, és valaki megajándékoz egy virággal, cserébe beszélj neki arról, hogy nőként mire lenne igazán szükséged. Elismerés, egyenlő lehetőségek, egyenlő jogok, egyenlő bérek - a virágot meg tudod venni magadnak, nem?
